Overcooked 2 teszt

Az otthoni magányos főzések is komoly kihívással járnak, de amikor egy egész csapatot irányítva kell egy konyhát vezetni, hamar kiderül, micsoda felelősséget jelent a konyhai alkalmazottak irányítása és az ételek időben, megfelelő minőségben történő szervírozása. A két évvel ezelőtt megjelent Overcooked a maga árkád, gyermeki módján ügyesen megragadta a konyhai élet nehézségeit, miközben alaposan csavart is az ismert recepten, kezdve az állandóan változó menüsorral és a pályák nyújtotta kihívásokkal. A most megjelent folytatás ugyanezt az vonalat viszi tovább, amiben komoly szerep jut a barátoknak, barátnőknek is, az Overcooked 2 ugyanis hiába kínál most már online játéklehetőséget, valójában még mindig akkor a legszórakoztatóbb, amikor egy kanapén ülve, közösen, akár négyen igyekeztek a lehető legtöbb rendelést felvenni és azokat megfelelően felszolgálni.

A folytatásban több mint 35 különböző helyszínen kell helytállnunk, az új pályák pedig minden eddiginél komolyabb fejtörést okoznak majd. Egyrészt azért, mert most már dinamikusan is változnak a körülmények, így hiába osztjuk ki a feladatokat a kör elején, ha a nagy főzés közben mondjuk váratlanul megváltoznak a receptek vagy esetleg maguk a pályák rendeződnek úgy át, hogy a korábbi stratégia már semmit sem ér. Emellett maguk a helyszínek is meglepően sokszínűre, csapatjátékot ösztönzőre sikeredtek, így többek között kapunk egy varázslóiskolát, ahol portálok csavarnak a játékmeneten, de lehetőségünk lesz léghajón is főzni, ahol mozgó platformok törnek borsot az orrunk alá. A kedvencem a mocsárvidék volt, ahol a föld mozog majd ide-oda.

Igen, már az első részben is voltak dinamikusan változó konyhafelállások, de ezúttal nemcsak az elrendezések változnak, hanem ahogy említettem, teljesen borulnak a kezdeti feltételek. A második rész egyedül úgy nyújt extra segítséget ennek áthidalásában, hogy most már rákényszeríti a játékost arra, hogy eldobja az összetevőket, hogy aztán társunk elkaphassa azt. Ha időt akarunk spórolni, akkor nemcsak a "csúszkálást" fogjuk bevetni, hanem az említett mechanikát is, amivel lecsökkenthető az összetevők ide-oda adogatása. A kész ételeket természetesen most sem tudjuk dobálni és elkapni.

Ami a recepteket illeti, azon is csavartak a fejlesztők, így amíg az első részben elég volt előkészíteni és megfőzni az összetevőket, majd abból összeállítani és felszolgálni a kész ételt, illetve elmosogatni a tányérokat, addig a folytatásban akadnak majd olyan ételek, amelyeknél biztosan lesz plusz egy lépés. Főleg a szusi és a sütemények okoznak majd fejtörést, ezeknél ugyanis a tálalás előtt mindig lesz egy extra momentum vagy éppen egy olyan plusz összetevő, amire nagyon oda kell figyelni, mivel is keverjük össze. Óriási szerencse, hogy a játékban helyet kapott egy gyakorlómód, a Cook Serve Delicious, amely lehetővé teszi, hogy még azelőtt megismerkedjünk a különböző receptekkel és kipróbálhassuk azokat, mielőtt élesben kellene elkészítenünk őket.

Persze ez utóbbi segítség nélkül is megvan a játéknak a "trial and error" jellege, ami okozhat némi frusztrációt. De ha megvan a megfelelő stratégia és mindenki tudja, mikor mi a dolga, akkor baromi szórakoztató tud lenni a konyhai sürgés-forgás. Ami kicsit ront az élményen, az éppen a játék sokat javult, kicsit harsányabb, élesebb színekkel operáló látványvilága, illetve pont maguk a konyhák megnövekedett mérete. Utóbbi azt eredményezi, hogy a kamera kicsit távolabbról követi az eseményeket, így az előbbivel kombinálva sokszor gondot okoz felismerni vagy megtalálni a különböző összetevőket. A másik zavaró probléma, hogy a már említett "trial and error" élményre alaposan rátesznek a játék véletlenszerű eseményei. Például az égből tűzgolyók hullanak, és ugyan a konyha nem fog kigyulladni, de amíg ég a tűz, addig adott szakaszokon nem tudunk közlekedni. Ugyanilyen váratlan esemény a hatalmas erejű széllökés is, ami szintén a kijelölt útvonalról téríti le a játékost. És lehet, hogy van rendszer a nehezítések jelenlétében, de összességében inkább bosszantó, véletlenszerűen előbukkanó akadályoknak tűntek.

Ettől függetlenül az Overcooked második része pont annyit csavar a játékmeneten, és pont annyival egészíti ki az alapokat, hogy a kihívás ne csorbuljon, de közben szórakoztató is maradjon a kooperatív élmény. Kapunk több játékmódot is, köztük az online lehetőséget, így akár vadidegenekkel is vihetjük a konyhát, de ez közel sem olyan szórakoztató, mint mikor a haverokkal vagy a barátnőnkkel társulva, a kanapéra lehuppanva röhögjük végig, hogy botladozásaink miatt hogyan égnek oda az ételek.

Az Overcooked 2 Nintendo Switchre, PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra jelent meg. Mi PlayStation 4 Prón teszteltük.