Resident Evil 7 demóteszt

Komoly változáson esik át a Resident Evil-sorozat legújabb darabja, az idei E3 apropóján már kaptunk is belőle egy rövid ízelítőt. Noha a játszható teaser nem a végleges játék része, mégis bemutatja nagyjából, mi vár ránk jövőre.

A Capcom alaposan megadta a módját az új iteráció bejelentésének: a nagyérdeműt alaposan felcsigázták a Sony konferenciáján látottak, ráadásul a show után máris elérhetővé tették a Resident Evil 7: Beginning Hour elnevezésű demót. Pontosabban egyfajta játszható teasert, amely csak lazán kapcsolódik a teljes verzióhoz, mégis kiváló kapaszkodót ad arra nézve, hogy miben változik a sorozat hetedik része, és milyen témákat boncolgat. Pont úgy, ahogy a P.T. tette volna két évvel ezelőtt a Silent Hillsszel, mikor a Konami inkább lemondott a projektről, mintsem megbékélt volna a játék atyjával, Hideo Kojimával. A Capcom viszont látott fantáziát a koncepcióban, rögvest le is csapott a P.T. fejlesztőire, a munkálatok 2014 januárjában indultak. A designeri feladatokat az a Jordan Amaro látja el, aki a Kojima Productionsnál húzta az igát a P.T.-n és a Metal Gear Solid V-ön.

A kiadó így két legyet üthetett egy csapásra: egyrészt új irányba viheti el a sorozatot, másrészt olyan szakembereket szerzett, akik végre értik a dolgukat. Tegyük hozzá, hogy azért a kreatív kontroll a Capconnál maradt, hiszen a rendező Nakanishi Koushi lett, aki már a Relevationsszel bizonyította, érti a dolgát. és nem utolsó sorban igazi túlélőhorrorként tekint a játékra. A történetet ráadásul Richard Pearsey vetette papírra, akinek a Spec Ops: The Line remek filozofálgatós scriptjét köszönhettük. De visszatérve a demóra, a japánok elérték azt, hogy mindenki a Resident Evil VII-ről beszéljen, teóriákat gyártson a témáról. Az anyag ugyanis tömve van utalásokkal és apró titkokkal, de eddig a percig senki sem tudta száz százalékosra teljesíteni, pedig a cél egyszerűnek tűnik: „juss ki a házból!”. Na, ez még senkinek sem sikerült.

Húsz év kellett ahhoz, hogy a készítők lecseréljék a harmadik személyű nézőpontot első személyűre (nem számítva a Survivor 2-t), amely sokkal közvetlenebb élményt jelent. Az új Resident Evil immáron egy pszichológiai horror, ráadásul a kipróbálható változatban inkább az idegeinket tették próbára, harc egyáltalán nincs benne. A hangulat viszont tényleg felemelő, uszkve két perc kellett ahhoz, hogy teljesen kiszolgáltatottnak érezzem magamat. Folyton füleltem, kaparászásokat és hörgéseket hallottam a falakon túlról, miközben alaposan átkutattam mindent. Annak kiváltképp örültem, hogy a Capcom végre elengedte Jill, Chris és Leon kezét, elvégre teljesen új szereplőket kaptunk. A sztori a Resident Evil 6 eseményei után játszódik az Egyesült Államok déli részén, egészen pontosan Louisianában. Ott ahol, az erdő és a mocsárvidék az úr, tehát maga fauna is igazán fojtogató.

A játékban egy székben ülve, megkötözve térünk magunkhoz egy koszos szobában. Velünk van egy társunk is, akinek valahogy sikerül kiszabadulnia, ám lépések közelednek az ajtón kívülről. Hiába oldoznak el minket is, hamarosan újra elvesztjük az eszméletünket, s mire ismét felocsúdunk, már teljesen egyedül leszünk. Maga az idegen ház tényleg ijesztő: mindent belep a mocsok, a hűtőben és lábasban megromlott az étel, az előtérben oszlásnak indult félmarhák hevernek. De ami a legrosszabb, furcsa zajokat hallunk - nagyon úgy tűnik, hogy a korábbi lakók valamiért gyorsan távoztak innen. Szép lassan felfedezünk mindent, a használható tárgyakat begyűjtve, miközben magunkban rekonstruáljuk a történteket. Egy dolog biztos: első nekifutásra képtelenek leszünk minden részletet felfedni, így hiába csak 15-20 perc egy végigjátszás, a demónak célszerű többször nekiesni, mire a puzzle-darabkák úgy-ahogy a helyükre kerülnek. Így pedig a címadó „első óra” nagyon is helytálló.

