Ahogy eddig is, most sem a játékbejelentésekre koncentráltunk. Azokból mindig van, ráadásul mindig az aktuálisat érezzük a legfontosabbnak. Inkább az olyan dolgokra voltunk kíváncsiak, amelyek alapvetően befolyásolták vagy befolyásolhatják a játékipart, reményt keltenek a játékosokban, vagy éppen sokkolják őket.
Érdekes, hogy 2012-ben, mikor még nem ismertük az újgenerációs konzolokat, de már untuk az előző szériát, jóval hangosabban lehetett hallani azokat a véleményeket, amik a játékipar drasztikus átalakulását vizionálták. Az az év a romantika jegyében telt el, 2013-ban azonban nem uralkodott annyira az apokaliptikus hangulat: az elmúlt hónapokban a PlayStation 4-ről és az Xbox One-ról beszélt mindenki, ezzel párhuzamosan pedig sokan jósoltak szép jövőt a PC-nek is, pedig a jó öreg asztali számítógépeket már vagy tucatszor eltemettük. Ami viszont nem változott: átigazolásból és stúdióbezárásból sajnos idén is volt egy csomó, és az óriáskiadók is számtalanszor produkáltak olyan dolgokat, amitől a legtöbb jóérzésű játékosnak viszketni kezdett a tenyere. Nézzétek csak!
Generációt váltottunk
Az év egyik legmeghatározóbb eseménye természetesen a next-gen konzolok bemutatkozása volt. Először a PlayStation 4-ről hullott le a lepel februárban, májusban pedig a Microsoft is előrukkolt az Xbox One-nal. Mindkét bemutató kiábrándító volt, igaz, a Sony műsora talán utólag felértékelődött az új Xbox bejelentése után. A Sony érthetetlen okból nem volt hajlandó bemutatni magát az egyébként ígéretesnek tűnő konzolt, csak a hardveréről beszélt nagy vonalakban, helyette a DualShock 4 kontrollerrel foglalkozott, előkerült mindenféle szolgáltatás, illetve természetesen a játékokról is szó esett. Még szerencse, mert a Microsoft maximálisan meglepte a rajongóit - negatív értelemben. Az Xbox One első bemutatóját a tévés és multimédiás képességekre hegyezték ki, ha valamilyen játékot meg is említettek, az biztosan valamilyen jól ismert cím folytatása volt. A nagyobb probléma, hogy ezt még tudta is tetézni a cég.
Az E3-as sajtókonferenciák ugyanis olyan PR-háborút hoztak, amilyet rég nem láttunk a játékiparban. A Microsoft kártyázott rosszabbul: az expó után az a kép alakult ki bennünk, hogy a kapzsi amerikai cég egy otromba, drága, kémkedő konzolt dob majd piacra, amihez állandó internetkapcsolat kell, és még a használt játékokat is tiltják rajta. Ezzel szemben a Sony vált a játékipar kisangyalává, miközben rendre lecsapta a Microsoft által feladogatott labdákat: ő bezzeg viszonylag olcsón kínál egy erős gépet, ahol nem vagy feleslegesen korlátozva, és még az olyan dolgokra is jut energia, mint az indie fejlesztők támogatása, a PlayStation Vita integrálása és a visszafelé kompatibilitás felhős megoldása. A Microsoft végül a Sony és persze a Sony által feltüzelt közönség nyomására visszaszívott mindent – hogy megérte-e, az néhány év múlva kiderül. Azóta mindkét gép boltokba került (igaz, hozzánk csak jövőre jön az Xbox One), hogy melyikük a sikeresebb, nem lehet megmondani. A Sony és a Microsoft is körülbelül kétmillió eladott gépről számolt be, ezek a számok viszont most még csak azt mutatják meg legfeljebb, hogy melyik gyártó, mennyi gépet tudott legyártani a rajtra…
A nevető harmadik ezúttal nem a Nintendo volt, inkább a PC-nek lehetne megszavazni ezt a címet. Míg az új konzolok bemutatkozásakor általában felerősödnek a PC végét harsogó jóslatok, ebből most érezhetően kevesebb volt. Nemcsak arról van szó, hogy a PS4 és az Xbox One felépítése eleve közelebb áll a PC-éhez, egy csomó olyan fejlesztésről is hallottunk, amelyek hosszabb távon is szép jövőt jósolhatnak a platformnak. A Microsoft például megígérte, hogy a jövőben több PC-s játéka lesz, és talán az is az átalakulás előjele, hogy Games for Windows Live piacterét bezárta. Miután az NVIDIA teljesen kiszorult a konzolpiacról, minden korábbinál fontosabb lett neki a PC, bemutatta a Battlebox nevű koncepciót, és más újdonságok mellett a G-Syncet is leleplezte, ami a monitorokat hivatott felturbózni a simább játékélmény érdekében. A legértékesebb fejlesztést viszont így is az AMD-nek köszönhetjük: bár a gyártó most alaposan beleásta magát a konzolozásba, a Mantle a következő évek egyik legmeghatározóbb PC-s újdonsága lehet hardverfronton.
