Bulletstorm teszt

  • Írta: InGen
  • 2011. február 26.
  • Bulletstorm, teszt, xbox 360
Link másolása
A People Can Fly csapata úgy gondolta, képes létrehozni valamit, ami az olyan nagyfiúkkal léphet egy pályára, mint a Gears of War. Ez felkeltette Cliff Bleszinski figyelmét, aki a szárnyai alá vette az apró lengyel brigádot, és támogatta őket elmebeteg víziójuk megvalósításában. Így született meg az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb shootere, a Bulletstorm.

Azt hiszem, a Bulletstorm kapcsán jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon a fejlesztőknek és/vagy a kiadónak hol kellene meghúzniuk a határt a kiadott előzetesek mennyiségével kapcsolatban. Persze az sem jó, ha nem tudunk semmit egy adott játékról, hiszen akkor könnyen úgy járhatnak a készítők, mint az Enslaved esetében, ami a semmiből jött a nagy konkurenciaharc közepére, kiváló anyagként, mégse vette kutya se. Na, azt hiszem a Bulletstorm esetében pont az ellenkező helyzet áll fenn: az utóbbi 3 hónapban szinte minden napra jutott egy hír vagy előzetes belőle, és pont egy olyan időszakba érkezett, amikor nem sok más megjelenés tudja elvonni róla a figyelmet.
 

Ettől függetlenül azért nem vagyok biztos benne, hogy jó ötlet volt annyi mindent megmutatni a játékból, s a tesztelés előtt úgy gondoltam, ez csak egy dolgot jelenthet: a fejlesztők annyira biztosak a Bulletstorm tartalmában, hogy bátran villogtatnak belőle minden nap egy új trailert, mert tudják, hogy a végleges anyag még rengeteg meglepetést tartogat. Nos, ez részben igaz is, meg nem is. Amiről például az előzetesekben szinte semmit nem mutattak, az a történet. Ezt a híres sci-fi képregényes Rick Remender írta, és elég sablonosan kezdődik: te alakítod Grayson Hunt kapitányt, aki egykor egy keményarc katonai osztag vezetője volt, most azonban az egyetlen dolog, amit keményen csinál, az az ivás.
 

Őt és brigádját a múltban ugyanis csőbe húzta Sarrano tábornok (Remender valószínűleg nagy Bud Spencer rajongó lehet), s azóta a jóember előtt két cél lebeg: mindig legyen tele a whiskey-s pohara, és hogy bosszút álljon egykori felettesén. A játék kezdetekor a két dologra éppen egyszerre adódik lehetősége, aminek a következményeként mind a tábornok hajója, mind pedig Grayson bárkája a közeli bolygón hajt végre „kényszerleszállást”. A bolygó neve: Stygia –mondhatnánk viccesen, de az Aliens-hasonlat jól lefedi a lényeget: a hely ugyanis amellett, hogy szinte teljesen lakatlan, lepusztult és vészjósló, még durva húsevő növények is belepik, így az egyszeri járókelő számára legalább olyan veszélyeket tartogat, mint a 9. kerület éjfél után. 
 

Ezek alapján persze az első  gondolatod az lenne, hogy ez csak egy újabb shooter, valami alibi történettel. De ez nem így van. Persze, az alaphelyzet eléggé sablonos, de később azért kapunk karakterfejlődést, ráadásul a legjobb, hogy Grayson sem egy tévedhetetlen macsó. Ritka az olyan főkarakter, aki beismeri a hibáit, és néha bizony keményen őrlődik néhány döntésen, hiszen habár a folyamatos bosszúvágya irányítja, bajba jutott társainak megmentése legalább olyan fontos számára. A lényeg, hogy a sztori alapvetően sokkal komolyabban jelen van, mint azt egy túlzóan brutális, direkt erőszakos cső-FPS-től várnánk.
 

