Trials Rising teszt

Krosszmotoros szaltózik át a telihold előtt, mintha csak Elliott és E.T. tekerne át a horizonton. A Trials visszatért, immáron hatodik alkalommal, az új rész pedig őrültebb, mint valaha.

Na jó, a Trials of The Blood Dragon teljesen elborult volt és pszichedelikus. A RedLynx és a Ubisoft Kiev ahhoz képest azért visszavett egy kicsit, a Trials Rising viszont még mindig nem az épeszűségéről híres. Hatalmas ugratókon kell benne több száz méteres magasságokba emelkedni, miközben idegen lények támadnak ránk, és lángcsóvák nyaldossák a hátsó kerekünket, hogy aztán kalapácsok lapítsanak szét, vagy rakétaháton repüljünk fel a világűrbe. Normális dolgok erre nem nagyon történnek, és ez így van jól - ahogy az ősi tibeti mondás is tartja.

Az új rész egy igazi világ körüli útra visz minket. A Trials Rising az Egyesült Államokban kezd, ahol a keleti és nyugati partok meghódítása után Európába visz az utunk. Németország, Románia, Skócia és Spanyolország után vár ránk a Távol-Kelet, Kína és Japán csodálatos világa, a sort pedig még folytathatnánk - de legyen elég annyi, hogy kevés hely marad ki a felhozatalból. A helyszínek magukkal ragadják az embert, és mindenhol találni valami állatságot, a legjobb pedig, hogy maga a játék mit sem változott.

Húsz éve ugyanaz a recept, hősünket 2,5 dimenzióban irányítva ugratókon, szakadékokon és csapdákon át kell irányítanunk a célvonalig, egyetlen ellenséggel, az idővel megküzdve. Két és fél dimenzió, mert magát a világot térben látjuk, a motor viszont fix nyomvonalon mozog, balról jobbra mindig - ha valaki játszott a magyar fejlesztésű Elma (Elasto Mania) játékkal, az pontosan tudja, hogy mi vár rá közben. Nem elég ugyanis, hogy sokszor centikre kiszámolt ugrásokat kell végrehajtanunk, miközben sürget minket az idő, de még a fizikára is nagyon oda kell figyelni.

Fontos, hogy milyen sebességgel megyünk, hogyan érünk oda egy ugratóhoz, hogyan landolunk, és hogyan egyensúlyozunk közben a pilótánkkal. Egy jól megválasztott kombinációval másodperceket verhetünk még az aranyérmes célidőre is, ha viszont egy kicsit is elveszítjük az uralmunkat a motor felett, akkor vagy teljesen lelassulunk, vagy megyünk is a levesbe. A dolog érdekessége pedig ebből eredően, hogy nem mindig a leggyorsabb ér be elsőként a célba. Menet közben sűrűn kell fékeznünk, hogy jó tempóban kapjuk el az akadályokat, de rontja az időnket az is, ha túl magasra ugrunk - szóval el lehet szórakozni mindenhol sokáig, ha tökéletes eredményeket akarunk.

A játék kampánymódja sorra nyitja meg előttünk az új helyszíneket és feladatokat. Ha nem az aranyéremért megyünk, akkor egy rivális rekordját kell megdöntenünk, de egy-egy nehezebb pályán már időmérés sincs, a serleg színét csak az befolyásolja, hogy közben hányszor esünk pofára. A hagyományos versenyek mellett vannak bajnokságba összekapcsolt arénakihívások, igazi ellenfelek ellen menő harcok, és egyedi, vagy épp időszakos feladatok. De az egyjátékos módon kívül vár ránk helyi és internetes multiplayer is (bár ez utóbbiból még csak a public érhető el, barátokat egyelőre nem tudunk behívni), a legkeményebb pedig mind közül a Tandem Bike mód. Ebben ketten ülünk meg egy motort, de úgy, hogy mindketten irányíthatunk - hát el lehet képzelni az eredményt.

A készítők nagy hangsúlyt fektettek a személyre szabásokra, így teljesen egyedivé szabhatjuk hősünket és a motort is. Előbbinél mindenféle vicces sisakot, kabátot, nadrágot és cipőt lehet unlockolni, vagy vásárolni, még van szőrös majomjelmez és western felszerelés is, illetve tudunk neki mindenféle táncot, vagy örömujjongást beállítani, míg utóbbinál a színezésen kívül a különböző alkatrészeket is lecserélhetjük. Ezernyi egyedi felni, lámpa, kipufogó, de még body kit is vár ránk, ha pedig valakinek nem lenne elég a játékban gyárilag megtalálható kismillió pálya, az a Track Central segítségével még sajátot is tervezhet.

A Trials Rising fantasztikus szórakozást nyújt. Az ember képes órákig belemélyedni a motorozásba, és éjjel kettőkor még azt mondogatni, hogy most jön az utolsó pálya. Nem rossz a kivitelezés sem, látszik rajta, hogy egy jól kigondolt rendszerre lett felépítve minden, a pályákat pedig ezerszer letesztelhették, hiszen szinte nincs is olyan pontjuk, amibe rossz sebességmegválasztásnál beakadhatnánk, vagy ami rontaná a játékélményt, bosszúságot okozna nekünk. Szuper az egész végig, a játék egyszerűségének köszönhetően pedig élvezetes, folyamatos a játékmenet is.

Látvány tekintetében nem lehet panaszunk. Nem egy eget rengető valamiről beszélünk, de a grafika szép, a framerate magas, a különböző nappali, éjszakai, zárt, világos és sötét helyszínek pedig megfelelő változatosságot adnak, igényes kidolgozás mellett. Sokszor a szám tátva marad, hogy milyen hatalmas és bonyolult díszleteket, egymásra ható energiákat mozgósítanak meg a fejlesztők csak azért, hogy fél másodperc alatt elszáguldjunk mellettük, de az is elképesztő, hogy nem használnak egy tematikát kétszer. Kitettek magukért, na.

A Trials Rising összességében egy szerethető, és végtelenül szórakoztató játék lett. Jó, egy olcsó, hülye kis oldalnézetes motorverseny az egész, nem kell, és nem is lehet róla szuperlatívuszokban beszélni, de a maga kis atmoszféráján belül egy imádnivaló, remek kis címmel van dolgunk. Nincs benne sok újdonság, sokszor ismétli önmagát is, de kit érdekel? Ma nyomjuk, holnap más jön, addig is jól éreztük magunkat!

A Trials Rising PC-re, PlayStation 4-re, Xbox One-ra és Nintendo Switchre jelent meg. Mi Xbox One konzolon próbáltuk ki.

8.0

Trials Rising teszt értékelés 8.0

Pozitívumok:

  • Hatalmas ugratók, látványos versenyek
  • Változatos pályák
  • Egyszerű és nagyszerű, szuper élményt nyújtó kikapcsolódás

Negatívumok:

  • Kevés újdonság (bár kell-e?)
  • Ismétlődő játékelemek
  • Még nem aktív a meghívásos multiplayer
10 komment - szólj hozzá!