2015 legfontosabb játékipari történései

Évzáró sorozatunk végéhez érkeztünk, és már csak egy cikkel vagyunk adósak: nem maradt más hátra, minthogy megnézzük és rangsoroljuk, mi minden történt a játékiparban 2015-ben.

Ahogy mindig, most is átrágtuk magunkat a Gamekapocs éves hírtermésén, és kigyűjtöttük közülük a legérdekesebbeket. Most sem érdekeltek bennünket a játékbejelentések (Fallout 4 ide, Mass Effect: Andromeda oda), inkább azokra a trendekre és történésekre voltunk kíváncsiak, amelyekről rengeteget beszéltünk, vagy amelyek hosszabb távon is befolyásolhatják a játékipar jövőjét. Az összegzés elkészítésekor egy nagyon érdekes kép rajzolódott ki előttünk: habár bejelentéseknek és érdekes történeteknek 2015-ben sem voltunk híján, a tavalyi sok szempontból egy átmeneti évnek tűnt, amely alapján 2016 különösen izgalmasnak ígérkezik.

10. Az év, amikor a Valve majdnem fizetőssé tette a modokat

Idén is sűrű éve volt a Valve-nak, jóllehet a legtöbbet akkor beszéltünk a fejlesztőcégről, amikor valamiért nagyon kellett utálni - a világmegváltó ötletek ezúttal elmaradtak. A Steam építgetése folytatódott, így például a Valve több fronton is szigorított a rendszeren, robotmentessé tették a csereberét, korlátozták az új felhasználók lehetőségeit, és még a csalók dolgát is megnehezítették. Emellett új funkcióknak is örülhettünk, élesedett a Broadcasting, és végre a pénzünket is visszakérhetjük az üzlettől, ha nem tetszik az újonnan vásárolt játékunk.

A Steam Machine-őrületből azonban semmi sem lett, hiába tűntek biztatónak az előrendelések, a sokszor erősen túlárazott konfigurációk létjogosultsága megkérdőjelezhető; igaz, a Gőzgépekkel együtt mutatkozott be a Steam Link és a Steam Controller is, ezek alapvetően pozitív fogadtatásban részesültek. Ezzel együtt botrányból is kijutott a cégnek, először azzal sikerült magára haragítania a felhasználótáborát, hogy bevezette volna a fizetős modok piacát, azonban az új fícsört le is kapcsolta nem sokkal később, miután majd’ minden oldalról fúrták az ötletét. A másik meglepetést pedig karácsonyra tartogatta a cég: noha év közben is felütötte a fejét egy durva biztonsági hiba a Steamen, az év végi cache-elős történet különösen cifrára sikerült, és 34 ezer embert érintett. Sebaj, majd a franciák jól helyreteszik őket.

9. Mindenki mobilozik

Oké, feleslegesnek tűnhet ez a kijelentés így 2016 elején, mégis kár lenne szó nélkül hagyni a mobilos játékpiac terjeszkedését. A mobilos játékosok jelentős része természetesen beéri Kanye West vagy Britney Spears játékával (esetleg Kate Upton melleivel), de a hardcore arcoknak is érdemes odafigyelnük a platfomra: a Warner például egyre nagyobb ütemben ontja magából a mobilos címeket, míg a Sega és a Konami még a konzolos fejlesztéseit is kész beáldozni az új jövevények (és a PC) kedvéért. Mondjuk az ő kiábrándultságuk a japán konzolos piac teljesítményével is magyarázható.

Akadnak azonban olyanok, akik nem igazán találták meg a számításukat ezen a terepen. A mikrokonzolok szegmense újabb és újabb szereplőkkel gyarapodik, de a sikersztorik hiányoznak - mára az Ouya sorsa is eldőlt, a cégnek annyi, a csapatot a Razer vette meg. A Facebook-játékairól hírhedtté vált Zynga is képtelen átmenekíteni magát a mobilokra, az egykor vaskos nyereséget termelő cég idén több száz alkalmazottjától és vezérigazgatójától, Don Mattricktől is megvált. De említhetnénk a Sonyt is: a cég beismerte a PlayStation Vita vereségét, elmondta, hogy nem készít több Vita-játékot, sőt kézikonzolt sem, ugyanakkor a saját mobilos kezdeményezése is kudarcot vallott.