Mert ne legyenek illúzióink, a Bulletstorm alapvetően egy szimpla csőjáték, amit két dolog dob fel és tesz teljesen egyedivé. Az egyik a főhősünk atomikusan kemény szövegelése, a rengeteg káromkodás, és a mindenen túlmenő, kendőzetlen brutalitás. De amíg például a Splatterhouse esetében az egyedüli jó dolog a vér mennyisége volt, a People Can Fly FPS-e túl tud lépni ezen. Itt jön be ugyanis az eddig minden egyes előzetesben mutogatott skillshot rendszer, ami alapvetően változatja meg a hozzáállásunkat a gyilkoláshoz. Szinte hihetetlennek tartom, hogy a készítők gyakorlatilag elérték azt, hogy szimplán kinyírni valakit már nem elég, sőt, hamarosan úgy fogjuk érezni, hogy rosszul csináltuk, ha valakit egyszerűen csak lelőttünk.
 

A Bulletstorm lényege ugyanis a „kill with skill”, azaz hogy a nyakunkba szakadó ellenfeleket minél látványosabb és minél betegebb módon tegyük el láb alól, lehetőleg a környezetet is kihasználva. Ehhez még két spéci „eszközt” is kapunk segítségül: az egyik egy becsúszó rúgás, mellyel szépen megküldhetjük a kiszemelt bakát, a másik pedig egy elektromos lasszó, amivel beránthatjuk a rosszarcút. Bármelyikkel is indítsuk a harcot, az idő belassul, ami lehetőséget ad arra, hogy megfelelően pozícionáljuk magunkat a több száz skillshot egyikének végrehajtásához. Itt tehát mindent annak rendeltek alá, hogy az adott fegyverrel, az adott környezetet számításba véve megtaláld az adott szituációban előhozható legjobb, leglátványosabb gyilkolási metódust.
 

Minden skillshotért pont jár, s minden újonnan „felfedezett” skillshotért még bónuszokat is kapunk. A Bulletstorm tehát kapásból rabul ejti az arcade-játékos énünket, aki minél nagyobb pontszámokat szeretne elérni, plusz favorizálja a gyűjtögető életmódot kedvelőket is, hiszen a megszerzett pontokat utána elkölthetjük fegyvereink fejlesztésére. A fegyverek pedig egytől-egyig fantasztikusak és betegek, kezdve a négycsöves shotguntól, a rosszfiúk összekötésére és felrobbantására használható Flailgunon keresztül a fúrófejű Penetrátorig. A cselekmény előrehaladtával egyébként a játék folyamatosan adagolja az új stukkereket, amivel a Serious Sam-anyagokhoz hasonlóan mindig képes egy kicsit új színt vinni az öldöklésbe.
 

A fejlesztők fantáziája abszolút dicséretet érdemel, mert annyi skillshotot tettek a játékba, hogy első végigjátszásra körülbelül a felét, háromnegyedét fogjuk csak látni. Egyszerűen mindenre gondoltak: ha te úgy tippeled, hogy az adott fegyver és az adott tereptárgy kombinációja az adott szögből ki fog adni valami teljesen új és elmebeteg skillshotot, akkor az úgy is lesz, mert a készítők mindent végigzongoráztak. Az egyedüli probléma csupán, hogy néhány dolog nagyon sokszor ismétlődik, így például rengetegszer fogunk embereket belerúgni a kaktuszba, vagy lelökni őket épületek oldaláról, s ezért hosszabb távon a játék picit fárasztó lehet, s úgy érezhetjük, hogy körülbelül a háromnegyedénél kifogy a szuszból.
 

A kampányon kívül viszont akad még kétféle multiplayer-mód, amivel leköthetjük magunkat. Ebből az első az Echoes névre hallgat, és teljesen szabadon engedi a játék arcade részét: itt a sztori-módban látott pályákat nyomhatjuk végig újra, csak éppen mindenféle átvezető jelenet, vagy egyéb megszakítás nélkül. Egyetlen célunk van csupán: minél hamarabb és minél nagyobb vérengzést okozva jussunk el a szint végére, s így több pontot érjünk el, mint a többiek. Ez abszolút visszaidézi a klasszikus játéktermi anyagok pontvadászata körül kialakult versenyszellemet. A másik mód az Anarchy, ami a Gears of War-féle Horde, vagy a Halo-féle Firefight egy kissé átalakított verziója. A lényeg annyi, hogy négyen hentelhetjük a hullámokban érkező ellenfelek hadát, de az előbbi két játéktól eltérően itt minden hullámnál el kell érnünk egy bizonyos pontmennyiséget a továbbjutáshoz.
 

