Black the Fall teszt

  • Írta: Shifty
  • 2017. augusztus 1.
Link másolása
A kommunizmus hétköznapi munkásainak a gyárban a helyük. Black gépészként dolgozik, de egy nap fellázad a mindent manipuláló rezsim ellen, és úgy dönt, itt az ideje, hogy egy jobb élet reményében megszökjön.

A Bukarestben található Sand Sailor Studio csapata igazán szerencsésnek mondhatja magát, hiszen amellett, hogy maguk mögött tudhatnak egy sikeres Kickstarter-kalapozást, a Square Enix Collective programba is bekerült a román csapat legújabb játéka. A Black the Fall tulajdonképpen a Playdead által újra felvirágoztatott 2,5D-s logikai platformer vonulatot követi, hasonló művészeti megvalósításban, szintén hangsúlyos témával megfejelve. Legutóbb az Inside és a Little Nightmares kínált ugyanilyen élményt, így a román fejlesztőknek alaposan fel volt adva a lecke, amit ugyan itt-ott sikerült ügyesen megoldaniuk, azért akadtak olyan játékelemek, amelyek kiforratlansága picit rányomta a bélyegét az élményre.

A történetet egyértelműen a kommunista Románia ihlette, a Black the Fall ugyanis egy olyan disztopikus bolsevista világban játszódik, amit a készítők szüleik leírása és saját tapasztalataik alapján álmodtak meg. Persze az a fajta abszurditás, ami visszaköszön a játékban, távol áll a valóságtól, de még így is minden pillanat remek lenyomata egy olyan korszaknak, amit sajnos mi is megtapasztalhattunk. Főhősünk, Black egy mezei gépész, aki a napi kerékpározást megunva egyszer csak úgy dönt, itt az ideje elhagyni a veszélyekkel teli gyárat, és friss levegőt szívni. Az új, reményekkel teli életért azonban alaposan meg kell küzdenünk.

A játékmenet alapvetően két pillére építkezik. Egyrészt ott vannak a különböző feladványok, megoldásra váró fejtörők, másrészt pedig kapunk platformerszekvenciákat, ahol az ügyességen lesz a hangsúly. Ami a puzzle-részeket illeti, azok egészen széles skálán mozognak, mert amíg kezdetben az egész kimerül az őrök és a biztonsági kamerák kikerülésében, addig a játék előrehaladtával szépen lassan egyre összetettebb, változatosabb feladványokkal fogunk szembesülni, amelyek ennek megfelelően komplexebb megoldást követelnek. Például semlegesíthetjük a kamerákhoz tartozó fegyverzetet, hogy aztán a nyomkövető szenzoruk segítségével éppen azt az ajtót pusztítsuk el, ami addig akadályozta a továbbjutásunkat. Minden akkor válik sokkal változatosabbá, amikor megszerezzük a lézermutatónkat, ami többek között azt is lehetővé teszi majd, hogy a szorgos hangyaként dolgozó munkásokat is irányítsuk. Segítségükkel többszereplős feladványokat oldhatunk meg, esetleg elterelhetjük a biztonsági kamerák figyelmét, miközben mi könnyedén átsurranhatunk a rendszeren.

Ezek természetesen a már jól ismert környezeti és fizikára épülő fejtörők, de a platformerrészekkel kiegészülve már egészen változatos, üde egyveleget alkotnak. Merthogy az általános, már jól ismert megoldások mellett bőven vannak újszerű, kreatív ötletek is a Black the Fallban, Amellett, hogy egyértelműen a Playdead-féle vonalat igyekszik követni a játék, sőt, több ponton át is emel a dán csapat alkotásaiból, a román stúdió itt-ott alaposan bemutatja, miért is szavazott bizalmat nekik a Square Enix. Ahogy nehezedik a játék, úgy lesz egyre fontosabb, hogy minél alaposabban megvizsgáljuk a környezetet, miközben a már ismert elemeknek is kijutott a csavarokból. Például amikor teljesen sötétben, csakis a hangokra hagyatkozva közlekedhetünk.

Ugyan az irányítással néha akadnak gondok, köszönhetően a 2,5D-ből adódó problémáknak, és a később hozzánk csapódott robotkutya is okoz majd kellemetlen pillanatokat, de azt muszáj kiemelnem, hogy a Black the Fall játszhatóságában az is alaposan közrejátszott, hogy a lézermutató használata mennyire kényelmesnek bizonyult, így sokkal hatékonyabban lehet a fejtörőket megoldani.

Mindezek ellenére azért becsúsztak apró bosszúságok. Az irányítás főleg a platformerrészeknél fog hajtépést okozni, de a játéknak még így is vannak olyan részei, ami a hirtelen megugró nehézségi szint miatt csak trial and error-próbálkozások sorával lesz abszolválható. Az viszont kifejezetten tetszett, hogy a történet legalább olyan érdekes, mint amit a Limbo vagy az Inside is nyújtott. Nagy kár, hogy mindezt legrosszabb esetben is alig 2-3 órán át lehet megtapasztalni, mert a Black the Fall elképesztően rövid játék. Ha nagyon ügyesek vagyunk, akkor alig 1,5 óra alatt is teljesíthető.

A játék PC-n, Xbox One-on és PS4-en érhető el. Mi utóbbin teszteltük.  

3.
3.
user101
Az tényleg szép, hogy már az is negatívum ha valami nehéz ... lol...
Azt viszont nem értem, hogy egy "irányítás" hogyan tud nem a helyzet magaslatán lenni ??? Maximum rossz, ésszerűtlen vagy valami hasonló... esetleg ügyetlen aki csinálja ? :D
2.
2.
1,5 óra???? Még vártam is, emlékszem pár hete a kedvcsinálóra de így tuti nem kell.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...