Astroneer teszt

Két év fejlesztgetés után idén februárban futott be a System Era Softworks első játéka, az Astroneer. A nyersanyaggyűjtős-bázisépítős játék inkább a nyugodtabb kalandokra vágyókat próbálja megcélozni.

Az Astroneer 2016 decemberében tűnt fel először a Steam Early Access kínálatában, a fejlesztést pedig egy veteránokból álló első játékos csapat, a System Era Softworks végzi. A cím az indie fejlesztők körében népszerű felfedezős-bányászós-építkezős stílusban próbálja megállni a helyét, az űrtémának és az érdekes látványvilágnak köszönhetően pedig nagy eséllyel azonnal a No Man’s Sky juthat róla eszünkbe. Szerencsére az Astroneer körül nem alakult ki akkora hisztéria, mint anno a Hello Games alkotása kapcsán, így szép csendben lelkes rajongótábort szerzett magának a játék az utóbbi két évben. Idén februárban végül befutott a végleges, 1.0-s változat, és úgy gondoltuk itt az ideje tesztlaborba küldeni az asztronautát!

Elcsépelt frázis, de esetünkben tényleg nagyon találó: az Astroneer nem akar több lenni annál, mint ami valójában. A trailerek, képek alapján könnyen összerakhatja egy gyakorlott gamer, miről is szól a cím, és a 30 eurós árat kifizetve tényleg azt kapjuk, amit várunk; egy építkezős-gyűjtögetős, stresszmentes, már-már relaxációs játékot, ahol a harc és a túlélés helyett inkább a felfedezésen van a hangsúly.

Az oktatómód gyorsan és érthetően felvázolja nekünk az alapokat, megismerhetjük az irányítást és a kezelőfelületet. A UI ötletes, minden almenüt és gombot a játék világába integrálva találunk meg – a nálunk lévő nyersanyagokat a hátizsákunkra tekintve csekkolhatjuk le, a különféle masinák kezelését pedig a rajta lévő nyomógombokkal oldhatjuk meg. A felhúzott komplexumokat és gépeket hasonlóan egyszerűen rakosgathatjuk ide-oda, elég csak rákattintani az egérrel a kinézett objektumra és már költöztethetjük is a bázist.

A játék elején csak egy kisebb bázissal, valamint a nyersanyagok „összeszívására” használt fegyverrel rendelkezünk. Ahogy felfedezzük magunknak a bolygót, úgy találunk meg egyre értékesebb anyagokat, melyekből új épületeket és gépeket gyárthatunk. Később, a nagyobb távolságok leküzdésére saját magunk által tervezett járműveket is összeeszkábálhatunk, melyekkel a nyersanyagok bányászatán és szállításán is könnyíthetünk. Természetesen űrutazásra is van lehetőség, a fejlesztők hét bolygóval töltötték fel a virtuális naprendszert, melyek épp elég különbözőek ahhoz, hogy ne unjuk meg őket.

Ahogy fentebb is írtam, az Astroneer inkább a nyugodt kikapcsolódásra vágyókat célozza, így itt nem fogunk szörnyekkel, ellenséges űrhajósokkal vagy bármi életveszélyessel találkozni. Meghalni igazából még nagyobb esésektől sem lehet, egyedül az oxigénhiányt nem tűri jól főhősünk. Cserébe azonban sok lehetőségünk lesz ismerkedni a játék mechanikáival, mivel az oktatómód tényleg csak az alapokat magyarázza el. Rengeteget lehet szórakozni azzal, hogy a begyűjtött anyagokkal kísérletezve milyen új dolgokat hozhatunk létre. Ennek ellenére más túlélőjátékokkal ellentétben itt sosem fogjuk azt érezni, hogy sietnünk és folyamatosan építkeznünk kellene. A környezet és a világ is barátságos, így bőven jut idő a kísérletezésre és felfedezésre.  

A játék letisztult, de mégis egyedi és megkapó látványvilágához a fejlesztők a legújabb Unreal Engine-t hívták segítségül. Az Astroneer világáról nekem egy terepasztal jutott eszembe, olyan mintha kis bábukat rakosgatnánk ide-oda egy hatalmas bolygóméretű játszószőnyegen. A planéták színesek, és vonzzák a szemet, ehhez pedig remekül asszisztál a 44 számból álló zenei anyag, amit Rutger Zuydervelt holland zeneszerző készített el.

Stílusos látvány ide vagy oda, sajnos a játék technikailag nem túl stabil még a legújabb frissítések után sem. Az biztos, hogy kell alá egy normális videokártya, de még azzal sem garantált a stabil framerate. Emellett meglepően hosszú töltési időkkel, valamint kisebb nagyobb grafikai hibákkal is találkoztam a tesztelés során. Egyszer beleragadtam valami tereptárgyba, ahonnan nem tudtam kiszabadulni, így újra kellett töltenem a legutóbbi állást – igaz, ilyen stílusú címeknél ez típushiba. A játékba került kooperatív mód is, így nem kell teljesen egyedül nekivágni a pihentető kalandnak, viszont a technikai jellegű problémák itt is jelen vannak. Meg-megszakadó kapcsolat és még az egyjátékos módnál is több szaggatás rontja le az összképet.

Az Astroneert azoknak ajánlom, akik kedvelik az ilyen gyűjtögetésre és kreativitásra sarkalló címeket, a barátságos világa miatt pedig még egy nehéz nap után sem fogja lefárasztani az embert. Én az alapárat azért picit sokallom érte, de a gyakori steames akcióknak hála hamarosan feleennyiért is elvihető lesz, akkor pedig már tuti vétel az űrhajós kaland.

Az Astroneer Xbox One-ra és PC-re jelent meg. Mi utóbbin teszteltük.

8.0

Astroneer teszt értékelés 8.0

Pozitívumok:

  • Nyugodt, pihentető játékmenet, szinte nulla akcióval
  • Bájos, egyedi látványvilág és kiváló zenei anyag
  • Felfedezésre és kísérletezésre sarkalló játékmenet

Negatívumok:

  • Technikailag nincs minden rendben
  • Teljes áron picit talán drága
0 komment - szólj hozzá!