Jade Empire

Régóta vártuk már, és végre megérkezett, sokat hallottunk róla, sokat vártunk tőle, a kérdés már csak az, hogy a régi hősidőkben játszódó, kínai mondakörökön alapuló, Jáde Birodalom elég erős-e ahhoz, hogy felvegye a harcot a hozzá hasonló játékokkal?! Egy biztos, forradalmasította a mai szerepjátékok sokaságát, ilyet még nem láttunk azelőtt…

A nem véletlenül híressé vált Bioware kemény fába vágta a fejszéjét, amikor úgy döntött, hogy az eddigiektől eltérő szerepjátékot fog készíteni a nagyérdeműnek. A koncepció az volt, hogy megpróbálják „élethűen” visszaadni a kínai mondavilág, életfelfogás és harcművészet varázslatos hangulatát. Az ötlet rendkívül jó volt, hiszen a recept és az engine már nagyjából adott volt, a Kotor 1 és 2 ugyancsak hasonlatos hangulattal és feelinggel rendelkezik. Hiszen nem titkolt, hogy George Lucas a Csillagok Háborúja mitológiájának az elkészítésekor nem keveset nyúlt vissza a buddhizmushoz és egyéb keleti hitvallásokhoz. Szóval a Jedi lovagok sok tekintetben egyfajta Buddhista papok (Monk-ok ;) ), persze ez csak egy vélemény a sok közül, de én teljes mértékig egyet értek vele. Szóval az a lényeg, hogy a játék menete mindenképpen hasonló lesz a sokak által kedvelt és imádott Kotor-hoz. Ugyancsak a játék fő vonalát az emberekkel való beszélgetések, fő és mellékküldetések végre hajtása, a rengeteg harc és természetesen az általunk helyesnek vélt út megtalálása lesz. A Kotor 2-ben jól bevált módszert ebbe a gammába is átültették, hiszen itt is mindig minimum két út fog a rendelkezésünkre állni, amin elindulhatunk és itt is ott lesz az arany középút, amit a legkönnyebb választani. Bármi is volt a készítők célja, egy biztos: nálam célba értek, nálam elérték amit akartak, de még mennyire hogy elérték, lassan egy hete nem alszom már, és még mindig csak a gém közepénél tartok!

A történet szerint, mi egy titokzatos harcost alakítunk, aki a jól megszokott kung-fus-bosszuállos-örökharagotfogadós-recept szerint, éppen hogy csak abbahagyta a tanulmányait a kedves kis helyi falubeli harcisulicskában. Mesterünkről rövidesen kiderül, hogy nem akárki, hanem a birodalom uralkodójának a sarja és egyben ő maga a „zseniális stratéga” is, akiről legendák zengnek. Természetesen rólunk is kiderülnek elég érdekes dolgok, legalább kellő magyarázatot fognak adni arra, hogy miért vagyunk ennyire elképesztően jó harcosok, mert azok leszünk ebben biztosak lehettek. Szóval a nyugalom és harmónia nem tart sokáig, a mesterünket elrabolják, foglyul ejtik, az iskola tanítványait kegyetlenül lemészárolják a hatalmas túlerővel támadó Lotus fejvadászok, és mintha ez nem lenne elég, még misztikus repülő gépezetekkel szanaszét is bombázzák és égetik őket és az egész falut. Ekkor jön majd a második döbbenés a játékban, hogy mennyire brutális képsorokkal fognak minket megörvendeztetni a készítők, itt hozzátenném, hogy ez egy kicsit egyébként szerintem nem illik a játékba, de a „gore”-t ki is lehet kapcsolni ha zavar minket. Egyébként az első megdöbbenés a grafika láttán fog minket érni, ami egészen elképesztően gyönyörű és hangulatos, varázslatos… A Kotor elmehet dokk munkásnak ehhez képest, de TÉNYLEG! Szóval elindulnak az események és mi csak győzzük felfogni őket. Véleményem szerint ehhez a stuffhoz egy picivel nagyobb nyelvtudás szükségeltetik, mint a Kotorhoz, mert mintha egy kicsit többet szövegelne mindenki, mint a nagy elődben. Szóval a játék menete pontosan olyan, mint a Kotorban, ott vannak a történet fő vonalát követő küldetések, amik természetesen gyakran rengeteg csatával kecsegtetnek és ott vannak a mellékküldetések, amikbe vagy véletlenül belebotlunk a játék során, vagy pedig megkeressük azokat az embereket, akikhez nevet ír ki a gép, mert ezekről általában lehet tudni, hogy valami küldetést fog a nyakunkba akasztani. Apró érdekesség, hogy annyira hihetetlenül sok mellékküldetéssel fogunk találkozni, hogy aki annyira hülye maximalista, mint én az rendesen meg fog majd izzadni velük, mintha soha nem akarna vége lenni a sorozatok láncolatának. Szerencsére itt már sokkal változatosabbak lesznek a küldetések mint a Kotorban, úgyhogy nem csak fel-le rohangálásból fog állni az életünk. Persze ezek a küldetések a legjobbak arra, hogy eldöntsük melyik irányba akarunk fejlődni. A nyitott tenyér irányába felfelé, vagy a zárt ököl felé, lefelé. Ez majdnem olyan, mint az erő sötét és világos oldala, csak nem annyira durvák a különbségek a kettő között. A zárt ököl útját választva sokkal inkább az erőre a hatékonyságra, gyorsaságra és hatalomra kell majd összpontosítanunk. Míg a nyitott tenyér útvonalát választva sokkal nehezebb dolgunk lesz, hiszen ez viszont pontosan olyan, mint Jedi Lovagnak lenni, mindenkinek segíteni kell, mindenkivel jót kell tennünk, az embereket kedvességgel, érveléssel kell meggyőznünk, nem pedig befolyással, erőszakkal és csak a legeslegutolsó esetben fogunk harcolni (ami egyébként nagyon sokszor elő fog fordulni, szerencsére… ;) ).