Mindez tehát az esetek túlnyomó  többségében élvezetes, és akkor a grafikáról még nem is beszéltünk. Mivel az Epicnek is jócskán benne van a keze az anyagban, így természetesen a legújabb Unreal Engine 3 dolgozik a Bulletstorm alatt, a művészeti részleg pedig kihozott belőle mindent, amit csak lehet: az egész bolygó fantasztikusan néz ki, a változatos környezetekkel, az eltérő építkezési stílusokkal és a gyilkos vegetációval együtt. Változatosságban nem lesz hiány, ráadásul szinte minden pályán kapunk valami extrát, ami nem csak a látványt dobja meg, de kicsit felpörgeti a játékmenetet is. A karakterek szinkronjai, a fegyverek hangjai, a környezet zörejei pedig abszolút hiba nélküliek, úgyhogy prezentáció tekintetében tényleg nem tudok belekötni a tesztalanyba.
 

Mindez eléggé érdekes, nem igaz? Több mint egy évtizede várunk a Duke Nukem Foreverre, és két hónappal azelőtt, hogy végre megjelenne, kijön a Bulletstorm. S ez egy olyan játék, ami nem csak a Duke-ra jellemző férfias coolságot és laza humort hozza vissza az FPS-műfajba, hanem egy olyan játék, ami az utóbbi pár év shootereinek legjobb tulajdonságait elegyíti magában, s mindezt megdobja egy rakás kreativitással és újító szelemmel. Hatalmas Duke-rajongó vagyok, de meglepődnék, ha a Forever ennél jobban sikerülne.
 

Kapcsolódó cikkek

102.
102.
#85: Erdekes nalam semmilyen gond nem volt a texturakkal.
Baszottul egyben vana grafika.
Szerintem otvar geped van, vagy csak bena vagy, nem tudtal jatszani vele ezert most minden iranybol lehuzod.
Egy kurva nagy gyoker vagy csak ugy szimplan :D
101.
101.

Iszonyatosan szep akarki akarmit mond.
Es amikora a rangatas rugdosas szetloves kombo kezd unalmassa valni vege is.
Nagyon jo erzekkel raktak ossze pont olyan hosszura amilyenre kell.
Csak egy problemamam van :

