Playstation Move bemutató és előteszt

Két órát nyúztuk hihetetlenül intenzív módon a PlayStation Move-ot, s lehetőségünk volt kipróbálni a két legfontosabb nyitójátékot, a Start the Partyt és a Sports Championst. Hamarosan beköszönt a mozgásérzékelős-háború, lássuk hát, hogy a Kinect vetélytársa mivel indul csatába!

Nagyon vártam már, hogy végre kipróbálhassuk a PlayStation Move-ot, főként azért, mert kíváncsi voltam, hogy a Sony mit tud hozzátenni a Wii által már elkezdett műfajhoz. Na meg persze az is érdekelt, vajon a nyitójátékok között ezúttal akad-e valami olyasmi, ami akár még érdekel is, s ami a casual réteg mellett azért a komolyabb játékosokat is lekötheti viszonylag hosszabb időre. Nos, mindkét kérdésre megkaptam a választ, s mindkét válasz pozitív. De mielőtt belevetjük magunkat a játékokba, először is nézzük meg kicsit a hardvert, ami talán a Kinect után annyira nem hat forradalminak, de azért mindenképpen érdekes.

Először is, a fagyi, azaz becsületes nevén a PlayStation Move motion controller végén nem véletlenül világít egy nagydarab labda, s még csak nem is design-elem, hanem fontos szerepet játszik a mozgásérzékelésben. Az PS Eye kamera ugyanis ezeket a színeket követi, s egyszerre négyet tud megkülönböztetni egymástól, ami azt jelenti, hogy egyszerre maximum négy motion controller használható. A gömbből sugárzó LED-es fény nem csak a mozgást, de a távolságot is meghatározza, ugyanis annak mérete alapján tudja belőni a gép, hogy milyen messze van az irányító a kamerától, így valósul meg tehát a teljes 3D-s érzékelés. De ezen kívül még egy rakás beépített szenzor segíti az eszköz munkáját: van benne egy háromtengelyű gyorsulásmérő, egy szintén háromtengelyű szög-fordulás mérő izé, meg valami magnetométer is, aminek a működését már csak olyan emberek értik, akikkel nem szívesen ülnék le egy asztalhoz, mert általában ronda szakálluk van, Kispál koncertre járnak, és a Műegyetemről jöttek. Annyit tudok, hogy valami köze van a dolognak a Föld mágneses középpontjához. De komolyan, nem vicc.

A kamerán és a motion controlleren kívül a Move-hoz opcionálisan tartozik még a navigation controller (ez a Wii esetében a nunchuk), amit most nem tudtunk megnézni, valószínűleg azért, mert egyik kipróbálható játékhoz sem kellett. A motion controller kialakítása egyébként nagyon frankó: teljesen kézreáll a cucc, s a gombok elhelyezése is tökéletes. Habár képekről valószínűleg mindenki ismeri, azért menjünk végig rajta: hátul a mutatóujjunknál van a ravasz, elöl egy nagydarab Move emblémás gomb, amit legfőképpen dolgok kiválasztására, leokézására fogunk használni, alatta egy kisebb PS-gomb, körülöttük a négyzet, X, kör, háromszög, kétoldalt elrejtve pedig a Select és a Start. S ugyan nem gomb, de felül persze ott a világító gömböcske, ami egyébként meglepő módon egy puha kis cucc, tehát lehet nyomkodni, s ennek köszönhetően valószínűleg nem lesz semmi baja, ha a nagy hadonászásban véletlenül a földre esik, sőt, elképzelhető, hogy a tévét sem töri be, ha neadjisten beleszáll.

Mennyi? Harminc. Mi harminc? Daks számol.

Nézzük a legolcsóbb, és legdrágább kiszereléseket, hogy mennyit is kell költeni, ha most akarunk mozgásérzékelős konzolba fektetni. A Nintendo Wii alapcsomag az Überkonzolban 45000 forintba kerül, és természetesen adnak hozzá egy controllert is, amivel egy játékos már bőven el tudja szórakoztatni magát. A drágább, fekete változat, ajándék Motion Plus pontosságot javító kiegészítővel 53000 forint, ha pedig akarunk hozzá még egy Wiimote, Nunchuk és Motion Plus triót, hogy a haver is játszhasson, akkor további 13500 forintot kell fizetnünk. A megújult Xbox 360 4GB-os változata 48000, a 250GB-os pedig 72000 forint ugyanabban a konzolboltban, jó hír viszont, hogy mivel a Kinectnek nincsenek irányítói, csak az alap kiegészítőt kell megvenni, 40000 forintért. S hogy mennyibe kerül a Move? A 320GB-os Playstation 3 Slim ajándék Eye kamerával és Move motion controllerrel az Überkonzolban 85000 forint, ebben azonban nincsen benne a 8000 forintos Navigation kontroller kiegészítő, illetve ha nem akarunk egyedül játszani, akkor ajánlatos még egy Move motionre is költenünk, mely további 12000 forinttal hizlalja a számlát. Neked melyik éri meg a legjobban?


