Asus ROG G750 gamer laptop teszt

Valamilyen furcsa, perverz okból kifolyólag szeretem a gamer laptopokat. Nagyok, nehezek, erősek, furcsák és mégis érdekesek, értelmetlenek és mégis fantasztikusak egyben. Teszteltem már huzamosabb ideig ilyen masinát többek között az Alienware-től és az MSI-től is, és mindegyik tetszett, azonban egyikbe sem szerettem bele annyira, mint most az Asus G750-be - annak ellenére sem, hogy ezen gép elődei is jártak már nálam, és azok is nagyon jók voltak. Matteo barátunk az Asustól figyelmeztetett: egy szörnyeteggel van dolgunk, így jobb lenne, ha inkább elvinnénk tőlük, és a Gamekapocsnál kezelésbe vennénk kicsit, hátha meg tudjuk szelidíteni. Nos, szelidítgettük egy kicsit, de ezúton üzenem, hogy szelidíteném én még tovább is. Sőt, közösülni akarok vele, vad és buja szexuális kapcsolatba szeretnék lépni vele, meg akarom csókolni, össze akarok házasodni vele, annyira beleszerettem ebbe a masinába.


Pedig ismerkedésünk eleje nem volt éppen könnyű - és itt a "nem könnyűt" a szó szoros értelmében kell venni. Fojesz hozta el nekem a gépet, és mire találkoztunk, a bicepsze látványosan megnövekedett. Nem véletlenül: hajszál híján 5 kilót nyom a masina, és egy akkora dobozban érkezik, amiből egyébként fürdőkádat lehetne készíteni, miután kivettük belőle a gépet. Egy olyan széles, 230W-os tápegységet adnak hozzá, hogy két másik laptop tápját összerakva sem kapunk ekkorát. Kinyitva a hatalmas dobozt, túl sok minden nem tárul eléd: természetesen ott lesz a gép, becsomagolva fehér cuccba, rajta a Republic of Gamers logo, ami már sejtetni engedi, mi lakozik odabenn, valamint két oldalt kartondobozkák, bennük a táp, kézikönyvek, és egyéb haszontalan apróságok.


Veszélyek azonban vannak. Például: kiveszed a laptopot a csomagolásból. Ránézel. Meghalsz. A legvastagabb pontján 5,8cm-es a szörny, 41cm hosszú és 31cm széles. Maga a kinézet az Asus szerint lopakodó vadászgépeket idéz, és habár az Alienware is pont ugyanezt mondja minden laptopjáról, szerintem a G750-ra illik eddig a legjobban. A teteje mindenféle csicsától és ívtől mentes, csak az egyszerű Republic of Gamers logo látható rajta (ami egyébként bekapcsolás után világít), és az egészet egy nagyon kellemes tapintású, puha, matt műanyag borítja. Amitől amúgy tényleg úgy néz ki, mint egy lopakodó, bár inkább azt mondanám, hogy brutális. Nem szép, de brutális. Az oldalakhoz közeledve persze már látunk rajta mindenféle lopakodógépes éleket, hátul pedig két brutálisan nagy szellőzőnyílást.


A következő sokkhatás azután ér, miután kinyitod. A képernyő és a billentyűzet hatalmas (legalábbis laptop-mércével mérve), de itt már felfedezhetünk új anyagokat is. Maga a ház teteje, tehát ahol a kezünk is pihen rajta, teljesen alumínium, míg a ház alsó része műanyag. Mindenesetre az összeszerelés minősége példás, alig akar hajlani az egész, amit nem gondoltam volna, tekintve, hogy nem csak hatalmas, de nehéz is. Az illesztések szintén tökéletesek, így a külső megvizslatásának végére érve megnyugodhatunk: nem trógerül összeragasztott dolgot vettünk meg (konfigurációtól függően) 600-800 ezer forintért.


Folytassuk azzal, amit látunk. A képernyő 17,3” átmérőjű, 1920x1080-as felbontású, matt panel. Annak ellenére viszont, hogy matt, remek gammát és kontrasztot képes visszaadni, valamint jó színeket - talán nem éri el a nem-matt kijelzőket minden szempontból, és a betekintési szögei sem olyan jók, mint egy IPS panelnek. Viszont a betekinthetőség még így is bőven elég bármilyen normális felhasználásra, és legalább nem csillog a képernyő össze-vissza, ha egy kicsivel több fény van a szobában. Érdekes módon annak ellenére, hogy a masina alapból Windows 8-cal jön, a képernyő nem érintésérzékeny, de persze vitatkozhatnánk, hogy ez egy alapvetően játékra készített gépnél nem is kifejezetten fontos - úgyis mindenki a desktopot fogja használni.


