Kult - filmajánlók, vélemények, kritikák
Matthew Vauhgn egy újabb kémfilmmel jelentkezik - ezúttal a brit esernyősöket egy íróra és egy globális szintű kémszindikátusra cseréli, a fő kérdés pedig: megérte-e? A válasz kissé felemás.
Yorgos Lanthimos legújabb filmje egy Frankenstein inspirálta felnövéstörténet, tele groteszk, gyomorfogató, esetenként megbotránkoztató, viszont kifejezetten humoros, és mindenek felett ösztöni mozzanatokkal és elemekkel.
Idén töltötte be harmincadik életévét Sylvester Stallone ikonikus akciófilmje, amely egyben a nyolcvanas évek egyik legjobbika is - azzal a pikantériával, hogy ez már a kilencvenes években készült.
Zack Snyder legújabb agymenése egy, az utóbbi ötven-hatvan esztendő fontosabb sci-fi és fantasy műveiből összekotyvasztott űropera, amely teljesen olyan benyomást kelt, mintha egy gyerek két órán keresztül akciófigurákkal játszana, majdnem 200 millió dollárból.
Mijazaki Hajao visszavonulását követően mindenkit meglepett A fiú és a szürke gém érkezésével, és valószínűleg eddig még soha nem várták annyian filmjét, mint a mostanit. Ha nem is mesterművet, de egy nagyszerű filmet sikerült letennie az asztalra a nagymesternek megint.
A Marvel-moziverzum animációs sorozata remek lehetőségeket biztosított volna, hogy az alkotók kilépjenek a franchise egyre unalmasabb és problémásabb komfortzónájából. Ehhez képest a széria második évadja ugyanabba a hibába esik, mint a többi tömeggyártott MCU-produktum.
Jason Statham visszatért egy újabb akciófilmmel, melyben ismét egy megállíthatatlan szuperkatonát alakít, aki ha kell, egyedül is megbirkózik a világ legkiemelkedőbb zsoldosbandáival, meg persze az amerikai hadsereg legjobbjaival. Ez nemcsak azoknak szomorú, akiket helyben hagy, de nekünk is.
A 2018-ban zajos sikert aratott Aquaman folytatásával végre valahára pont kerül a DCEU 10 éve tartó vergődésére, ám a film a Warner körüli káosz és a franchise idei gyalázatos felhozatalának ellenére sem fekszi meg annyira a gyomrot, mint arra előzetesen számítani lehetett.