SPOILER:
Azt a "ge@iladat nem lehet kinyirni a vegen".
:D

zozoo83:
Te beteg, vagy a jatekok 99%-a siman merfoldekkel otvarabbul nez ki mint ez.
A felhajpolt far(t)cry 3 pl izlestelen szinei ehhez a gondosan osszelott grafikahoz kepest fika.
99.
99.
GoonerPeti
Lehet ezt offline co-op-ban játszani ? Split-Screen móka?
97.
97.
zozoo83
#85: Szerintem is iszonyatosan túl lett értékelve ez a játék, ennyire azért nem jó, a grafika is lehetne sokkal jobb, meg hamar rá lehet unni.
96.
96.
Neo1989
#93: Egyet kell hogy értsek pont most játszom vele . Tipikus ilyen 1 x ki lehet vinni kategória , azt csá .
94.
94.
lolman598
#93: azér a skillshot rendszer nicns ott minden játékban :P
93.
93.
Józsi_Doe
Közepes akciójáték. Semmi különleges dolgot nem tartalmaz.
92.
92.
sayainbarni
Nem lehet rossz,de csak 1 végigjátszást érne meg
91.
91.
MrCrovax999
#85: összegezve egy barom vagy! akkor nézz rá a CoD ra! az ehhez képest mi? Lósz*ar! Dögunalom! De ha te inkább az ilyen hangulatos gameket fikázod akkor rajzolj napocskát a seggedre és játsz a sz*ros CoD-al!
90.
90.
Beau
Nagyon jó kis gamma. Nekem tetszett.
89.
89.
kissdé
én má végig vitem a játékot
88.
88.
Klaymen
Hát...egyszer ki lehet vinni... nekem alapjáraton nincs vele bajom, sokat röhögök a repkedő embereken, csak nem lehet benne meghalni szentem, legalábbis én nem tudtam XD de ettől függetlenül poén egy játék, nincs olyan komolysága mint pl egy COD-nak...
87.
87.
davidsone
86.
86.
alexander98
85.
85.
Összegezve? Talán az "EPIC FAIL" lenne a legmegfelelőbb és frappánsabb jelző.
Tudom, hogy egy főleg konzolra fejlesztett (jelentősen leegyszerűsített minimál shootert) kaptunk pc-re és talán ezért hálásnak is kellene lennünk, csak ott van az a nem is kicsike "DE" !
Probléma ? Hát az van dögivel: sajnos a játékot megelőző hype alatt olyan méretűre duzzadt a készítők arca, hogy ezek után méltán vártunk valami korszakalkotó remek játékot. Ehhez képest kaptunk egy iszonyatosan sablonos, agyon scriptelt, össze-lopkodott, néhol borzasztóan kidolgozatlan (vagy csak a konzolos "áldás miatt csökkentett, mosott életlen texturák, a fene tudja), ráadásúl fél óra múlva dög unalmas, középszerű eszetlen lövöldözést. A karakterek annyira sem érdekesek, eredetiek, hogy érdekeljen mi van velük (a főhos legalább egy eszetlen bunkó paraszt, a hülye mikrobival kiegészülve aki ész nélkül rohángál a pályán fel-alá, mást se csinálva). A játékmenet, a végletekig lebutított "gears", a pályák faék egyszerűek (bár kétségtelen, hogy néhol nagyon jól néz ki, közben másutt meg baromi ronda). Ráadásul hiába vannak a mesés skillek, hosszútávon inkább frusztráló, és szinte kizárólag "iderántom-belerúgok-lelövöm" kombot használja az ember. Olyan van, de minek hangulata van az egésznek és azért ez önmagában baromi kevés, hogy elvigye az amúgy is gyászos játékmenetet. :( 9 pontot semmiképp nem ér, 7.5 - 8 at nagy adag jóindulattal, teli pocakkal és azzal a tudattal, hogy valószínűleg amilyen gyorsan elkezdjük és végigvisszük, olyan pazar sebességgel fogjuk elfelejteni...
84.
84.
márk1212
Most nyomtam végig, hát ez áll leejtős!!!!!
És már ugrok is neki megint:):):) skillshotra fel:)
82.
82.
Robbie17
Most fogok végezni vele és eddig naGYon kemény a cucc :D
80.
80.
hakydakillah
Nah, kicsit késve, de az előbb fejeztem be én is a játékot :-) Imádtam minden egyes percét, a végének valamilyen szinten örülök, mert tuti a folytatás :-)
79.
79.
davidsone
"sushi-dick" ez mekkora oltás :D a graf érdekes, van akinek nem jön be, szerintem pofás, kicsit kötött tipik "cső" fps, de legalább jó mocskos!!!
78.
78.
texon
#36: a kollegám megnevezésével élve akkor te egy klikkmaszter vagy. :)
ne sértésnek vedd, nem az.
Engem nem zavar a billentyűzés. Sőt! TotalCommanderben is a gyorsgombok híve vagyok. Najah, aki C64-en és DOS-on nőtt fel, az ebből nem enged! :DD

Szal a játék tényleg egy űr-rambó-szappanopera-komédia. Ennek szánták, ez is lett, feelinges keretsztorival, és látványos, élvezhető vadulással.Sőt, új elemet is tettek bele. Ez nemigen mondható el a legtöbb COD és egyéb játékokról. Ettől fügetlenül szeretem azokat is, de ha épp tevegelni akarok, nem lovat veszek, és nem is várom el a tevétől, h. viselkedjen lóként. Ha így tekintesz rá, élményben tényleg hozza a 9-et.

Részemről, mint már írtam 1x, full riszpekt!
77.
77.
texon
#60: PC-n ugyanez a szitu. TV adásom nincs, csajnak is mindig azt mondtam, h. nem tv ez, hanem naaagy monitor! :D

A játék könnyű, és cső. Általában az ilyenek félredobósak, de ezt nem tudtam félretenni az elején.... a közepén... a végén... baze! mi? vége???? :))

Full riszpekt ezért a duke nukem átérzetű Rambó-szappanoperáért!

76.
76.
NorbiWan
Én ma vittem végig Pc-n naon cool!
Am rájöttem h betegebb mint én :)
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...