Mit tanulhat az Xbox One a PS3-tól?

Az Xbox 360 és a PS3 csatájában kezdetben mindenki a Sony konzolját temette. Most mindenki a Microsoftét temeti. Mit tanulhat az Xbox One a PS3-tól, amivel kimászhat a gödörből? Erre próbálunk válaszokat adni.

Úgy tűnik egyértelműen bekövetkezett az, amire az előző konzolgeneráció után nem sokan számítottak. A Sony új Playstation 4 konzolja a rajt pillanatától kezdve elhúzott a Microsoft furcsán elnevezett Xbox One-jától, a kettejük közti hézag pedig hónapról hónapra növekszik. A Sony eddig több, mint 7 millió konzolt adott el a vásárlóknak, míg a Microsoft 5 millió konzolt szállított le az üzletekbe, amiből körülbelül 4,2 millió talált eddig gazdára. A jelenlegi statisztikák alapján PS4-ből átlagosan nagyjából havi 1 millió példány fogy (most már persze kevesebb, hiszen tetemes mennyiségű a launchkor ment el), míg Xbox One-ból átlagosan 600 ezer. A redmondi cég láthatóan tisztában van a helyzet súlyosságával, így kinevezte a játékokért felelős Microsoft Studios fejét, Phil Spencert az Xbox One vezetőjévé, és biztosan nagy terveik vannak az idei E3-ra, ami döntő lehet a konzol jövőjét illetően.


Érdemes megjegyezni, hogy  az Xbox One objektíven nézve nem teljesít rosszul, elvégre hét hónap alatt majdnem annyit értékesítettek belőle, mint az Xbox 360-ból a megjelenése utáni egy teljes évben. Ennek ellenére sokan már temetik a konzolt. Ez pedig valószínűleg ismerősen csenghet, ugyanis bő hét évvel ezelőtt pont ugyanígy temette mindenki a Sonyt és a PlayStation 3-at, ami aztán csak feltámadt, és a generáció végére felzárkózott, majd le is hagyta az Xbox 360-at. Nézzük meg, hogyan hozta össze a Sony ezt a kisebb csodának tekinthető fordulatot, és hogy mit tanulhat ebből az Xbox One.

Késlekedni nem túl előnyös

Az Xbox 360 először 2005. november 22-én jelent meg Észak-Amerikában, majd december 2-án Európában, és december 10-én Japánban. A Microsoft pár héten belül szétterítette a konzolt az összes fontos piacon, és ugyan nem tudott annyit gyártani, hogy ki tudja elégíteni a keresletet, de sikerült megszereznie az előnyt, ami aztán lendületben tartotta a generáció első felében. Nem csak az eladások miatt fontos jelen lenni egy piacon, hanem az angolul "mindshare"-nek nevezett jelenség miatt is. Vagyis, ha az emberek veszik a masinát, akkor beszélnek róla. Dicsérik a gépet. Többen fognak tudni róla. Ráveszik a barátaikat is, hogy vegyék meg. Ha pedig - tegyük fel - már Daksnak, Zoennek és Fojesznek is Xbox 360-a van, akkor nekem is azt kell vennem, hogy együtt tudjunk játszani online. Innentől pedig ez már egy öngerjesztő folyamat.

Mire a PlayStation 3 megjelent majdnem egy teljes évvel az Xbox 360 után 2006. november 11-én Japánban és november 17-én Észak-Amerikában, a Microsoft konzolja már 5 millió eladott példányszámmal vezetett. Ez a szám 8 millióra nőtt a következő hónapokban, hiszen a PlayStation 3 európai megjelenésére még 2007 márciusáig várnunk kellett. Az Xbox One jelenleg pusztán 13 országban vásárolható meg hivatalosan, míg a PS4 már több, mint 50 régióban érhető el. A Microsoft őszre ígéri a megjelenést a tier 2-es országokban (így Európa nagy részén és Japánban is), a kérdés, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy be tudja hozni a lemaradást. Ha a PS3 példájából indulunk ki, akkor nem, ugyanis a sikerhez ott más dolgok is kellettek. Lásd egy sorral lejjebb.

