A Death and Taxesben egyszerű a feladatunk: meg kell határoznunk, ki él és ki hal. A Placeholder Gameworks csapata a Reignshez és a Papers, Please-hez hasonló alkotások mechanikáit vette elő első játékához, amiben döntéseink formálják az eseményeket. Míg azokban azt akartuk elkerülni, hogy saját alattvalóink húzzanak karóba, esetleg elvigyen minket a titkosrendőrség szakadárok segítése miatt, ezúttal a célunk az Equilibrium, avagy a kozmikus egyensúly fenntartása.
A Death and Taxes világában a Zord Kaszás nem az utakat rója rongyos köpenyében, hanem egy feszes öltönyben ül a túlvilági Hivatalban. Ezt a szerepet öltjük magunkra mi, hogy a Deus Fax Machinán beérkező adatlapok alapján eldöntsük, mely embereknek ütött az utolsó órája. Mi azonban egyszerű alkalmazottak vagyunk csupán, így számos szabálynak kell megfelelnünk, amiket főnökünk és teremtőnk, Fate hoz meg.
Ahogy írtam, a játékmenet egyszerű. Összesen huszonnyolc napot töltünk el az íróasztalunknál, és minden nap akták érkeznek hozzánk. Hogy hány és milyenek, az általában véletlenszerű, de összefüggésben vannak a napi célkitűzéseinkkel. Fate levélben tájékoztat minket az aktuális feladatról: például „két embernek kell meghalnia, de életben kell hagynunk mindenkit, aki tudományos háttérrel rendelkezik”. Ennek függvényében kezdhetünk dilemmázni az emberek sorsa fölött.
Minden akta néhány adatot tartalmaz: nevet, kort, foglalkozást és egy rövid élettörténeti összefoglalót. Míg az életkort és a foglalkozást általában a másodlagos feltételek miatt kell figyelembe vennünk, az emberek története segít leginkább meghozni a döntéseket. A fejlesztők voltak annyira előrelátóak, hogy az összeállított sztorik sosem fekete-fehérek. Lehet, hogy valaki a környék legnagyobb maffiózója, de csak a beteg húga érdekében csinál mindent, míg más megoldhatná az energiaválságot, viszont titokban három családja is van.
A Death and Taxes, ha nem is helyezi új megvilágításba a mindenhatóságról való filozofálgatást, nagyon jól végzi a dolgát. Azon túl, hogy egy-egy döntéssel igazán meg kell küzdenünk (pláne, ha a lelkiismeretünk nem egyezik Fate szabályaival), sok elgondolkodtató kijelentéssel és kérdéssel találkozhatunk. Amiben azonban az egyik legjobb a játék, az a humora.
Ugyan viszonylag komoly témákat boncolgat, szerencsére messze nem olyan depresszív, mint a Papers, Please határőr-házikója. A Death and Taxes tipikus modern, indie metajáték, már ami a humorfaktorát illeti. A poénok egy része a végtelen mennyiségű, jól-rosszul elrejtett easter eggből ered: a halálra ítélendők aktái között például találunk utalást a Good Will Huntingra, Hideo Kojimára vagy Markiplierre, hogy néhányat említsek.
A játék oldottabb hangvételét szolgálja ki a Cawker alkalmazás is a telefonunkon – elvégre miféle aktatologató az, aki nem áll le mobilozni időnként a munka alatt? Itt túlvilági tweetek formájában láthatjuk, milyen eredménnyel jártak korábbi döntéseink, ugyanakkor azt is kihámozhatjuk, miféle vész fenyegeti épp a világot. Így életben hagyhatjuk az azzal megbirkózni képes személyeket – vagy kiiktathatjuk őket az egyenletből.
A játékmenet során meg kell tartanunk egyféle egyensúlyt: mennyire engedünk saját megérzéseinknek, és mennyire hallgatunk Fate utasításaira? A világ sorsa múlik ezen. Ha nagyon elbaltázzuk, már az első próbahét után kirúghatnak minket, de az is lehet, hogy csak a fizetésünket vonják meg egy-egy súlyos hibáért.
Megkeresett érméinket Mortimer boltjában verhetjük el – a vén csontvázkalóz a játék egyik legszórakoztatóbb karaktere. Az itt megvásárolt holmik egy része kizárólag kozmetikai: Kaszásunk számtalan alakot ölthet pestisdoktortól kezdve Anubiszon keresztül Cthulhuig. A többi azonban a játék során lesz hasznunkra: például egy radírral eltörölhetjük korábbi döntésünket. Bármit is veszel, azért hallgasd meg hozzá Mortimer sztoriját! Megéri.
A legtöbb holmi igazi értékét a New Game+ játékmódban értjük meg. Érjen bárhogy véget az első végigjátszásod, kapsz egy új esélyt az előbb említett mód képében: ide minden korábban megvásárolt eszközt magaddal viszel, amelyek új sztoriopciókat nyithatnak vagy a döntéseket segítő titkokat fednek fel. Minél többet játszol, annál inkább megérted, hogy a nagy egészet miként befolyásolják a választásaid – ahogy a Reignsben, úgy itt is négyes koordinátarendszerben kell boldogulnod.
A Death and Taxes nagy hajtóereje a számos változó és poén felfedezése, és emiatt kár, hogy a játékmenet hamar repetitívvé tud válni. Az egy kör időtartamát adó 28 nap hosszúra nyúlik, ha mindent elolvasunk, főleg, ha még Fate-tel is minden beszélgetést rendesen megejtünk. Az izgalom a vége felé így eléggé leülepedik, hiszen azon túl, hogy aktákat jelölgetünk a Halál Filctollával, mást gyakorlatilag nem csinálunk.
A döntéseket viszont jól sikerült beépíteni a játék narratívájába. Azon túl, hogy Fate reagál arra, ha nagyon lázadószelleműek vagyunk, egy-egy választás új dialógusopciókhoz vezethet, amelyek révén kiváló képet kaphatunk ennek a furcsa túlvilágnak a működéséről. A végeredményt maguk a párbeszédek persze nem befolyásolják, de az emberek életéről való döntések tényleg összeadódnak: vagy romokban, vagy utópiában végzi az emberiség. Tevékenységünket tekintve négy különböző befejezést érhetünk el.
Látvány terén a Death and Taxes nem nyújt kiemelkedőt, de a többnyire feketével és fehérrel operáló vizualitás jól áll neki, főleg, amikor azt egy-egy prominens szín megtöri. Az aktákhoz rendelt fotók ugyan néha furcsán néznek ki, de a letisztult képi világnak hála minden azonnal egyértelmű. Az élményt az elsőrangú szinkron tetézi: Fate, Mortimer és a lelkiismeretünk megszólaltatója is jól végzi a dolgát, és pillanatok alatt jól körülírható karakterrel ruházzák fel a figurákat.
Ha játszottál a teszt során emlegetett játékok valamelyikével vagy szereted a könnyed indie címeket, akkor a Death and Taxesszel is érdemes tenned egy próbát. A humora visszafogott, de egyedi, és a figurái is bájosak – az élet-halálról szóló döntéseidet pedig nagyon meg tudják nehezíteni, ha moralizáló típus vagy. Sajnos időnként vontatottá válik, de az összkép nagyon is szórakoztató, és hiába vonultat fel ismert játékelemeket, megvan a saját stílusa. Mivel a játéknak ingyenes demója is van (ami az első hetet tartalmazza), ki is próbálhatod, mielőtt beruháznál rá.
A Death and Taxes PC-re jelent meg.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.