A Karakterünk

Most pedig következzen a játék számomra egyik kedvenc része a karakterünk fejlesztgetése. Ehhez szépen sorjában mindent el fogok magyarázni, mert elsőre egy kicsit soknak tűnt nekem ez a sok minden, persze idővel meg már teljesen egyértelművé váltak a dolgok. Szóval három fő képességünk van, az életerő(health), a lélek(spirit) és a tudat(mind). Minden szintlépésnél erre a három képességre tudjuk elosztani a kapott pontjainkat, azt hogy hány pontunk lesz erre, az határozza meg, hogy milyen karaktert választottunk az elején, gyorsat, kiegyensúlyozottat vagy mágikus karaktert. Én a kiegyensúlyozottat választottam, mert ő semmiben sem kiemelkedő, de mindenhez ért egy kicsit és nekem ez szokott a leginkább feküdni. Szóval ez a három képességünk fog végigkísérni minket. Ezek a képességek két további dolgot határoznak meg, az egyik a harcban lesz a fontos, a másik pedig az emberekkel való kommunikálás folyamán. A harcnál a következőképpen fognak alakulni a dolgok, az életerő természetesen a HP-nkat fogja meghatározni, a tudat a Chi-nket, vagyis azt, hogy mennyit tudunk majd varázsolni illetve mennyi ideig tudunk extra sebzést adni a különböző támadásokhoz, (erről majd később) és végül a lélek, pedig arról fog gondoskodni, hogy meddig tudunk fókuszálni, ez természetesen a fegyverekkel való bánásnál lesz mérvadó, illetve a belső időnk lelassításánál (erről is majd később). Az emberekkel való kommunikáció ugyancsak nagyon fontos lesz kalandozásaink során, tehát erről sem szabad majd megfeledkeznünk soha. Itt három fontos tulajdonságunk lesz ismét, az első a csábítás, amit főleg a nyitott tenyér útjánál fogunk hasznosítani, a második a befolyás, amit a zárt ökölnél fogunk előnyben részesíteni az utolsó, pedig a megérzés, ami legfőképpen a hazugságok felismeréséhez lesz igencsak hasznos, ezen kívül lesz még egy olyan érdekes szerepe is, hogy minél magasabb ez a képességünk annál könnyebben fogjuk felismerni ha egy ládában csapda van. Ez egyébként az egyik személyes kis kedvencem a stuffban, ugyanis itt is, mint minden szerepjátékban rengeteg kinyitandó illetve széttörendő ládát, vázát, hordót stb. fogunk találni. Namost ezeknek kb. a 30-40%-ában valamiféle csapda van, ami sokszor igencsak rosszul tud jönni. De ha kellően jó intuícióval rendelkezünk, akkor minden alkalommal, amikor csapdával kerülünk szembe, mátrixosan lelassul az idő és mi valami látványos hátraszaltóval, vagy hátraflikkel elugrunk előle, természetesen magunktól, szóval ezzel sem kel foglalkozni, csak nézni, ahogy karakterünk gizdán elhátrál a probléma elől… ;) CooL!