Mi újság a többiekkel? Nos, szomorú hír, hogy idén a PlayStation 2 és a Nintendo Wii gyártását is leállították, az pedig még rosszabb, hogy a Wii U továbbra sem képes kikecmeregni a gödörből. A Nintendo várakozásait rendre alulmúlja a konzol, a cég legutóbbi számai szerint 4 millió példány környékén járnak az eladások - ebből kellene márciusig 9 milliót csinálni. A Nintendo kifejezetten maradi módon áll a problémához: szerinte nem kell árat csökkenteni, elegendőek ide a jó játékok és a megfelelő kommunikáció. Ennek részeként a Nintendo idén nem tartott E3-as sajtókonferenciát, inkább jobban célzott sajtóeseményekkel és a viszonylag gyakran jelentkező Nintendo Direct-sorozattal igyekszik levenni a közönséget a lábáról. Egyébként a Nintendo Wii U-játékai tényleg nagyon jók, de az komoly probléma, hogy az Electronic Arts nem akar a konzolra fejleszteni, és a korábban abszolút lojálisnak tűnő Ubisoft is megüzente kiotóiaknak, hogy kapják össze magukat.
Oké, de hová tartunk?
A next-gen konzolok érkezése ugyan elterelte róluk a figyelmet kissé, de még mindig nagyon jó kérdés, hogy mi lesz a 60 dolláros játékokkal operáló piaccal, illetve hová tart a mobilos játék, mint olyan. Előbbi talán az érdekesebb kérdés, de még nagyon nehéz rá megfelelő választ, sőt nem is választ, jóslatot adni, mert éppen annyi érv szól mellette, mint ellene. A fejlesztői nyilatkozatok alapján világosnak tűnik, hogy egyre kevesebb “60 dollárunk” van, és azokat sem mindig optimálisan költjük el: ahogy a ubisoftos Jade Raymond mondta, egyre kevesebb AAA-címnek van hely a piacon. Szintén probléma, hogy ezzel párhuzamosan a blockbusterek fejlesztési és marketingköltsége egyre inkább növekszik, és míg a bebetonozott 60 dolláros áron nem lehet változtatni, addig a folyamatosan növekvő költségeket valahogy vissza kell hozni: ahogy Cliff Bleszinski is mondta, egyáltalán nem véletlen, hogy egyre több a mikrotranzakciós vásárlási lehetőség a játékokban.
Innentől pedig egy lépés a free-to-play modell térnyerése is: a Crytek öt éven belül már csak free-to-play játékokat fejlesztene, és az Electronic Artsnak is vannak hasonló törekvései. A kiadó célja egyértelmű: oda kell dobni a játékosoknak egy csontot, hogy utána a legelszántabbak önként álljanak sorba prémiumkategóriás húsdarabokért. Az elmúlt évben ugyan több nagyobb cím bukásáról is lehetett hallani, és a Call of Duty eladásai is évről évre csökkennek, de ebből még korai lenne bármilyen következtetést levonni, ezeket a számokat ugyanis alaposan torzítja a legutóbbi konzolgeneráció iránti lelkesedés természetszerű mérséklődése - egyértelmű tehát, hogy ebből a szempontból nagyon érdekes lesz a most következő konzolgeneráció. És ha már itt tartunk: szükség van egyáltalán a kiadókra?
A mobiljátékok piaca töretlenül erősödik, és ami még érdekesebb, úgy tűnik, egyre érettebb lesz a műfaj. 2012 végén már többet költöttünk mobiljátékokra, mint kézikonzolosokra, és bár mobilon alapvetően a free-to-play dominál, ami valószínűleg nem is nagyon fog változni, egyre több a hardcore játékosok számára is fogyasztható játék az okostelefonokon és tableteken. A kütyük egyre durvább látványt produkálnak, még a Frostbite-nak és az Unreal Engine 4.0-nak is lesz mobilos változata. Bár a kontrollerkiegészítők ökörségnek tűnhetnek, a hardcore játékosok számára valójában szép jövőt sejtetnek, ahogy az is jó hír, hogy végre Androidon is elérhető néhány alapvető játékos szolgáltatás. Egyre több lesz a mobilos hardvert és ökoszisztémát hagyományos játékos környezetbe költöztető androidos konzolokból is. A várhatóan évente új kiadással jelentkező Ouya mellett bemutatkozott még a GameStick, a GamePop és a Mad Catz-féle M.O.J.O. is, sőt az NVIDIA is bemutatott egy vérprofi, de méregdrága androidos kütyüt, a Shieldet.
Féljétek a Valve-ot!
