Ghost of Tsushima teszt

A Japán ellen indított első invázió során Tsushima szigete véres küzdelem árán, de behódolni kényszerül a mongol hódítókkal szemben. Akad azonban egy utolsó szamuráj, aki megpróbálja felszabadítani a szülőföldjét.
  • Írta: Shifty

Kommentek

#126
NO! Befejeztem... Gőzöm sincs mennyi időt töltöttem el vele, de k* sokat... A már korábban leít dolgok állnak. A harc nagyszerű. A végére is ugyanúgy élveztem, ahogy az elején. És szerintem maga a kihívás faktor is nagyon jól van belőve. Az Act III-ra már minden harci technikám és "skillem" fel volt oldva, mégsem éreztem azt, mint sok sok játékban, hogy "ízípízi", bár az is igaz, hogy nem nagyon használtam a "másodlagos fegyókat", a kunai-t használtam a szorultabb helyzetekben csak. Viszont azt se éreztem, amit mondjuk az AC Odyssey esetében, hogy mesterségen lassít be a játék és lopja az időmet. Az ACT 3-ra (akinek új infó, 3 fejezetből áll a játék lényegében, ez Tsushima szigetének felosztására is igaz, kicsit változik a környezet is az ACT-ek között, mások az ellenfelek, stb.).

Kicsit olyan érzésem van, hogy iparos munkának zseniális és nagyon érződik (vagy érezni vélem) a szeretet, amiverl a készítők hozzáálltak, viszont önmagában egy zseniális vagy hejjde innovatív uniqumnak pedig messze nem az. A mellékküldetésekkel már kezdett a tököm tele lenni eléggé. A rinyáló apuk/anyuka/bátyus/öccs, aki sír a mongólok által elrabolt apuka/anyuka/bátyus/öccs miatt már kezdett sok lenni a végére. Nyilván szídni se fogom, mert full opcionális dolgokról van szó. És a történet főbb karaktereihez kötődő küldetések viszont szerintem rendben vannak. A lényegi mechanikák elvégzése szempontjából természetesen repetitívek, de maguk a történetek nem rosszak.

A fő történet szerintem teljesen rendben van, alapvetően elég klisés, mégis a végére azért egy kicsit meglepett. Nem vártam volna, de igazából elgondolkodtatott a játék, hogy végülis "mennyire is szentesítheti a cél az eszközt". Azon is elgondolkodtam, hogy ez mennyire érdekes lehet mnondjuk egy japán tradícionalistának ... :) Alapvetően van valami tiszteletre méltó és egyben félelmetes is ebben a japán gondolkodásmódban. Mind a kettőt érzem, amikor a hűség, a tisztesség, a becsület, a harcos szemlélet ketül terítékre és aki hasonlóan van ezzel, az szerintem könnyen úgy jár mint én, hogy kicsit megbabonázza ez a szemlélet és akarva akaratlan elgondolkodik ezekena dolgokon. Mennyire funkcionálisak ezek? Mennyire indokolható egyáltalán? Hol húzhatóak meg bizonyos határok? Stb. És ami meglepett, az a vége...

SPOLIER!!!!!!!!

!!!!
!!!!
!!!!
!!!!

Őszintén alig tudtam dönteni az öreg sorsa felöl. Valahogy meg is szerettem volna "ajándékozni" egy tisztességes halállal, és kurvára kiváncsi lettem volna, hogy mi történik akkor, másrészt viszont... "Felnevelt", na... :) És Jin-nel szembeni végső harcba is a shogun iránti hűség és a becsülete vitte bele. Nem valami önös, aljas érdek vagy gyűlölet, megvetés... Úgyhogy tetszett, hogy nem valami happy end a vége, hanem eléggé bele van kódolva a levegőbe, hogy azért nekünk azért nagy jövővel ezen a szigeten nem igen kell tervezni...


