Vasárnapi Blog #021

Játszd a szereped, avagy milyen legyen is a kaszt?
  • Írta: godach

Kommentek

#8
Akármilyen RPG, csakis bérgyilkossal vagy specialistával!
#7
#3: Megmondom őszintén, nagyon érdekel a Tesó, de egyszerűen nem merek belekezdeni. A Morrowindbe irgalmatlan sok órát tettem bele, itt pedig a lehetőségekből fényévekkel több van. Félek, hogy nagyon rákapnék.
#6
#2: Érdekes mert sosem voltam oda a lovagokért de pont a Diablo 2-ben azzal voltam. A zúzó fegyvereket sem igazán szeretem, de ott jól működött a buzogány. Igazi op karakter lett, amivel Hell fokozaton (ha jól emlékszem) is végigtoltam. :)
Kíváncsi is lettem a háromra, te játszottál vele?
#5
#1: Engem most kapott el megint ez a láz. Nemrég lenyomtam az Arx Fatalist, most pedig a Dark Messiah-t tolom, de még mindig keresem az igazit. Jók meg minden, de van valami ami hiányzik.
#4
Oh, az öreg M.A.G.U.S.... :D Az Arel-hitű fejvadászom örök emlék marad... A többieknek is :D Miután szépen kidolgoztuk a csapdát, lefizettük akiket kellett, elfoglaltuk a tökéletes pozíciókat, csak várni kellett volna, míg a célpont besétál a csapdába. Ellenben ha már Arel-hit, a fejvadászom a pali felbukkanásakor egy afraid üvöltéssel azonnal lerohanta a bandát... Hatalmas mészárlás és két karakter halála lett belőle :D :D De a szerep az szerep, nem tehettem róla. De ettől még kicsit megvertek a srácok :D
#3
Haho, The Elder Scrolls online-t tolom, van egy nightblade karim ijjal es ket egykezes karddal. Staminaval tamadok, magikaval lathatatlan tudok lenni ugy 15 masodpercig, ami garantalja a critical damaget. Nagyon jo moka vele kuldizni, hatalmas a PvE vilag, az npc-k beszelnek, a tobbi jatekos nem tud hozzad nyulni ha nem akarod. :)
#2
Anno a Diablo 2-ben csak a barbárral mentem, nagy igènyem nem volt, csak egy nagy bárd, aztán minèl nagyobbat ütni.
Aztán a Guild Wars 2-ben csináltam először egy íjászt ami elsőre nem jött be úgyhogy csináltam mèg pár karaktert.
Aztán rájöttem arra, hogy az íjász a nekem való, ugyanis nagyon nem kedvelem a közelharcot.
Nemigazán játszom ezen kívül rpg, vagy hasonló játèkkal, maximum a Destiny 2, de ott is a távolsági harcot erőltetem.

Èn inkább lopakodok vagy egyezsègeket kötök, ès csak akkor harcolok ha nagyon muszáj.
Egyszerűen utálom ha hülyegyerek módjára egymás arcába rohannak az emberek ès lőnek èsz nèlkül mindenre.
#1
Amikor megjelent a Might and Magic VI: The Mandate of Heaven, kb 2. vagy 3. osztályos lehettem, és volt egy A és egy B osztály. Én az A-ban voltam, de a legjobb barátom jóban volt a B-esekkel, és valamelyikük megkapta a játékot. Úgy alakult hogy meghívott az említett barátom magához, és jött a B osztályos is a játékkal, feltelepítették a gépre és nyomatták (tisztán emlékszem a falon volt egy poszter 2 csontvázról akik doggystyle szexeltek). Nekem nem volt számítógép otthon mert szegények voltunk, és valami elképesztő nagy csoda volt amit ők műveltek. Egymás mellett ültek a gép előtt, egyikük a billentyűzetet irányította és kalandozott a világban, másik az egeret használta és managelte a karaktereket, inventoryt stb. Kis összeveszés volt csak a repülés varázslat elsütése után, mert mindketten akartak repkedni, de hát ez tök természetes hiszen repülésről beszélünk :D Nah én nem lettem oda engedve a géphez, de hatalmas élmény volt az egész, mikorra lett számítógépem első dolgom volt beszerezni a játékot.

Kicsit félve mondom hogy a kedvenc rpg játékom az a beholder kft-s Hatalom Kártyái volt, ami az egész általános iskolai és korai gimis éveim beragyogta. Minden héten a Menedék nevű fantasy boltba jártam és a pénzem kártyákra költöttem, és a 200 forintos Alanori Krónika szerepjátékos újságra (amihez járt egy ajándék kártya). Az évek alatt összegyűlt 3 cipősdoboznyi kártya, és heti szinten összeültünk a haverokkal a mackós játszótéren a bécsi kapu téren és a pingpong asztalokon játszottunk. Nekem Morgan tanítványa élőholt paklim volt, és 100%-ig biztos vagyok benne hogy a mai napig onnan ered az élőholt lények iránti szeretetem (már amennyire szeretnivalóak lehetnek a dögök, de diablo 2-ben volt vagy egy tucat summoner nekromantám, és heroes játékokban is azt részesítettem előnyben.)

Manapság én tipikus lovag karaktereket szoktam indítani, pajzs és kard, vagy kétkezes kard a háton pajzs nélkül. Van valami ami mindig is vonzott a lovaglétben, és ez az a kaszt amivel teljesen ki tudom élni a középkori fétisem. Amit nem hittem magamról hogy érdekelni fognak játékok ,azok a különféle dungeon crawlerek, most azok tetszettek meg nagyon, bekuporodok a képernyő elé, kint jeges hideg és szél, -13 fok, én meg a meleg szobában derítem fel a labirintusokat :D