A Valve mindig is az egyik legfontosabb fejlesztőcsapatnak számított, többen nem átallottak prófétaként tekinteni rá, Gabe Newellék idei munkája viszont végképp meggyőzött minket arról, hogy még arra sem vagyunk méltóak, hogy a nevüket emlegessük. Nem elég, hogy a Steam rekordot rekordra halmoz, hogy a szolgáltatás jobbnál jobb funkciókkal bővül (idén rajtolt el az Early Access, és már tesztelhető a Family Sharing is), de végre lehullott a lepel a SteamOS-ről és a Steam Machine koncepcióról is, ami kapcsán még egy új kontrollert is bemutatott a fejlesztőcég. Nem, a korábbi tapasztalatok alapján egyáltalán nincs arra garancia, hogy a Valve győztesen kerül ki a szabadságharcából, de azt gondoljuk, hogy az a vízió és az a tenni akarás, ami a Valve-ot jellemzi manapság, példátlan a játékiparban, és minimum megsüvegelendő.
Half-Life 3-at viszont idén sem kaptunk.
Akiket elvesztettünk, és akik váltottak
Cégbezárásból minden évre jut sajnos, nem volt ez másként idén sem. A THQ sorsa idén dőlt el, a kiadó címeit és stúdióit elárverezték, a vevők között volt a Sega, a Koch Media, a Ubisoft, a Take-Two és a Crytek is - hasonló sorsra jutott egyébként az amerikai Atari is, igaz, ezt az aukciót jóval mérsékeltebb érdeklődés övezte. A Logitech kiszállt a konzolbizniszből, az EA pedig azután zárta be a Medal of Honor fejlesztőcsapatát, hogy a tavalyi Warfighter után úgy döntött, egy darabig jegeli a sorozatot. Az év egyik legnagyobb csalódása volt, hogy a LucasArts gyakorlatilag bezárt, a Disney a jövőben külsős fejlesztőkre bízza majd a Star Wars-játékokat: az Electronic Arts már be is biztosította magát. Végül a „majdnem” kategóriát erősíti a magyar Digital Reality: a stúdióról elterjedt ugyan, hogy bezárt, de cáfolták a pletykákat, úgy tudni, csak az új Imperium Galactica fejlesztését állították le.
Átigazolásból is akadt bőven. Jason West kilépett a részben általa alapított Respawn Entertainmenttől, Mike Capps pedig végleg otthagyta az Epicet, és beült a Remedy igazgatótanácsába. Ron Gilbert távozott a Double Fine-tól, Todd Papy pedig a Crytekre cserélte a Sony Santa Monicát - ide egyébként Cory Barlog tért vissza. Az Assassin’s Creed atyját egy producertársával együtt kirúgták a Ubisofttól, a Square Enix elnöke lemondott, de így tett meglepő módon John Riccitiello, az Electronic Arts vezérigazgatója is - a helyét Andrew Wilson vette át. Távozott a Square-től a többek között Eidos-veteránnak is számító Ian Livingstone, és az id Software is veszített két alapembert: Todd Hollenshead mellett John Carmack is elment a fejlesztőcsapattól, hogy az Oculus Riften dolgozzon. A Microsofttól pedig nemcsak Don Mattrick lépett le (ő a Zynga a vezérigazgatója lett), de a cég fejese, Steve Ballmer is bejelentette, hogy átadja a stafétabotot valaki másnak.
Ezek mindent megengedhetnek maguknak?
Végül jöjjön egy kis bulvár, beszéljünk azokról a botrányokról, amelyeket a kiadók idén hoztak össze. A sort a Sega nyitotta: az egy dolog, hogy az Aliens: Colonial Marines nem sikerült túl jól, de az már végképp levágta a biztosítékot, amikor kiderül, hogy a játék kampányát valószínűleg nem is a Gearbox fejlesztette, és hogy a játék demóját kicsinosították, amiért meg is büntették és be is perelték a céget. Majd jött az Electronic Arts, aki először a SimCityvel, azután pedig a Battlefield 4-gyel intézte el, hogy úgy tekintsenek rá, mint a játékipar sátánja. A SimCity rajtja botrányba fulladt, bár a játék - állítólag indokolatlanul - állandó internetkapcsolatot követelt meg, szerveroldalról nem sikerült problémamentesen a játékosáradat kiszolgálása. Az eredmény az lett, hogy a játék marketingkampányát egy időre leállították, a játékosokat pedig ingyen játékkal kárpótolták. Aztán jött a Battlefield 4: eleinte megszokottnak tűntek a játékkal kapcsolatos problémák, azonban az Electronic Artsnak azóta sem sikerült elhárítani a szerveroldali hibákat és a játékbeli bugokat. Ez a sztori most is tart, a DICE állítólag minden jövőbeli projektjét félretette, hogy a javításokon dolgozhasson, de ez nem hatotta meg a befektetőket, a cég részvényei zuhanni kezdtek. Három ügyvédi iroda is csoportos keresetet indítana az EA ellen. Az év kommunikációs baklövése viszont mindenképpen Adam Orth-é, a Microsoft Studios volt kreatív igazgatójáé. Gratulálunk neki!
Jövőre folytatjuk...
Kapcsolódó cikkek
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.