Térjünk rá a játékokra, melyek közül említettem, hogy kettőt próbáltunk ki különösen intenzív módon, főleg azért, mert elfelejtettük, hogy van egy harmadik is. Elsőként a Start the Party került terítékre, ami egy klasszikus partyjáték gyűjtemény, főként fiatalabbaknak, de el tudom képzelni, hogy társaságban akár az idősebbek is jól elszórakozhatnak vele. Tulajdonképpen kisebb minijátékok összességéről van itt szó, olyanokat tessék elképzelni, mint például: időre lenyírni egy figura haját a kívánt módon, úgy, hogy közben ne nyírjunk bele nagyon fejébe, helikopterrel piciny emberkéket menteni a háztetőkről és ledobni őket a kórház tetején, lufikat lukasztgatni, megadott mintákat időre kiszínezni, és hasonlók. Szóval kis egyszerűcske cuccok ezek, amikkel bárki el tud játszadozni mindenféle előképzettség nélkül, de a Move lehetőségeiből igazán csak a pontosságot, s a kvázi-lagmentességet mutatják be.

Ennél már sokkal komolyabb anyag a Sports Champions, ami -meglepő módon- különböző, sportjátékokat vonultat fel, persze kifejezetten olyanokat, amiket élvezetes ezzel a fajta irányítással tolni -ráadásul nincs semmiféle idétlen EyeToyKinect-féle gátfutós bohóckodás háromperces laggal. Hamar megtaláltuk az abszolút kedvencünket, ami nem más, mint a gladiátorharc. Ez pontosan az, aminek hangzik: kiválaszthatunk egy arénát (jelenleg a Kolosszeum, meg egy másik érhető el), s egy harcost, majd belevetődhetünk az 1v1 küzdelembe. Érdekes, hogy a játék (s ez a Sports Champions minden részére igaz) működik egy, vagy két motion controller használatával is, nagyjából hasonló módon, de persze kettő esetében növekedik az élvezeti faktor. Mindjárt kifejtem, hogyan. Szóval a gladiátorharc úgy néz ki, hogy a ravaszt lenyomva magunk elé tarthatjuk a pajzsot, s a kontrollert előre lendítve üthetünk is vele (ez a shield bash). A ravaszt felengedve és az irányítót lengetve pedig a kardunkat suhogtathatjuk, közben pedig a négyzettel és a háromszöggel ugrálhatunk el jobbra, vagy balra.

Mindez két kontroller használatával annyiban módosul, hogy nyilván az egyik kezünkkel irányítjuk a pajzsot, a másikkal pedig a kardot, így valamivel gyorsabban és realisztikusabban megy a dolog. A PS3 csodás pontossággal követi a mozgásunkat, egészen precízen oda üthetünk, ahol úgy gondoljuk, hogy az ellenfél testét nem védi le a pajzs, s persze védekezéskor sem elég csak tartani a kis védelmi eszközünket; időben le kell reagálnunk, hogy az életünkre törő gazfickó hová szeretne ütni. Nekem az a taktika jött be, hogy a pajzzsal lecsapok egyet felebarátunknak, majd az így védtelenné vált testrészére sózok oda a karddal. Sikeres blokkoláskor egyébként töltődik egy erőcsík, amit az X gomb segítségével süthetünk el: ilyenkor kardunk elkezd kéken izzani, s ha sikerül eltalálni az ellenfelet, akkor egyfajta quick-time event segítségével bevihetünk neki egy durva kombinációt. A játék ilyenkor kicsit animésen, fehér csíkokkal jelzi, hogy milyen szögekből kell lecsapnunk, majd nézhetjük, ahogy karakterünk végrehajtja a kívánt mozdulatsort.

Ez tipikusan egy olyan játék, ami abszolút leköti a hardcore réteget is, mert megfelelő gyakorlással hihetetlen lehetőségek rejlenek benne: saját kombókat alakíthatunk ki, a végletekig finomíthatjuk a mozgásunkat, s rengetegféle módon cselezhetjük ki az ellenfelet. Persze nem ez az egyedüli cucc a Sports Championson. Lehet még íjászkodni: itt a ravasz nyomva tartásával a hátunk mögé kellett vinni a kontrollert, ezzel elővettünk egy nyilat, majd beállítástól függően lőhettünk különböző fajta célpontokra: voltak mozgó gyümölcsök, itt-ott felbukkanó pénzeszsákok, de még tengernyi más felfedeznivalót tartogat az anyag. Akadnak persze kedvesebb sportok is: lehet strandröplabdázni, ping-pongozni, frizbizni, köveket dobálni, de egy dolog mindegyikben közös: fantasztikusan néznek ki (helló Wii), és szinte tökéletesen követik a mozgást.

Nagyon jó balanszban áll tehát a Start the Party és a Sports Champions, hiszen míg előbbi egy könnyed, vidám szórakozás, utóbbi azért felvonultat néhány elég komoly sportot, amikben az odafigyelés, a pontosság és a gyakorlás is számít. Persze legkönnyebb fokozaton ezzel is azonnal elboldogul bárki, de bizony a gladiátorosban a közepes szintű AI ellenféllel már komolyan küzdöttem, a hard úgy vert szanaszét, hogy öröm volt nézni, ping-pongban pedig már medium szinten is teljesen reménytelen voltam.