A játékmenet ismerős lehet számodra, ha már volt dolgod szobából kijutós, tárgykeresős alkotásokkal. A környezettel bizonyos fokig interakcióba léphetünk, megvizsgálhatjuk a képeket, szekrényeket nyitogathattuk és szövegeket olvashatunk. Minden apróság lényeges, csak elsőre nem tudjuk őket hova tenni. Itt nem találkozunk igazán nehéz fejtörőkkel, a stílus mégis kiváló táptalajt biztosít egy remek horrorjátékhoz. Az utóbbi években ezt számos stúdió felismerte már, ám kellően mély darabokból mégis kevés született. Csakis értő kezekben működik a formula - ha nem stimmelnek az arányok, akkor összedől a kártyavár, és repetitív végeredményt kapuk. A Resident Evil 7: Beginning Hour szerencsére nem ilyen, hihetetlen, hogy a srácok mennyi mindent ki tudtak hozni a szűkös játéktérből, mindezt olyan erőteljes tálalás mellett, hogy az ínyencek mind a tíz ujjukat megnyalják utána.

Maga a vidéki ház egyébként többszintes. Az emeleten érve furcsa próbababákba botlunk a fal mellett, majd nem sokkal ezután egy olyan hideglelős jelenetben lesz részünk, amire sokáig emlékezni fogunk. Egy ponton egy videokazettára bukkanunk egy zárt szekrényben, amit a nappaliban található videón játszhatunk le. Remek ötlet, hogy így átélhetjük a közelmúlt eseményeit is, megtudhatjuk, miként kerültünk a házba (persze csak ha a két idősík főszereplője egy és ugyanaz a személy). Egy forgatócsoport tagjaként szépen feltérképezzük az ismert terepet, ráadásul olyan rejtett ajtót fedezünk fel a felvételen, amit a jelenben már ki tudunk nyitni. És igen, amint megtaláljuk a pincébe vezető létrát, garantáltan összeugrik a gyomrod, mikor nagy nehezen rászánod magad, hogy lemássz.

Netszerte még mindig megy az agyalás, hogy az időközben meglelt tárgyakat pontosan mire is használhatjuk. Nyilván a hidegvágó felhasználása egyértelmű: egy láncot kell elcsípni vele, de mondjuk a próbababa ujja még máig rejtély. Eddig négyféle befejezést fedeztek fel a szemfülesek, én csak kettőt tudtam előcsalni magamtól. Ezek közül három egy-egy telefonos beszélgetéssel ér véget, nem pedig a gyomrosként felérő „meneküléssel”. Első nekifutásra bizonyára fel sem tűnik, hogy több titkos szoba van a házban – az egyik ilyet csak tolvajkulccsal tudjuk kinyitni a VHS-es idősíkban, jutalmunk pedig egy fejsze lesz, amit persze nem fegyverként fogunk bevetni. Ha zombik nem is, egy ijesztő kísértetlány véletlenszerűen feltűnik a demóban, persze pont akkor hozva ránk a frászt, amikor nem is számítanánk rá. Az egész kóstolóra csak ennyit tudok írni: ügyes!

A Capcom tényleg nem bíz semmit a véletlenre: kimondottan a Resident Evil 7 kedvéért egy saját motort készített, amit stílszerűen RE Engine-re keresztelt, ami ráadásul VR-kompatibilis. Noha a belső terekkel kiválóan megbirkózik a technológia, az még kérdéses, hogy a nyílt terepek esetén is megmarad-e a részletgazdagság. Oké, összességében nem a látvány fogja elvinni a hátán a játékot, már csak azért sem, mert a karaktermodellek és az animációk kicsit természetellenesek. Mindazonáltal, a váltás a körítésben is megmutatkozik: a sötétszürkés filternek hála olyan nyomasztó hangulattal bír a játék, amire a sorozat legutóbbi részei csak irigykedve tekinthetnek. Plusz pont jár azért is, hogy itt tényleg nem finomkodtak a nyelvezettel, mindamellett a szinkron is profi.

Mielőtt még valaki felróná a készítőknek, hogy ez már nem is Resident Evil, inkább megkérném, hogy nyissa ki a szemét. A zongora megvan? Az Umbrella Corps helikopterének fényképét megtaláltad? Na, ugye!  Én úgy látom, hogy az ilyen játszható teaserek sokkal jobban felkeltik a célközönség figyelmét, mint egy-egy semmitmondó videó, reméljük, a jövőben még több hasonló kezdeményezéssel találkozunk! A Beginning Hour elérte a célját, én már jobban várom a Resi 7-et, mint korábban bármelyik részt. Ami pedig a teljes változatot illeti, a játék nagyjából 65 százalékban elkészült, így simán a boltokba kerülhet a jövő év elején.

A Resident Evil 7: Biohazard 2017. január 27-én jelenik meg PC-re, Xbox One-ra és PS4-re. A demót a Sony konzoljára tölthetik a PlayStation Plus-előfizetők.

20 komment - szólj hozzá!