8. Nem tudta behozni a lemaradását az Xbox One

2015-ben sem változtak érdemben a konzolháború erőviszonyai, és ez elsősorban a Microsoft számára rossz hír: a PlayStation 4 alaposan elhúzott az Xbox One-tól, a nemrég megjelent hírek szerint kétszer annyi új generációs konzolon adhatott túl a Sony eddig. Hogy pontosan mennyi Xbox ment el a premier óta, azt persze nem tudjuk, a Microsoft ugyanis - valószínűleg nem véletlenül - most már összesítve sem hajlandó számokat közölni. Egyszer-kétszer azért jutott jó hír is a redmondiaknak, áprilisban és a fekete péntek hétvégéjén is örülhettek.

Mindezek ellenére dicséretet érdemel a cég, becsülettel küzdenek tovább, és láthatóan mindent megtesznek azért, hogy a már meglévő rajongói bázisukat kiszolgálják. A jobbnál-jobb exkluzív játékok mellé folyamatosan érkeznek az új funkciókat ígérő frissítések és az új kiegészítők is a konzolhoz, és tervekből sincs hiány, elég a cég PC-s törekvéseire vagy az európai terjeszkedés fontosságának hangsúlyozására gondolni. A Microsoft egyébként idén bekebelezte a Havokot, és egy pletyka szerint maga is mikrokonzolon töri a fejét.

7. Portfóliót tisztít a Sony

Egyelőre túlzás lenne azt állítani, hogy rövid időn belül PlayStation-céggé alakul át a Sony, de láthatóan nem tett le arról a tervéről, hogy kitisztítsa a portfólióját. A PC-gyártás kidobása után idén már a masszívan veszteséges mobilos üzletág elengedése is felmerült, a hajó egyenesbe hozásához kieszelt stratégiában pedig kiemelt szerephez jut a komponensgyártás és a remekül teljesítő PlayStation-divízió is. Idén egyébként a Sony Online Entertainmenttől is megszabadult a cég.

A PlayStation 4 tényleg szuperül húz, a tavaly utoljára 30 millió eladott konzolról számolt be a Sony, azóta pedig tudjuk, hogy már 36 millónál járnak a japánok. Tegyük hozzá rögtön: ez mind szép és jó, de a játékfelhozatal nem ütött túlzottan 2015-ben, a Sony egyik fejese maga is elismerte, hogy kevés exkluzív címmel rukkoltak elő az elmúlt évben. Talán ez is magyarázat arra, hogy a kiváló hardvereladások ellenére a Sony csökkentette a PS4 árát, és a fejlesztőknek szóló nyalánkság, hogy a hardverből is többet sajtolhatnak ki valamivel.

6. Nosztalgia? Pótlásra szánt újrakiadások? Ötlethiány?

Nincs könnyű helyzetben az egyszeri gamer, ha az újrakiadások ügyében kell állást foglalnia. Mert nyilván a pénzről szól minden, és óriási üzlet van a régebbi játékok felmelegítésében, csakhogy lehet ezt a műfajt jól és rosszul is csinálni, ráadásul mostanra számadataink is vannak arról, hogy sok játékos számára mennyire hiánypótló lehet egy-egy lehúzásnak minősített újrakiadás: a Sony szerint például a PS4-tulajok 80 százaléka még sosem játszott Uncharteddel, ezért nyilván lecsaptak a lehetőségre, és még a negyedik rész előtt kiadtak egy kollekciót az első három részből.

A filmiparhoz hasonlóan a játékipar is felül az újrakiadások vonatára, és nem is szeretne kiszállni, ráadásul mostanra szintet lépett az őrület: az a cél, hogy minél több régebbi játék váljon elérhetővé az új platformokon, több-kevesebb változatással és tartalommal. A remaster-áradatot különböző módszerekkel egészítik ki a platformtulajdonosok: a Sony a megboldogult OnLive erőforrásaival is megtámogatott PlayStation Now és a PS2-es játékok emulálásával gyorsítana a folyamaton, míg a Microsoft nemes egyszerűséggel bevezette a visszafelé kompatibilitást az Xbox One-on. A különbség, hogy utóbbi ingyenes lehetőség (persze nem minden játék támogatott), míg a Sony pénzt kér a szolgáltatásaiért, a régebbi lemezeinket nem használhatjuk.