Nu! Akkor az alapokkal megvolnánk. Lássuk, hogy hogyan lépünk szintet. Ez a recept igencsak egyszerű, vonjunk le egyet a jelenlegi szintünkből és szorozzuk meg 1000-rel. Tehát, ha most a 10. szinten vagyunk, akkor a következőhöz 9000 pontot kell majd elérnünk. TP-t természetesen harccal, küldetések teljesítésével és különböző olvasmányok elolvasásával fogunk szerezni. Mikor megvolt a szintlépés, első lépésként mind a három képességünk kap +1-et, ami szerintem nagyon jó dolog, aztán kapunk mi magunk is pár pontot, amit eloszthatunk, de erről már írtam és aztán jönnek a stílus pontok, amiket a legjobban szerettem a játékban. Ezekkel természetesen a különböző megtanult harci stílusokat lehet fejleszteni. Mindig annyi pontot kapunk, ahány szintnél tartunk. Tehát ha most léptünk a 10. szintbe, akkor 10 pontot tudunk majd elosztani. A stíluspontokat általában háromfelé tudjuk osztani, amik vagy a chi sebzését, vagy a sima sebzését, vagy pedig a sebességét növelik egy stílusnak. Mindegyiknél 5 szintet lehet elérni, ami természetesen egyre többe fog nekünk kerülni: 1,2,4,6,10 pontokba. Tehát ha egy stílust mindenből maximálisan ki akarunk fejleszteni, akkor elég sokat, 69 pontot kell ráköltenünk, húzós tudom, de megéri. Sokkal nehezebb dolgunk lesz akkor, amikor ki akarjuk választani a rengeteg stílus közül azt a négyet, amit a legtöbbször fogunk használni. Hiszen a játék közben a bal alsó sarokban lesz egy kis D-Padot szimbolizáló gyorsbillentyűs rész, amivel villám gyorsan ki tudjuk majd választani a nekünk éppen megfelelő stílust. Lássuk akkor, hogy milyen stílusok közül válogathatunk:

A harci stílusokat alapvetően 6 csoportba osztották a készítők, mégpedig a funkcióik szerint. Fontos lenne itt megemlítenem, hogy vannak stílusok, amiket vagy csak a nyitott tenyérrel vagy a zárt ököllel tudunk megtanulni, szóval még ez is megosztja őket valamilyen szinten. Mindegyik csoportnak meg vannak az előnyeik és természetesen a hátrányaik is, ami miatt ennyire változatos ez a játék legalábbis egy ideig mindenképpen:

- Martial Arts Styles (harcművészeti stílusok): Ezek természetesen azok a bizonyos stílusok, amiket a Kung-Fu filmekben is láthattunk. Rendkívül sok van belőlük, és nagyon nehéz kiválasztani azt az egyet, amit a játékban végig fejleszteni akarunk majd. Azért írom azt, hogy azt az egyet, mert nem lesz elég pontunk ahhoz, hogy mindegyiket kifejlesszük, hanem inkább csak egyet tudunk majd, de azt maximálisan. Én a „Leaping Tiger” nevezetűt szerettem a legjobban, mert ez rendkívül gyors stílus és sokat is lehet vele sebezni, igaz a védettsége nem valami jó, de ha jól használjuk akkor az ellennek nem lesz ideje visszatámadni.

- Support Styles (segítő stílusok): Ezek a stílusok önmagukban nem sebeznek, csak akkor, ha kifejlesszük hozzájuk a Chi-sebzést, de akkor is csak keveset. Igazából az erejük abban rejlik, hogy megfelelően kombinálva más stílusokkal ki tudjuk azokat egészíteni. Vagyis vagy gyógyulni tudunk tőlük, vagy Chit, Fókuszálást feltölteni. Vannak olyan stílusok is, amik egyszerűen a természeti elemeket használják a ellenfeleink ellen, vagyis forgószélként a levegőbe emelik őket, ami miatt rendkívül sebezhetővé válnak. Vagy éppen árammal rázzuk meg őket, hogy sokkos állapotban egy rövid ideig ne tudjanak támadni. Én a „Strom Dragon” nevezetűt szerettem, amivel ha ügyesek vagyunk az összes ellenfelünket meg tudjuk rázni árammal, aminek köszönhetően sokkal könnyebben kinyírhatóak lesznek. Fontos tudni, hogy ezek a stílusok fogyasztják a Chi-nket.

