New Nintendo 3DS teszt

A New 3DS megoldja az eredeti 3DS számos problémáját, és segítségével kitolódhat a Nintendo kézikonzoljának életciklusa. Hogy pontosan miben nyújt többet a frissített konzol, mint elődje, tesztünkből kiderül!

A konzolok világában jellemzően alapfeltétel az állandóság. Az eszközök külseje persze változhat egy-egy generáción belül, hiszen ahogy a hardver gyártástechnológiája fejlődik, úgy a gyártók ugyanazt az erőt kevesebb hűtéssel és kisebb táppal tudják működőképessé tenni, ami lehetőséget ad a külső fizikai méretek csökkentésére. Sokszor a belső felépítés is teljesen megváltozik, amire remek példa az Xbox 360. A Microsoft konzoljában eredetileg külön chipként létezett a processzor és a GPU, a GPU chipjén pedig külön az EDRAM és a hozzá kapcsolódó logika. A konzol életciklusának végére azonban mindezt már egyetlen chipben tudta legyártani a Microsoft. Azonban valami még ilyen komoly átalakítások során sem változik: a konzol hardveres képességei és ereje végig ugyanazok maradnak.


Nos, ez  szabály nem vonatkozik a Nintendo kézikonzoljaira. A japánok már az első GameBoytól kezdve generáció közben is több frissítést adtak ki egy-egy hordozható masinájukból. Ilyenkor nem csak a külső változott meg, hanem bizony a hardver is, mind a GameBoy, mind pedig a DS erősebb lett a generáció alatti frissítéssel. Most ugyanez történt a 2011 óta piacon lévő 3DS-sel is, mely ugyan eddig is változott néhány ponton, és megjelent belőle a felnagyított XL-verzió, de a hardvere érintetlen maradt. Eddig. A közepesen szerencsétlenül elnevezett New 3DS megjelenésével azonban a Nintendo számos módosítást eszközölt, melyek közül nem elhanyagolható, hogy a gyengécske hardver egészen sokat erősödött.


De kezdjük kívülről, ugyanis ismét számos külső csinosítást eszközöltek a japánok. A konzol alapvető felépítése persze nem változott: továbbra is ki lehet nyitni és össze lehet csukni, és továbbra is hasonló az ergonómiája. A kinyitást követően azonban két dolog tűnhet fel azonnal: egyrészt némi SNES-kontroller felé irányuló noszalgiával az ABXY-gombok színesek lettek, ami nekem nagyon tetszik, mert kicsit változatosabbá teszi az amúgy egyszínű konzol összhatását. Ezek felett pedig megjelent egy furcsa kinövés, amit a GameCube irányítója után C-sticknek nevezett el a Nintendo, és ez bizony a második analóg kar, még ha nem is látszik rajta. Használni egyébként pont ugyanolyan furcsa, mint azt első ránézésre gondolhatnánk, ugyanis egyrészt kicsi, másrészt szinte nincs helye mozogni, harmadrészt pedig furcsán merev az egész - mintha nem is érzékelné, hogy mi próbáljuk tologatni.


Ettől függetlenül játék közben viszonylag korrekten működik a dolog, ha már megszoktuk, hogy nem olyan érzés tekergetni, mint egy rendes analóg kart. A lényeg persze, hogy ezzel a Nintendo végre kiváltotta a külön kiegészítőként megvehető Circle Pad Prót, hiszen az analóg kar mellett a gép hátuljára felkerült további két vállgomb is, a ZL és a ZR. Apróság, hogy a Start és Select gombokat kitették oldalra, de ezzel megszűnt a korábbi, eléggé borzalmas kinézetű gombhármas a kijelző alján, és csak az okostelefonokon megszokott Home gomb maradt ott. Új helyre költözött a hangerőszabályzó csúszka is, most már a 3D-s kijelzőt szabályzó csúszkával szemben található a másik oldalon. Így egyrészt végre logikus az elhelyezkedése, másrészt pedig nem lehet véletlenül elhúzgálni.