Fontos az ár

A Sony rendkívül kínos, 2006-os E3-as prezentációja legalább akkora marketinges bukta volt, mint az Xbox One első bejelentése a TVTVTV-vel. Ezen a prezentáción tudtuk meg, hogy a PlayStation 3 egészen konkrétan 599 dollárba (Európában 599 euróba) fog kerülni, amitől mindenki azonnal padlót fogott. Ne felejtsük el, hogy mire a konzol megjelent ezen az áron, addig az Xbox 360 már egy éve piacon volt a HDD nélküli Core-verzióval 299 dollárért, és a Premium-verzióval 399 dollárért.

A probléma forrása az volt, hogy a Sony brutális technológiát zsúfolt bele a konzolba. Blu-ray meghajtó, Cell processzor, XDR RAM, ráadásul minden konzolhoz járt merevlemez, és még a teljes PS2-t is bele pakolták a visszafelé kompatibilitás kedvéért. Ezek egy része egyértelmű előnyöket jelentett a vásárlóknak: a Blu-ray meghajtót bárki tudta értékelni, főleg úgy, hogy ezzel a PlayStation 3 volt a legolcsóbb Blu-ray lejátszó a piacon. A korábban Ken Kutaragi által sokat istenített Cell processzor azonban kezdetben nem mutatta ki foga fehérjét a rendkívül nehéz fejlesztési körülmények miatt, így amikor Xbox 360-ra olyan álleejtős grafikájú címek jelentek meg, mint a Gears of War, addig a Sony semmi olyat nem tudott felmutatni grafikailag, ami meggyőzte volna a vásárlókat arról, hogy ez a konzol tényleg 200-300 dollárral többet ér.

A helyzet hasonló az Xbox One esetében is. A konzolhoz járó új Kinect szenzort drága gyártani, így a gép ajánlott fogyasztói ára 100 dollárral drágább, mint a PS4-é. A Microsoft azonban nem tudta megmutatni, meggyőzni a potenciális vásárlókat arról, hogy a Kinect megéri a felárat. A mozgásérzékelős játékoknak leáldozott, ráadásul az első Kinect volt a konzoltörténelem egyik legnagyobb átverése. Miért vegyem meg akkor miatta a drágább konzolt, ami ráadásul a gyengébb hardver miatt vagy rosszabb képminőséget, vagy rosszabb grafikát ad majd nekem, mint az olcsóbb PS4? Ugye, hogy mennyire hasonlít a helyzet a Playstation 3-éhoz? Vajon megváltozik a helyzet most, hogy a Microsoft kínál majd Kinect nélküli csomagot is?

Kell a jó marketing

Ha rettenetes marketingről van szó, akkor nem találunk jobb példát a PS3-nál. Ken Kutaragi és brigádja akkora arccal beszélt a konzolról ("két munkát fognak vállalni az emberek, hogy megvegyék"), hogy az sokakat az Xbox 360 felé fordított - főleg, hogy az jelentősen olcsóbb volt, és a PS3 az ígért hardveres fölényéből semmit nem tudott kamatoztatni. Ezt követték az olyan borzalmas, ijesztő reklámok, mint például a babás, amit európai szemmel nem igazán lehet hova tenni. A PlayStation 3 sikeréhez az kellett, hogy Ken Kutaragi végleg a háttérbe vonuljon, helyét olyan szimpatikus emberek vegyék át, mint (akkor) Kaz Hirai, Shuhei Yoshida és Jack Tretton. Ezen kívül szükség volt egy teljesen új kampányra, amivel a Sony kvázi újraindította a konzolt: ennek része volt a Kevin Butler-féle reklámok, az "It only does everything" szlogen, a konzol nevének lerövidítése PS3-ra, az árcsökkentés és a slim változat bevezetése. A PS3 innentől lépett rá véglegesen a siket útjára.