- Magis Styles (mágikus stílusok): Ezekkel természetesen valami természet felettit tudunk művelni, mint például tüzet vagy jeget lőni a kezünkből, vagy éppenséggel kővé tudjuk változtatni őket, mint a személyes kedvencemmel a „Stone Immortal”-lal. Miután szerencsétlen áldozatunk kővé dermedt nincsen más dolgunk, mint egy „Hamonic Combót” bevinni, vagyis átváltani egy másik harci stílusra és kivégezni a delikvenst… Fontos tudni, hogy ezek a stílusok fogyasztják a Chi-nket.

- Transformation Styles (átalakulásos stílusok): Ezekkel tulajdonképpen mindenféle démonná tudunk alakulni, amik igaz általában lassúak, de rendkívül erőseket ütnek. Én nem igazán használtam ezeket a stílusokat, csak akkor ha nagyon nagy baj volt… Fontos tudni, hogy ezek a stílusok fogyasztják a Chi-nket.

- Weapon Styles (mágikus fegyver stílusok): Talán a legnehezebb feladat, hogy a megfelelő fegyvert kiválasszuk magunknak. Velem most az történ, hogy majdnem teljesen kifejlesztettem az egyiket, mikor kaptam egy sokkal erősebbet, úgyhogy kénytelen voltam egy csomó pontot arra áldozni, hogy ez is maxin legyen. De jó döntés volt, mert valami elképesztően erős ez a fegyver, kénytelen voltam a harcok nehézségét maxira rakni hogy élvehető legyen a játék… ;) Fontos tudni, hogy ezek a stílusok fogyasztják a Fókuszunkat.

- Unique Styles (ritka stílusok): Ezekből van a legkevesebb a gammában, ugyanis ezeket csak más harcosoktól és mesterektől tudunk eltanulni. Nekem a személyes kedvencem a „Spirit Thief” amivel Chit lehet lopni az emberektől… CooL!

Nu… hát akkor ezek lettek volna a különböző harci stíluscsoportok. Fontos tudni, hogy vannak szörnyek, főleg démonok amik bizonyos csoportokra immúnisak. Tehát ezért érdemes mindegyik csoportból kiválasztani egy kedvencet és azt maxira kifejleszteni.



A Harcrendszer

Akkor most jöjjön maga a harc menete és az irányítás. Ez szerencsére rendkívül egyszerű bár elsőre egy kicsit soknak fog majd tűnni, de higgyétek el mindenre szükség lesz a játék során. A bal illetve jobb ravasszal tudunk az ellenfelek között ugrálni. Ilyenkor csak a kiválasztott ellenfélre fogunk koncentrálni, mintha befognánk őt. Ha mindkét ravaszt megnyomjuk, akkor átváltunk szabad harcmodorra, vagyis nem lesz befogva senki, arra támadunk amerre nézünk. A tapasztalat azt mutatja, hogy jobb inkább váltogatni az ellenfeleket, mint szabadon küzdeni, mert ilyenkor sokszor csak a levegőbe ütünk anélkül, hogy bárkit is eltalálnánk, és sokszor nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust, mert az ellenfeleink nagyon keményen küzdenek és mindig többen vannak, mint mi. Az „A”-t nyomogatva tudjuk bevinni minden stílusban azt a bizonyos 3hit Combót, ami sajnos minden stílusnál adott és nem fog változni soha. Ebből adódik az, hogy egyhangúvá válhat a játék, mivel ha már minden kedvenc stílusunkat megtaláltuk akkor mindig ugyanazt fogjuk látni. Mert van ez a 3hit combó aztán Sanyi és más nincsen. Pontosabban van még két dolog. Az „X”-et megnyomva be tudunk vinni egy viszonylag lassú, de annál erősebb támadást, ami még az ellenfél védekezését is megtöri. Magic Style-oknál ez általában teljesen leblokkolja az ellent, például lefagyasztja, felgyújtja vagy éppen kővé változtatja, vagy szélben pörgeti, hogy vissza váltva egy harci stílusra be tudjuk vinni a Harmonic Combót, amivel teljesen ki lehet végezni az ellent. A másik dolog, amit még tudunk csinálni, az az „A+X” együttes nyomása, ami ugyan nem sebez, de ha sokan körül vettek minket, akkor ezzel el tudjuk egy rövid időre takarítani őket az útból. Ezzel időt tudunk nyerni arra, hogy például gyógyuljunk egy kicsit. Szóval az a lényeg, hogy ez a három dolog van minden stílusban, amit tenni tudunk, ami miatt sajnos mint azt már írtam nagyon egyhangúvá tud válni az egyébként eszméletlenül élvezetes harcrendszer. Tehát a megoldás az lenne, hogy mindig váltogatjuk a stílusokat, de akkor meg nem tudjuk őket kellően kifejleszteni, ami miatt nem fogunk megnyerni egy csatát sem. Szóval ez egy 22-es csapdája. Ez van, talán majd a következő részben lesz több mozdulat is. Nu… folytassuk akkor a harcot. A „B” folyamatos nyomásával tudunk védekezni, de ezzel vagyunk képesek a pályán össze vissza ugrálni is a bal joy-al kombinálva. Ami igencsak jól tud jönni, mert így nehezebben fognak minket eltalálni a csúnya gonosz bácsik és nénik. Hozzá tenném, hogy a legjobb taktika nehéz ellenfélnél az, ha bevisszük a szokásos 3hit combót és a „B” segítségével az ellen mögé ugrunk és újra beviszünk egy 3hitet! A fekete gomb megnyomásával tudunk extra Chi sebzést adni a támadásunknak, aminek a hátránya az, hogy fogy tőle a Chi-nk természetesen. A fehér gomb megnyomásával pedig a Chi-gyógyítást tudjuk végrehajtani egészen addig, amíg meg nem gyógyultunk vagy el nem fogyott a Chink. Végére hagytam az „Y”-t, amivel a saját belső időnket tudjuk lelassítani, aminek köszönhetően tulajdonképpen villám gyorsak tudunk lenni. Ezzel vagy el tudunk menekülni egy forró helyzetből, vagy pedig ha elég Fókuszunk van ki is tudunk nyírni akárkit, anélkül, hogy ő azt észre venné. Tehát ez egy hasznos kis képesség, csak sajnos nagyon gyorsan szívja a Fókuszunkat, ami miatt nem jut elég az esetleges fegyverhasználatra. Szóval csak csínján bánjunk ezzel! Hát körübelül ennyi lenne a harc. Egyszerű de nagyszerű!