Apróságok ezek, de külsőre így egy jóval összeszedettebb, átgondoltabb eszköz benyomását kelti a New 3DS. Maga a cucc egyébként továbbra is két méretben készül, mi az alap változatot kaptuk meg tesztelésre, aminek egyébként tovább lehet javítani (vagy rontani) a külsejét a cserélhető hátlapokkal. És ha már hátlapok, akkor érdemes megemlíteni, hogy a konzol most már microSD kártyákat fogad, de nem oldalról, mint korábban, hanem a hátlap mögött. Ehhez pedig pici csavarhúzóval kell leszerelnünk a hátulját, úgyhogy érdemes lehet egyszer megvenni egy nagyobb kártyát, beletenni, aztán békén hagyni - nekem legalábbis biztosan nem lenne türelmem folyamatosan ki-be csavarozgatni. Ezen kívül már csak azt érdemes megemlíteni, hogy a boltban megvett játékokat természetesen továbbra is a Game Card foglalatba lehet betolni, és persze jár egy stylus is a konzolhoz.


Ami a hardvert illeti, az első és legfontosabb változás, hogy a Nintendo kicsit jobb minőségű kijelzővel szereli a New 3DS-t. A felbontása maradt a régi 800x240 (ami szemenként 400x240), azonban kicsivel jobb a fényereje, és egyébként kisebb a fogyasztása, és fizikailag is kevesebb helyet igényel a beépítése. Ennél fontosabb, hogy megváltozott a szemüveg nélküli 3D kezelése. Ez egy eléggé gyenge pontja volt a sima 3DS-nek, hiszen jellemzően egy bizonyos távolságból és szögből kellett néznünk a kijelzőt, hogy működjön a 3D-s effekt, különben vagy nem láttunk semmit, vagy minden homályos volt. A New 3DS ehhez képest az előlapi kamerával (avagy a szelfikamerával) csekkolgatja a felhasználó fejének pozícióját, és folyamatosan ahhoz igazítja a kijelző 3D-s megjelenítését, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy most már egészen tág határok között betekinthetővé válik a cucc. Utólag már szinte hihetetlen, hogy annak idején enélkül jelent meg a 3DS.


De a New 3DS belül is erősödött. Először is, a memória mérete megduplázódott 256 MB-ra, amiből most már fixen 64 MB-ot kap meg az operációs rendszer, továbbá a videomemória mérete is megnőtt 6 MB-ról 10 MB-ra. Gyorsabb processzort is kapott, ezek a módosítások együtt pedig leginkább azt jelentik, hogy végre úgy működik az operációs rendszer, ahogy annak működnie kell. A programok gyorsan indulnak, a Home gomb megnyomására azonnal tér vissza a rendszer a főmenübe, és az internetböngészés is vállalható sebességgel működik. Fontos, hogy a Nintendo elsősorban a felhasználói élmény javítása miatt tuningolt a hardveren, ebből a régebbi játékok nem profitálnak. Készülnek azonban olyan új címek, melyek már kizárólag a New 3DS-en futnak majd, sőt az első ilyen már meg is jelent a Wii-ről portolt Xenoblade Chronicles képében.


Ha a korábbi tapasztalatokból indulunk ki, akkor viszonylag kevés fejlesztő vállalja majd be, hogy játékai csak a New 3DS-en fussanak, de bizony akadnak majd olyan nagy címek, amikhez mindenképpen szükségünk lesz az új hardverre. Ez azt jelenti, hogy a felhasználói tábor szétdarabolódik, de a Nintendo valószínűleg arra számít, hogy a nép majd úgyis vált az új rendszerre. Ez a jelenlegi körülbelül 55 ezer forintos árán mondjuk nem feltétlenül triviális, de ahogy az lenni szokott, nyugaton az ilyesmit könnyedebben veszik a vásárlók, amit az is bizonyít, hogy egyébként a New 3DS rendkívül sikeres.


Az egyértelmű, hogy a konzol alapos frissítésére szükség volt, főleg, mert a Nintendo valószínűleg még egy jó ideig nem áll elő új géppel. Az eddig kikerült információk alapján úgy tűnik ugyanis, hogy a cég következő otthoni és hordozható konzolja azonos hardveres és szoftveres alapokon nyugszik majd, és mindkettő képes lesz a másik játékainak futtatására. Ennek a közös hardveres és szoftveres platformnak a kialakítása azonban sok időt vesz igénybe, és még ki kell futtatni a Wii U-t is, bármennyire is sikertelen. A New 3DS tehát vélhetően még két évet legalább szolgálni fog, ezt az időszakot pedig ezzel a frissítéssel remekül ki tudja húzni.

37 komment - szólj hozzá!