Ami azonban még a képernyőnél is jobban tetszett, a billentyűzet. Mivel egy nagy dögről beszélnük (ezt még párszor el fogom mondani, hogy érezzétek), szerencsére a klaviatúra is teljes méretű, külön numerikus résszel. Ez pedig azt jelenti, hogy a gombok is rendes méretekkel rendelkeznek, megfelelő mennyiségű hely van köztük, és nyomásra pont tökéletes utat járnak be. Kevés kivételtől eltekintve minden laptop billentyűzetét utálom, mindegyik kompromisszumos megoldás. Úgy szoktam tesztelni őket, hogy elkezdek cikket írni rajtuk… és szinte mindegyik azonnal felidegesít, mert minden második szót elgépelek. A G750-en nem ez a helyzet. Azonnal, mindenféle megszokás nélkül tökéletesen tudtam írni rajta. De ennél persze fontosabb, hogy a tökéletesen belőtt útnak köszönhetően remek visszajelzést adnak a gombok, ami a játékoknál elengedhetetlen. A háttérvilágítás ebben a kategóriában már alap, s szerencsére az Asus nem fáraszt minket a szivárvány összes színével: egyszerű de célszerű fehér háttérvilágítást kapunk, melynek intenzitása három fokozatban állítható. Egy kisebb probléma azonban akadt: annak ellenére, hogy a ház elég merev, a billentyűzet közepén tapasztalhatunk némi hajlást erősebb gépelésnél, mivel azonban ez csak elsőre tűnt fel, és például már cikkírás közben sem zavart, nem tulajdonítottam neki túl nagy fontosságot, ráadásul a legfontosabb, WASD-résznél tökéletes a dolog.

Ha a billentyűzet ekkora, akkor talán nem meglepő, hogy a touchpad sem kicsi. Viszont nagy. Nagyon nagy. De tényleg rohadt nagy. És nagyon kellemes, hűvös az érintése. Játékokhoz persze mindenképp rá kell dugni egy rendes egeret, de hétköznapi feladatokhoz tökéletes, főleg a Windows 8 beépítet gesztusaival, a játékokon kívül egyáltalán nem hiányzott az egér. Az érintős felület alatt két (a változatosság kedvéért szintén nagy) határozott nyomáspontú, korrekt visszajelzést adó gombbal találkozunk.


Bármilyen más laptopnál meg sem említeném a beépített hangrendszert, de a G750-nél nem mehetünk el mellette szó nélkül. A SonicMaster sztereó hangszórók mellé ugyanis még egy beépített mélynyomó is jár. És itt most nem csak arra kell gondolni, hogy az Asus ráírta, hogy van benne, mi kinevetjük, majd vidáman rátoljuk az otthoni 2.1-et. Ez bizony szól, és tényleg érezni a mélyet. Nyilván egy külön hangrendszerrel nem veheti fel a versenyt, de azt megkockáztatom, hogy ha egy gyengébb sztereó hangszórópárunk van otthon, akkor a laptop jobban fog szólni azoknál. Nem csak, hogy elég szépen visszaadja a hangokat, de még a hangerőre sem lehet panaszunk. Nagyon meglepett.


Jöhetnek a nyers hardveres tények. A G750 különböző konfigurációkban kapható, de mindegyikben alap a Core i7 4700HQ processzor, ami természetesen már Haswell alapú, négymagos, alapból 2,4GHz-en jár, amit automatikusan feltol 3,6GHz-re, ha rászabadítunk valami számításigényes feladatot. Emellett a mi tesztgépünk tartalmazott még 8GB memóriát, valamint az Nvidia legdurvább mobil GPU-ját, a GeForce GTX780M-et 4GB videomemória társaságában. Ezek után talán meglepő, hogy gyakorlatilag bármilyen játékot eresztettünk rá, azt megette, megcsócsálta, és kiköpte. Az olyan anyagok, mint a BioShock Infinite, a Battlefield 4 vagy a Far Cry 3 gond nélkül mennek maximális grafikai beállítások mellett, egyedül akkor tudtuk a necces 20-30fps közé levinni, ha abszolút maximális MSAA-t használtunk. Ésszerű anti-aliasinggal, de továbbra is mindent ultrán hagyva nem létezik ma olyan játék, amivel ne tudnánk simán elérni a 60fps környékét. Jelenleg még éppen véglegesítünk egy GK-tesztkörnyezetet, hogy milyen hardvereket, milyen játékokkal és hogyan teszteljünk, és amint ezt sikerült letisztáznunk, jelentkezünk majd mindenféle pontos számadattal meg grafikonnal is.