Kísérők, Varázskövek, Érdekességek

Semmiképpen sem szeretném kihagyni a játékban fellelhető igencsak népes tábort képviselő kísérőknek a feladatát a játékban. Azon kívül, hogy mindegyik egy hatalmas nagy egyéniség, aprólékosan kidolgozott karakterek, akiknek ha foglalkozunk velük nagyon jó kis sztorija van egyébként, sokat fognak nekünk segíteni a gammában. Ki lehet választani, hogy harcoltatni akarjuk őket, vagy hogy támogassanak minket a csaták során. Majdnem mindegyiknek van ilyen támogatásos lehetősége. Van aki az életerőt, van aki a Chit, van aki a Fókuszt gyógyítja. De vannak olyanok, akik a Harcművészeti stílusunkat erősítik, vagy éppenséggel a Fegyveres stílust. Szóval lehet válogatni közülük, mert lesznek elegen, viszont egyszerre csak egy lehet velünk sajnos… Egyébként jó ez így, mert túlságosan erősek vagyunk nélkülük is. Külön jó ötletnek tartom, hogy vannak olyan NPC-k, akiknek speckó képességeik vannak. Van aki úgy támogat minket harc közben, hogy időnként bedobál egy-egy boros üveget, amit ha felveszünk (megiszunk) akkor rögtön átváltunk a sokak kedvencére a „Drunken Master” harci stílusra, ami pusztít rendesen. Ez talán a legerősebb stílus, amit viszont sajnos csak ezzel a módszerrel tudunk használni. Aztán van olyan kísérőnk, aki tulajdonképpen egy mozgó üzlet. Mindig el lehet nála adni a cuccainkat és egész jó dolgokat is tudunk venni tőle. Bár az árai nem mindig a legjobbak, érdemes más üzleteknél is körülnézni, mielőtt vele csinálnánk meg az év bizniszét!