5. Mindenki szeretne egy kis szeletet az eSportból

Imádjuk nézni, ahogy mások játszanak (íme, a bizonyíték), és egyre többünk “kapcsol” a profi eSportra, ha stream elé kerül. Nem véletlen, hogy a YouTube rosszul viselte, hogy nem ő, hanem az Amazon vásárolta fel 2014-ben a Twitchet, és nem véletlen az sem, hogy még ennek ellenére sem tett le azon tervéről, bevegye a piacot: idén rajtolt el a Twitch-kihívónak szánt YouTube Gaming.

Míg Londonban dedikált eSport-aréna nyílt, érdekesség, hogy maguk a nagykiadók is elkezdtek kacsintgatni a profi játékosok felé; az Electronic Arts és az Activision is saját eSport-részleget hozott létre. Utóbbi esetében persze lehetne az afféle hóbort is, hiszen egy saját filmstúdiót is alapított tavaly, az idei év elején azonban bebizonyította, hogy komolyak a szándékai, miután felvásárolta az egyik legnagyobb amerikai eSport-szervezetet, a Major League Gaminget.

4. A konzolgyártók is nyitottak a PC felé

Sajnos idén is kaptunk néhány elkapkodott PC-s portot. Először a Rockstar vétett banális hibát a Grand Theft Auto V-tel, a Dead or Alive 5: Last Round multi nélkül jelent meg, és a Mortal Kombat X rajtja sem sikerült problémamentesre. Az év legrosszabb számítógépes változatával azonban az egyébként remekül sikerült Batman: Arkham Knight “büszkélkedhetett”, amit a Warner le is vetetett a boltok polcairól. Kár, hogy az őszi újramegjelenés sem segített sokat a címen, ezért a kiadó - amely egyébként előzetesen is tudott a problémákról - az év végéig mindenkinek visszafizette az árát.

Azonban örülni is volt okuk a PC-n játszóknak. Ha nem is sikerült túlzottan ütősre, de az ő platformjuk is kapott egy konferenciát az E3-on, amin még a Microsoft is részt vett: nem csoda, a redmondiak a Windows 10 érkezésével megfogadták, hogy jobban odafigyelnek majd a számítógépesekre. Az év elején egy sor bejelentéssel rukkoltak elő, az E3-on pedig a felújított Gears of Warhoz és a Killer Instincthez is bejelentették a PC-s változatot - és talán mással is próbálkoznak majd. Meglepő volt egyébként, hogy decemberben a Sony is kiadta az egyik exkluzív címét a Steamen, és a Microsofthoz hasonlóan ők is lehetővé tették a konzolról PC-re történő streamelést.

3. Sűrű évet zárt a Nintendo

Rengeteg változásra lehet számítani a Nintendónál 2016-ban, mindebből pedig kaptunk is némi ízelítőt tavaly. A kiotóiak a New 3DS-ek piacra dobásával indították az évet, majd nem sokkal később ledobták az atombombát, és bejelentették, hogy a DeNA nevű céggel közreműködve mobiljátékok fejlesztésébe kezdenek. Habár eleinte egy új üzleti modellt vizionáltak, most úgy néz ki, az összes mobilos címük (köztük a Miitomo is) free-to-play lesz.

Ezzel együtt árulták el, hogy már készül a következő konzoljuk, amely a Nintendo NX nevet viseli egyelőre. Idén beszélnek majd róla először, de pletykálták már, hogy Androidra épül az operációs rendszere, AMD-lapka lesz benne, elképzelhető, hogy nem lesz benne lemezmeghajtó, afféle hibridnek szánják, és még idén boltokba kerülhet. A Nintendo egyébként három év után először volt nyereséges az idén, a 2016-os készülődés pedig az E3-as műsorukra is alaposan rányomta a bélyegét. A cég ráadásul kénytelen volt elnök-vezérigazgatót váltani, miután Satoru Iwata 55 éves korában elhunyt. Tatsumi Kimishima a találgatások szerint ideiglenesen irányítja majd a Nintendót, amíg ki nem nevelik az utódját.

