Skylar & Plux: Adventure on Clover Island teszt

  • Írta: Shifty
  • 2017. június 23.
Link másolása
Mintha reneszánszukat élnék a klasszikus platformerek. Nemrég az eredeti Ratchet & Clank kapott újrázást, legutóbb pedig a Banjo-Kazooie szellemi örököse, a Yooka-Laylee próbált szerencsét. Most itt egy újabb versenyző.

Ahogy a divat világában, úgy a játékiparban is jellemző egy természetes körforgás. Stílusok jönnek-mennek, néha átalakulnak, hogy aztán bizonyos idő elteltével a fejlesztők újra felfedezzék maguknak, milyen szuper zsánerek uralták az elmúlt évtizedeket. A PlayStation 2-érában olyan megkerülhetetlen slágerek születtek a 3D-platformerek piacán, mint például a Ratchet & Clank-sorozat vagy a Jak and Daxter-széria, az utóbbi időben azonban megfogyatkoztak a műfaj képviselői, a helyüket más, éppen visszatérő vagy teljesen megújuló stílusok vették át. Az elmúlt egy-két évben ismét erőre kaptak a klasszikus vonalon mozgó ügyességi játékok, a Ratchet & Clank tavaly tavasszal kapott egy remekül sikerült remake-et, legutóbb pedig a Rare egykori alkalmazottai csábítottak vissza minket a Nintendo 64-es időkbe, a sajnos kicsit felemásan elsült Yooka-Laylee-vel.

A sor pedig folytatódik, méghozzá egy még tanulókból álló, pici svéd stúdiónak, a Right Nice Gamesnek köszönhetően, akik a szintén svéd Grip Digital jóvoltából adhatták ki első játékukat. A Skylar & Plux: Adventure on Clover Island elsősorban a fiatalabb korosztályt célozza meg, de mégis kortalan, a már említett klasszikusok hagyományai előtt igyekszik tisztelegni.

A játék főhőse, Skylar Lynxe emlékeit elveszítve tér magához a gonosztevő CRT bázisán, méghozzá egy mechanikus karral együtt. Sok időnk nincsen rácsodálkozni testünk változásaira, azonnal felvesszük a nyúlcipőt, a menekülés során azonban balesetet szenvedünk, sérült hajónkkal pedig Clover Islanden kötünk ki, ahol nem várt társra lelünk, mégpedig egy szószátyár bagoly, Plux személyében, aki egyébként azt hiszi, korábban elveszett édesapja tért vissza. Párosunk azonban nincs biztonságban, CRT és ádáz serege ugyanis épp a szigeten található három gömbre feni a fogát, melyek segítségével elpusztíthatja Clover Islandet és annak környékbeli planétáit. Feladatunk tehát nem más, mint megakadályozni ezt a gaztettet, miközben lehetőség szerint a helyi, bebörtönzött lakosság, a Lo'a felszabadítására is érdemes időt és figyelmet szentelnünk. 

Már csak azért is, mert minden egyes felszabadított őslakos közelebb visz ahhoz, hogy tovább növelhessük életerőnket. Erre pedig annak ellenére is szükségünk lesz, hogy összességében a Skylar & Plux nem feltétlenül ígér vért izzadó kihívásokat. Persze nem is árul zsákbamacskát a játék, hiszen már a kezdetek kezdetén világossá teszi, hogy alapvetően olyan játékosoknak szól ez a mesés kaland, akik inkább a fiatalabb korosztály jeles képviselői, vagy csak szimplán a lazább kikapcsolódásra vágynak. És ez teljesen rendben van, mert ezen a téren a svéd fejlesztők játéka egyetlen percre sem vall szégyent. Lehet, hogy az ellenfelek nem túl változatosak és a harc sem túl komplikált, de cserébe nagyon igényesen megkomponált ugra-bugra részeket kapunk, miközben a sziget is bőven ad lehetőséget arra, hogy felfedezd. A játék nem vállal sokat, amit viszont igen, azt maximális tökéletességgel hozza.

Természetesen az ügyességi betétek mellett az elmaradhatatlan fejtörők sem maradhattak ki, amelyek szintén a megcélzott korosztály figyelembevételével készültek, de ne higgyétek, hogy ez esetben teljesen egyszerű, unalmas kihívásokat kapunk. Nyilván nem arról van szó, hogy a játék többszörösen megszívat minket egy-egy feladvány esetén, de pont annyira jól van belőve a nehézségi görbe, hogy egy tapasztalt játékos még ne unja halálra magát, egy kezdő pedig pont annyira találja nehéznek az elé gördített akadályokat, hogy azok megfejtése ne okozzon fejfájást számára. Egyrészt Plux részéről rendszeresen érkeznek majd utalások, másfelől pedig olyan kiegészítőket kapunk segítségül, amelyek segítségével elég nehéz eltéveszteni, mikor melyiket is vessük be. Ott van például a mágneses kesztyűnk, amivel a szétszórt fémdarabokból tudunk különböző építményeket felhúzni, vagy éppen az ellenfeleket tudjuk megtréfálni. Kapunk egy limitáltan használható jetpacket is, illetve az egyik gömb segítségével az időt is tudjuk manipulálni, legyen szó időlassításról vagy időutazásról.

A szűkös büdzsé nem is itt, hanem a játék technológiai oldalán üti fel a fejét, ott viszont sokszor és nagyon változatos, bosszantó formában. Egyrészt sajnálatos, hogy alig 3-4 óra leforgása alatt lehet a meglehetősen üres történet végére érni, de közben elképesztően hosszú töltési idők, illetve komoly framerate-esések borzolják majd a kedélyeket. Mondanom sem kell, utóbbi a legfájdalmasabb, hiszen egy-egy komolyabb platformerszakasz esetében egy kisebb akadozás is egyet jelenthet a mentésünk újratöltésével. Emellett pedig akadnak kisebb-nagyobb bugok, amelyek ha nem is kergetik az őrületbe a játékost, azért okoznak némi bosszúságot. Viszont a fejlesztők tisztában voltak a lehetőségeikkel és korlátaikkal, így abszolút a büdzsékategóriába lőtték be a játék árcéduláját, így a nyári pangásban azt a 2-3 ezer forintot bőven megéri, amit elkérnek érte.

A Skylar & Plux: Adventure on Clover Island PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra jelent meg. Mi PlayStation 4-en teszteltük.

2.
2.
ilovenancythompson
+1 szintúgy. pofásnak tűnik.
1.
1.
kastorhun
Remek teszt, és tetszik a játék.
Csak örülni tudok annak hogy egyre több a 3D platformer.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...