Főszerkesztői jegyzet

Daks egész délután mosolygott, ez jelent valamit. De vajon mire gondolt közben? Sörre? Mellekre? Vagy tényleg ennyire tetszett neki a Move? Most következzen az ő véleménye: „Amikor meghívtak minket a BNV-re, hogy teszteljük a jövő héten megjelenő Playstation Move-ot, egyszerre éreztem örömöt és terhet. Jó volt, hogy végre bezárul a kör, és kipróbálhatjuk a harmadik mozgásérzékelős megoldást, azonban már untam a felhajtást az egész kalimpálós, casual játékőrület körül, semmi kedvem nem volt még egy bemutatóhoz. Az Eyetoy hét évvel ezelőtt ugyanazt a játékélményt adta, mint ezek, aztán jött a Wii, mely a speciális controllerrel pontosította a mozgásunkat, a Microsoft és a Sony most mégis úgy kommunikálja a termékét, mintha valami forradalmi dolgot találtak volna fel. A Kinect persze nagyon durva hollywoodi stúdiótechnikát használ, a Move pedig a kamerás mozgásfigyelést keveri a controlleres irányítással, de valljuk be, játékélményben nem előzik meg egymást. Illetve azt leszámítva, hogy a rózsaszínen világító kis eszköz olyan hatást kelt, mintha valami fejlesztés alatt álló, béna prototípus lenne a kezünkben, most azt mondom, hogy bár a Kinect sokkal komolyabb, a Move egy hajszálnyival mégis vezet. Felszabadultabban lehet használni, hiszen tudjuk, hogy a gép nem késik, és minden mozgásunkat látja, ez pedig magabiztosabbá, és lazábbá teszi a játékkal töltött órákat.”


A PlayStation Move legnagyobb eredménye mégis az, hogy míg a Kinect bemutatóról unottan jöttünk el egy óra után, s a bemutatott három-négy játék alapján már erősen elgondolkoztunk, vajon megéri-e ezt megvenni az indulás napján, a Move elől úgy kellett elráncigálni minket este negyed 7-kor, mert a Sony munkatársak már indultak volna haza. A Sports Champions egymagában sokkal meggyőzőbb volt, mint az EyeToy-koppintás Kinect Sports, a kissé gagyi JoyRide, vagy az aranyos, de hát-hát Kinectimals együttvéve. De újra elmondom: én maximálisan bízom a Kinect technikában, továbbra is biztos vagyok benne, hogy hajmeresztő dolgokat látunk majd vele, s még rengeteget nem próbáltunk ki a nyitójátékok közül, így egyelőre túlságosan korai bármilyen ítéletet is hozni. A végleges összehasonlítás ideje akkor jön el, amikor végre mindkettőt alaposan leteszteltük otthoni körülmények között.

Ráadásul azt is meg kell említeni, hogy mi itt a Gamekapocsnál abban az előnyös helyzetben vagyunk, hogy annak idején gyakorlatilag az összes létező EyeToy cuccot kipróbálhattuk, de tudjuk, hogy itthon egyáltalán nem volt népszerű az eszköz, így a legtöbb játékos számára a Kinectes anyagok legalább akkora újdonságot és élményt fognak jelenteni, mint nekünk a Move. De, ha valaki most megkérdezné tőlem, melyiket választanám, egyértelműen a Move-ra tenném a voksom: jól összerakott, remekül működik, igényes, és az általunk próbált játékok egyszerűen jobbak, szélesebb réteget fognak meg. S végül is ez az, ami számít, nem?

Nézzük a legolcsóbb, és legdrágább kiszereléseket, hogy mennyit is kell költenünk, ha most akarunk mozgásérzékelős konzolba fektetni. A Nintendo Wii alapcsomag az Überkonzolban 45000 forintba kerül, és természetesen adnak hozzá egy kontrollert is, amivel egy játékos már bőven el tudja szórakoztatni magát. A drágább, fekete változat, ajándék Motion Plus pontosságot javító kiegészítővel 53000 forint, ha pedig akarunk hozzá még egy Wiimote, Nunchuk és Motion Plus triót, hogy a haver is játszhasson, akkor további 13500 forintot kell fizetnünk. A megújult Xbox 360 4GB-os változata 48000, a 250GB-os pedig 72000 forint ugyanabban a konzolboltban, jó hír viszont, hogy mivel a Kinectnek nincsenek irányítói, csak az alap kiegészítőt kell venni, 40000 forintért. S hogy mennyibe kerül a Move? A 250GB-os Playstation 3 Slim ajándék Eye kamerával és Move Motion kontrollerrel az Überkonzolban 85000 forint, ebben azonban nincsen benne a 8000 forintos Navigation kontroller, illetve ha nem akarunk egyedül játszani, akkor ajánlatos még egy Move Motionre költenünk, mely további 12000 forinttal hizlalja a számlát. Neked melyik éri meg a legjobban?

34 komment - szólj hozzá!