Mintha a történelem ismételte volna magát az Xbox One premierjekor, csak ezúttal a Microsoft volt az, aki minden létező hibát elkövetett. Az új Xboxnál is adott volt egy rendkívül ellenszenves részlegvezető (Don Mattrick), aki olyan marhaságokat tudott mondani, mint hogy akinek nincs internetelérése, az vegyen Xbox 360-at az Xbox One helyett. Adott volt a magasabb ár, a gyengébbnek tűnő hardver (a PS3-mal ellentétben valójában gyengébb is), a gyenge reklámok, és persze erre az egészre még bónuszba érkeztek a tervezett fogyasztóellenes intézkedések - online DRM, játéktulajdonlás elvétele, használt játékok tiltása, stb. A Microsoft képtelen volt kommunikálni a tervezett, teljesen online-ra épülő rendszerének előnyeit. A family sharingen kívül semmi olyat nem hallottunk, ami miatt a hasonló rendszereket, például a Steamet szeretjük. Tehát ahogy a Sony PS3-nál, úgy a Microsoft is gyakorlatilag mindent elrontott az Xbox One-nál.

A játékokon múlik minden

Hiába a fentebb említett pozitív változások a PS3 életében, ha a Sony nem rendelkezik rendkívül stabil first party fejlesztőbrigáddal, akik menetrendszerűen szállítják a jobbnál jobb exkluzív játékokat, akkor soha nem tudott volna kimászni a konzol a gödörből. Persze a third party exkluzívok is sokat számítanak: gyakorlatilag onnantól érte meg igazán PS3-at venni, hogy megjelent rá a Metal Gear Solid 4. Akárhogy is, a Sony végig szállította a kiváló exkluzívokat, még a konzol utolsó évében is - hiszen olyan címek érkeztek tavaly, mint a Beyond: Two Souls, a Gran Turismo 6, vagy a The Last of Us.

Ezzel szemben azonban az Xbox 360 habár az első pár évben remek exkluzív játékokat kapott, az utolsó pár évre (a Kinect megjelenését követően) ez a lendület elfogyott. És míg a PS3-on olyan különleges anyagok láttak napvilágot, mint a Heavy Rain, addig az Xbox 360-tulajdonosoknak be kell érniük egy újabb shooterrel, vagy egy újabb autós játékkal. Történtek azonban nagyobb katasztrófák is: az egykor a világ egyik legjobb fejlesztőcsapatának számító Rare szinte teljesen leépült a Microsoft "apáskodása" alatt, és az utóbbi években kénytelen volt kizárólag kinectes fostengereket készíteni. Az Xbox One exkluzívokban eddig nem áll rosszul, de nem szabad megtörnie a lendületnek, sőt, kettes fokozatba kell kapcsolni.

Konklúzió

Szerencsére úgy látszik, hogy Phil Spencer tisztában van ezekkel a problémákkal. A Don Mattrick-féle elmebetegséget és kinectes rémálmot követően végre olyan nyilatkozatokat hallani a Microsoft részéről, melyek utalnak a józan ész meglétére. Spencer tudja, hogy a konzol sosem lesz népszerű ilyen drágán, és azt is tudja, hogy a Kinect a kutyának nem kell. Ki is vette a csomagból, és olcsóbban is adja a konzolt. Azt is tudja, hogy az Xbox One-nak még mindig nem túl jó a hírneve, hiszen azt sikerült lerombolni az online DRM-es tervekkel és azzal, hogy a multiplatform játékokban egyelőre rendre rosszabbul teljesít. Éppen ezért kénytelen lesz minden erejével a játékokra koncentrálni: exkluzív címek kellenek, amik eladják a konzolt, és megmutatják, hogy a grafikát tekintve nem lesz itt gond a jövőben sem. A kezdés jó volt, a Ryse a mai napig a legszebb konzolos játék, de ezt fenn is kell tartani a jövőben, hiszen a Sony brutális címekkel készül. Ezek mellé pedig kiváló kiegészítések lesznek az exkluzív tévésorozatok, és egyéb, multimédiás tartalmak, az ökoszisztémát és az operációs rendszert tekintve pedig már most is köröket ver az Xbox One a PS4-re.

Összességében úgy gondolom, hogy a Sony megerősödése és a PS4 sikerese nem jöhetett volna jobbkor. A sarokba szorított Microsoft ugyanis a legjobb Microsoft. A cég kénytelen lesz használni a rengeteg pénzét, a hatalmas szakértői gárdáját és a rakás fejlesztőjét, stúdióját. Ez pedig végső soron azt fogja jelenteni, hogy ebben a generációban két olyan konzol lesz a piacon, amikre mi, a játékosok, végig kapjuk majd a durvábbnál durvább címeket.

65 komment - szólj hozzá!