2. Hideo Kojima vs. Konami

Az év egyik legkeményebb sztorija sült ki Hideo Kojima és a Konami csatározásából, aminek a pontos okát a mai napig nem ismerjük - legfeljebb tippelhetünk. Azután vált gyanússá, hogy valami nem stimmel a japánoknál, hogy a kiadó gyakorlatilag mindenhonnan leszedette Kojima nevét, később pedig arra is fény derült egyebek mellett, hogy a mester már nem is belsős munkatársa a cégnek, külsősként foglalkoztatják, a szerződése pedig decemberben fog lejárni. A rossz hírek sorozata pedig folytatódott: lelőtték a Silent Hillst, leszedték a PSN-ről a P.T.-t, bezárt a Kojima Productions Los Angeles-i stúdiója, Kojima pedig nem vehetett részt a TGA-n.

Kojima emelt fővel távozott a cégtől végül, független stúdióként alapította újra a Kojima Productionst, és már le is szerződött a Sonyval, hogy az első játékuk PS4-exkluzív legyen kezdetben. Guillermo del Toro már nem akar több játékot készíteni, de korábban felvetették Kojimával, hogy dolgoznának még együtt - hogy mi lesz ebből, az majd idővel kiderül. A Konamit mindenesetre szorongatja a sajtó rendesen, a kiadó állítólag elképesztő körülmények között dolgoztat, és az is kiszivárgott, hogy a cég minden konzolos fejlesztését dobná. A Konami cáfol, és már el is kezdett toborozni egy új Metal Gear-játékhoz, de ugye mind tudjuk - és Kojima is megmondta -, hogy a The Phantom Pain volt az utolsó.

1. Nagyon sokat beszéltünk arról, hogy milyen jó lesz idén a VR

Noha a VR-őrület csak idén pörög fel igazán, már 2015-ben is rengeteget foglalkoztunk a témával - de ez aligha meglepő, az egyik első headset már boltokba is került. Az egyik legfontosabb hírrel, a HTC és a Valve rukkolt elő, a két cég közreműködéséből született meg a VR-piac új főszereplője, a Vive, amely idén áprilisban fog megjelenni, és biztos, hogy nem lesz olcsó. Az Oculus már nem volt ennyire egyértelmű az árazást illetően, először azt mondták, a VR-szemüveg géppel együtt 1500 dollárba fáj ugyan, alsó hangon azonban 300 dollár környékén mozoghat a kiegészítő ára, aminek meglett a “gyümölcse” idén, mikor kiderült, hogy 700 euróért vesztegetik majd a Riftet.

Az Oculus eszköze egyébként így fest majd, és alapjáraton Xbox One-kontrollerrel fogják szállítani azoknak, akiknek elég izmos a PC-jük hozzá. Az év első felében boltokba kerülő PlayStation VR ugyan olcsóbbnak ígérkezik, azzal számoljatok, hogy egy kiegészítő doboznak is helyet kell majd szorítani a tévétek alatt - ez nagyjából Wii méretű. Szintén tavaly derült ki, hogy a Microsoft nem a VR-ra, hanem az AR-ra fogad inkább, és már van is egy kihívója az ASUS személyében.

Jövőre folytatjuk...

Különdíj: Peter Molyneux kapitulált

Peter Molyneux ezúttal nem fért fel a listára, de muszáj említést tennünk róla, annál is inkább, mert az ígérgetéseiről hírhedt játékdizájner az év elején bejelentette, hogy soha többet nem fog nyilatkozni. A történetnek előzménye is van persze, az úriembert a Godus és a Curiosity miatt egyszerre vette elő a GameSpot és az Eurogamer: mint kiderült, hiába készül régóta a Godus, lehet, hogy félkész marad, ráadásul a Curiosity nyertesével is csúnyán kiszúrt a csapata. A pontot a Rock, Paper, Shotgun interjúja tette fel az i-re, amiben gyakorlatilag “beteges hazudozónak” nevezik Molyneuxt, akinél erre betelt a pohár, és kapitulált.
Még szerencse, mert a legutóbbi ígérete az volt, hogy a Godus 6-9 hónapon belül olyan lesz, mint amilyennek a vásárlók annak idején szerették volna látni. Ez februárban történt, és nyilvánvaló, hogy nem lett belőle semmi.
4 komment - szólj hozzá!