Battlefield: Vietnam Bemutató

Az BattleField 1942 megjelenésekor nagyot ütött, először is témájával, másodszor megjelenítésével, harmadszor a játékélményével. Ez utóbbiban jó nagy részt köszönhetünk annak a ténynek, hogy talán ez volt az első FPS, melyben komolyan építettek a készítők a járművek használatára.

Előre bocsátom, korábban nem játszottam a kiegészítő lemezekkel, csak az alapjátékkal (persze most a Vietnam-mal is, különben miről is írnék…), illetve a másik fontos dolog, hogy a multi részt most nem állt módomban letesztelni (saaaajna). Ezt jó ha tudjátok, amikor a véleményemet olvassátok. Nade. Ugorjunk fejest! Egy kicsit csapongok az elején, általános meglátásaimat megosztom veletek, aztán majd részletezem is.

Helyszín
Vietnám 60-as évek. Ahogy elindítottam a játékot, rögtön eluralkodott rajtam a hangulat, mi több A HANGULAT. Ez elismerésre méltó. A menüt átdolgozták, a menü és betöltés közbeni zenék a 60-as évek legjobbjai... egyszerűen még játék nélkül is úgy éreztem: ülök a priccsen egy sátorban Vietnámban, és bevetés előtt hallgatok utoljára egy vérpezsdítő slágert. Széles vigyor vetült a szájamnak szélére. Szóval ez a rész kipipálva.
Tele vagyunk új felszereléssel. Természetesen újak a fegyvereink (mármint az első részhez képest), és a járműveink. A fegyvereknél az az érdekesség, hogy a később részletezett karaktertípus kiválasztása után még egy elsődleges fegyverválasztási lehetőségünk is marad (mindenki 2 fegyver közül választhat), tehát példul a vietnámi mesterlövészek sem mindig ugyanolyan puskával szambáznak a célkeresztünk előtt. A folyókon, tavakon használhatunk hajókat, gépágyúval felszerelve, végre megjelentek a sugárhajtású repülőgépek is (F-4 Phantom, MÍG-21), illetve a vietnámi logisztika igáslovai a helokofferek (mellesleg aztat suttogdossák, hogy itt sokkal könnyebb irányítani a kávédarálókat, mint a "Desert Combat" modban, bár billentyűzet- és egérhasználat is szükséges hozzá, de hát alapban is így nyomulunk egy FPS-ben, ez tehát nem nagy cucc első látásra). Ihaj-csuhaj, mondtam erre, ezt akár még jól el is lehetne rontani. Szerencsénkre a kivitelezés jól sikerült, a szállításon és utazáson kívül a járművek fegyverekkel is fel vannak szerelve (végre újabb értelmet nyert számomra a csapatos támadás), illetve megjelent a helikopteres szállítás lehetősége! Mekkora poén tankot dobni a ferdeszeműekre... Hehe.

Harcolhatunk városban, dzsungelben és falvakban, természetesen mindkét oldalt választhatjuk, többféle karaktertípus bőrébe bújva (normál gyalogbéka, távcsöves pityuval kolbászoló mesterlövész, két lábon járó nehéztüzérség, vállról indítható hőkövetős petárdákkal, és a technikus-utász). Érdekesség: tudomásom szerint az Észak Vietnámi Hadsereg (NVA) tagjai csapdákat tudnak állítani (nekem még nem sikerült, lehet hogy nem minden pályán adott a lehetőség?)... Witzes. Vagyis inkább hasznos, és hangulatos játékelem. Szóval ragadjunk M-16-ost (AK-47-est? - valami hasonló kinézetű, de a csövén sok bigyó van, meg teljesen más a neve...), és irtsuk az ellent!
Egy dolog nem nagyon tetszett, de lehet, hogy én vagyok ennyire gyenge történelemből. Illetve a Vietnámról megszerzett tudásom nagyrészt amerikai filmekből táplálkozik, ez is lehet az oka. Nadekéremalásan. Voltak egyáltalán Vietnámban tankok (merhogy itten mindkét oldalon használhatunk - M551-es az amerikai és T-54-es az észak-vietnámi oldalról)? Mert én még egy filmrészletben, korabeli képkockán sem láttam. Meg a dzsungelben egyébként sem sokra mentek volna vele a harcoló felek. Maximum városokban vagy nagyobb utak mentén lehetett ezeket használni, nem? Na mindegy, ha valaki tud erről részleteket, akkor a fórumba ossza mán az eszet! Köfike! A pályák nagyon hangulatosak, és jól kidolgozottak, szerintem mindenki megtalálja a kedvére valót köztük.
Jó szokásomhoz híven megint több részre bontva jellemzem a produktumot.