A legjobb pedig, hogy a gép még a játékok alatt sem melegszik fel kirívóan. Ez egyrészt köszönhető az Intel Haswell processzornak és a remek GTX780M-nek, másrészt pedig ilyenkor nyer értelmet a jól szellőző, nagy ház. Aminek köszönhetően egyébként az Asus mérnökeinek nem kellett parányi, ezért visítóan hangos ventillátorokat használniuk, ami pedig így azt jelenti, hogy alapesetben nem is lehet hallani a gép hangját, és ennél játék közben sem válik sokkal hangosabbá. Ráadásul valószínűleg jó sok akkumulátort is sikerült bezsúfolni a gépbe, ugyanis minden más játékos laptopnál jobban bírja szuflával: könnyed használat mellett nem kizárt, hogy ki tudunk belőle hozni 5-6 órát, keményebb használathoz pedig úgyis áramra fogjuk dugni.


Azt hiszem a cikkből kiderült: nem nagyon tudok belekötni ebbe a gépbe. Apróságokat persze fel lehetne hozni, de jelenleg egyik gamer laptop sincs ennyire jól összerakva minden szempontból - billentyűzet, akku idő, hűtés, hangzás, összeszerelési minőség, és persze hardver. A mi tesztgépünkkel egyetlen nagyobb problémám volt: alapból "csak" egy 1TB-os sima merevlemez volt benne, ami nem éppen a sebesség bajnoka - amikor a Windows 8 elkezdett frissíteni a háttérben, például látványosan lelassult, már azt hittem, hogy valami baj van vele. Nem kérdés, hogy egy ilyen gépet már kötelező SSD-vel rendelni, de számomra érthetetlen, hogy az Asus miért nem adja alapból azzal - legalább a rendszernek arról kellene futnia, mert nem túl elegáns, ha egy ilyen brutális hardverrel rendelkező gépet pont a hétköznapi feladatokban lassít le néha a HDD. Persze van még hely belül plusz egy HDD-nek, vagy SSD-nek, ha utólag meggondolnánk magunkat, de akkor is.


Nem kérdés, hogy egy ilyen laptopot az asztali gép helyett és annak teljes kiváltására kell venni. Külön laptopként nem sok értelme van, ha csak nem vagyunk nagyon-nagyon eleresztve pénzzel. Így viszont tekinthetünk rá úgy, mint egy asztali gépre (elvégre a teljesítménye abszolút a csúcs asztali PC-ket szorongatja), amit egyszerűbben tudunk vinni ide-oda. Mindennapi hordozáshoz persze túl nagy és túl nehéz, de mondjuk a szobából átvinni a nappaliba, vagy LAN partyra átmenni vele a haverhoz, nos, ezekre nem tudok ennél jobb megoldást. A G750 nem csak az Asus eddigi legerősebb gamer laptopja, de összességében egyik konkurens gép sem ennyire összeszedett, ráadásul az Asus még árban is rájuk tud ígérni. Ráadásul van benne valami, amire nem tudom rátenni az ujjam. Valami hangulat, valami karizma, ami az Asus egész Republic of Gamers-vonalát átjárja. Valamiért úgy érzem, hogy ez a gép nekem, a keményvonalas játékosnak készült, és érdekes módon ezt még az Alienware cuccainál sem éreztem ennyire.

Az ASUS ROG G750 tesztjéhez a gépet az ASUS Magyarország biztosította számunkra.

Kapcsolódó cikkek

• Philips Evnia 34M2C8600 teszt
• AOC Agon Pro AG276QZD teszt
• AGON AG275QZ monitor teszt
• LG 32EP950 OLED monitor teszt