Mint minden szerepjátékban itt is vannak felszedhető extrák, speckók, egyebek. Az az igazság, hogy ezen a téren nem valami változatos az anyag. Hiszen csak ezüstöt, különböző képesség tunningoló eszközöket, de legfőképpen varázsköveket fogunk találni. Fontos tudnivaló, hogy minél előrébb haladunk a sztoriban, annál több darabját találjuk meg annak a különleges varázserővel bíró medálnak, amibe bele tudjuk illeszteni ezeket a varázsköveket. Tulajdonképpen semmi más dolgunk nem lesz, mint hogy ezeket a köveket variálva, mindig a megfelelő helyzethez alkalmazkodva, kiválasszuk őket. Rengeteg követ fogunk találni és mindig tudni fogjuk, hogy melyik a legértékesebb, ha másképp nem is akkor az „Y” megnyomása után mindenképpen, mert a Köves képernyőnél, ha ezt megnyomjuk, akkor értékük szerint sorrendbe fogja nekünk rakni a gép. Egyébként egyértelmű, hogy mire lesz mindig szükségünk a lényeg az az, hogy minden fajtából legyen majd nálunk a játék során. Egyébként eleinte 3 követ tudunk majd bele rakni a medálunkba, ami később 5-re majd 7-re bővül.

Ide a végére jöjjön pár érdekesség, észrevétel. Először is azt a megdöbbenést szeretném veletek megosztani, amikor először találkoztam a Jade Empire mini game-jével, ami nem más, mint egy felülről mutatott lövöldözős játék. Tudjátok olyan, mint annak idején a játékteremben azok a jó kis gammák, amikor felülről látsz mindent, és csak lőni kell meg néha bombázni, mint mondjuk a „Raiden” talán lesz még aki emlékszik rá. Külön jópofa dolog, hogy a játék kezdő menüjéből is kilehet választani a már megcsinált pályákat, sőt még a Hi-Score-t is meg lehet dönteni. Nagyon meglepődtem ettől a dologtól, mert egyáltalán nem számítottam rá. BRAVÓ! Jó húzás volt Bioware… ;) Más apróság ami viszont nem éppen plusz pont a készítőknek, hogy többször is találkoztam azzal a hibával, hogy az átvezető animációban nem az én általam kiválasztott karakter volt látható. Ez elég nagy lammerség volt tőlük szerintem, mert most vagy mindig ugyanaz legyen, vagy ne legyen egyáltalán átvezető anim. De az hogy néha egy számomra tök idegen karaktert kell végignéznem a legjobb és leggizdább jelentekben, az azért egy kicsit fura volt nekem! No mindegy, lehet, hogy mást ez nem zavar, de engem igen. Főleg ha én egy csajszit választottam, míg a faszinger akit látni véltem időnként egy rossz arcú full-tetkós fazon… Glü? Csak néztem nagyokat… :/ Végül, de nem utolsó sorban meg már kezdtem majdnem megdicsérni a Bioware-t, hogy milyen egyéni arcokat készítettek erre az anyagra, amikor észrevettem, hogy ismét milyen sűrűn ismétlődnek, pont a legjelentéktelenebb pofák. Ami itt ebben az esetben azért rossz, mert annyira jellegzetes arca van mindenkinek, hogy a normális fizimiskák sokkal feltűnőbbek, épen ezért rossz, hogy ők ismétlődnek. No mind1, azt hittem, hogy amit a Kotor2-ben el sikerült érniük, az már meg is fog maradni, de tévedtem…

Értékelés

Hm… Nehéz dolgom van ezzel az üggyel, mert nekem nagyon NAYGON teccet és hihetetlenül magával ragadt az egész játék. De mégis valami mégsem teljesen kóser vele, pedig mind a grafika, zene, játszhatóság, szavatosság első osztályú. De lehet, hogy pontosan ezért látszanak olyan erőteljesen a hibái, mert annyira de annyira jó az egész feelingje. Ezért nehéz profi terméket a piacra dobni, mert mindennek profinak kell lennie benne, és ami működött a Kotor 1-nél lassan két évvel ezelőtt, az most már nem működik olyan jól. Ezért érdemes megnézni a Blizzard kiadványokat, amiket hosszú-hosszú évekig készítenek egészen addig, amíg emberfelettiek nem lesznek. Mindig sikerül nekik! Hogy miért? Mert áldoznak rá időt és pénzt. A Jade Empire is felléphetett volna a legnagyobbak közé, ha egy kicsivel többet foglalkoznak vele, de ez nem történt meg. Ezért kénytelen vagyok csak a „jók” csoportjába sorolni, se nem lejjebb, se nem feljebb!!!

8.0

Jade Empire értékelés 8.0

Pozitívumok:

  • Rendkívül jóra sikeredett akció-szerepjáték, pontosan olyan amilyennek vártuk. Erőssége a harcrendszere…

Negatívumok:

  • Pontosan az erőssége a gyengéje is egy idő után már vontatott a sok harc és sajnos a sztori sem a legjobb…
0 komment - szólj hozzá!