Grafika
A képi világra nem lesz panaszotok, legalábbis ha az előző részel nem volt problémátok e tekintetben, akkor lehet örülni, mivel a grafikán csak javítottak. Igazából nem a modellek poligonszáma növekedett, sőt szerintem a textúrákon sem javítottak nagyságrendeket, viszont a víz szebb, mint az előző részben volt, illetve sokkal több tereptárggyal találkozunk. Rögtön elsőként megemlíteném a füvet és a fákat.

Ezek részletes megjelenítése sokat dob az összhangon. Ráadásul tényleg az az ember fia érzése, hogy nem lehet tudni, hogy honnan fog a következő ellenfél felbukkanni. És ez így is van. Legalábbis, én sosem tudtam… Ami kissé fájt, hogy a látótávolság nem túl nagy, ezen még lehetne mit javítani. Állítani próbáltam rajta, de nem találtam ezt a lehetőséget a menüben. Mivel elképzelhetetlen hogy ekkorát tévedjek (ahhoz túl intelligens vagyok), ezért csak az marad, hogy ezt egyszerűen kihagyták, mint beállítási lehetőséget.

Hangok
Ezzel a résszel mindig is kevés bajom szokott lenni a játékokban, és nem lesz ez most sem másként. Jó az 5.1-es támogatottság, van itten EAX 1, 2 meg 3 is, ami gondolom az EAX HD akart lenni. A zenéket már említettem, a fegyverek és járművek hangja is jó, és a természet alig hallható hangjaira is odafigyeltek. Perfetto, ahogy az olasz mondaná.

Kód
A programozó bácsik elismerésre méltó munkát végeztek minden téren, mindösszesen egy komolyabb kifogásolnivalóm maradt, mégpedig a mesterséges intelligencia. Sajnos elég gyakran találkoztam össze-vissza ténfergő ellenfelekkel, egy helyben toporgó csapattársakkal, szóval ez a rész úgy tűnik nem a legjobban sikerült. A botok útkeresése sem ment mindig gond nélkül, volt, ahol egy kapun könnyen bejuthattak volna, ehelyett megkerülve a fél épületet csak a főbejáratot használták, annak ellenére, hogy halomra lövöldöztük őket. A sárgák ráadásul nem nagyon használták ki a terep adta lehetőségeket, pedig a készítők ezt (is) hangoztatják erősen a weboldalukon (alagútrendszerek, csapdák).

Gépigény
Valami Windóz, egy gigás procival, és 256 Mega memóriával megtámogatva. Mondanom sem kell talán, hogy az élvezetes játékhoz legalább duplája kell mindkettőből (mármint nem két Windows...), és még egy jó videokártya is szükséges a gépünkbe. Multiplayer Na eeeez az, amit nem tudtam letesztelni. Mindazonáltal, ha valakinek tetszett az 1942, akkor nem lesz gondja a játékkal semmilyen tekintetben, így multiparti szempontjából sem. Le merem fogadni.

Összegzés
Bár az igaz, hogy ennyi idő elteltével kicsit többet vártam volna a fejlesztőktől, de ezt ismét csak a maximalizmusom mondatja velem. A lényeg az, hogy akinek tetszett az első rész, az ebben sem fog csalódni, ha megvan a szükséges vasa hozzá. Hajrá gyerekek, ne hagyjátok élni a Vietkongokat!

0 komment - szólj hozzá!