SPOLER VÉGE




Szóval tetszett. A végére azért fogyott már el a türelmem, mert még elég sok jelentősebb mellékküldi is megmaradt nekem, és mivel vagy 1 hónapot ezzel töltöttem, és szinte naponta játszottam azért 1-2 órát átlagban, azért már kezdett a "na jó bassza meg, mással is kéne már játszani azért..." érzés eluralkodni rajtam, így hamar ledergettem a főküldiket a végén. De biztos vagyok, hogy közbe-közbe még elő fog kerülni 1-1 rövidebb küldetésre, mert a harc nagyon jó, ahogy korábban már íták többen, van egyfajta meditatív hangulata a játéknak és egyszerűen itt valahogy pihentető egyet lovagolni a csodás környezetben. :) És ez nálam nagy szó, mert ha én valamivel végzek, akkor végzek. AC: Originsben, HZD-ban, de még God of War-ban sem mentem vissza elmaradt szarságokat gyűjteni vagy küldetéseket csinálni. Ennél el tudom képzelni, hogy hetente 1-1 napon előkerül, és mondjuk 16 év múlva kiplatinázom szép lassan. :)
#125
#124: De normál fokozaton nincs is már szükség a 3-ban ilyen virágszedéses halálos körökre. Egyszer volt velem a játék elején, hogy fecskefű kellett volna egy quest-hez és nem volt, de a falu másik végétől nem messze meg minden egyes fűszál helyett fecskefű volt. Én meg később visszatértem, mint a terminátor, azt vittem virágot. Megmentettem vele egy nő életét úgy, hogy tisztában voltam a kockázattal, hogy lehet, hogy ha fel is épül, már nem lesz teljes ember soha. Már több, mint 5 éve volt ez Whithe Orchard-ban kb 4 óra gametime-nál. Aztán ugyan úgy 5 éve, 70-80 óra körüli gametime-nál megkeresett engem egy NPC, aki elmondta, hogy tönkretettem a nő életét, mert fogyatékos és nyomorék lett a mentés után. Nem akart harcolni, csak a földre köpött és elment.

De megértem, hogy nem mindenkinek a zsánere minden játék. Kár, hogy nem bírod ezt a tempót, mert vannak nagyon penge játékok a kategóriában.
#124
#123: Az 1. részt is félbehagytam valamikor 2/3 körül. A 3-al is elég sokat játszottam, szerintem eddig 3-szor nekifogtam. Legutóbb olyan 22 óra körül álltam meg. Sosem vonzott igazán a fantasy. Mindig is sci-fi-sebb voltam. Egyedüli fantasy ami bejött játék szinten az a Warcraft 2-3. Meg a Heroes of might and magic 2-3. Slussz. :) Be fogom fejezni a Witcher-t, mert tényleg nagyon jó, tök jók a karakterek, érdekes a sztori, egyszerűen ki kell várjak egy olyan időszakot, amikor nincs más aktuálisan amivel szívesebben leülök, és amikor lesz jó sok időm napközben is. Este amikor le tudok ülni, már kicsit kókadt vagyok ennyire aprólékos világhoz. :) Minden sarki banyánál kenegetni valami tököm olajjal, meg 5 féle gyógynövényt szedni egy békahere krémhez, ami meggyógyítja a falusi kuruzsló lányát, aki beleszeretett egy vérfarkasba, akinek van egy homokos szeretője, aki a szomszéd pap apjának a földön ragadt szelleme, már fáradt vagyok olyankor... :)
#123
#122: Pont így voltam én is vele, ameddig meg nem találtam az első olyan játékot, ami nagyon jó volt és emellett fantasy is. De mindezek mellett a Witcher-t én is csak az után kezdtem el, hogy már kint volt a második része is, mert valahogy nem állt össze elsőre. Lehet, hogy van olyan fantasy játék, ami neked is tetszene, csak még nem találkoztál vele.
#122
#121: A fantasy nem nekem van kitalálva. :)
#121
#120: Pedig a Witcher nagyon ütős! Eleje és közepe picit lassabb de úgy felpörög utánna hogy képtelen leszel letenni!
Gondolj bele ha én a gk ügyeletes casual játékosa is végigvittem, dlc-kel együtt!!! :)
#120
#118: Nekem pont az az érzésem, hogy mindig történik valami. Mondjuk nekem ez a setting és a látvány maga nagyon bejön. A harc pedig mocsok jó. Na de ízlések és pofonok. Én a Witcher 3-at nem fogom végigvinni a büdös életben soha pl. annak ellenére viszont látom minden erényét. De nekem ez az egyszerűbb open world rendszer jobban bejön. Macifaszhoz castlakozva, nálam is a Days Gone volt inkább ilyen...
#119
#118: Én a Days Gone kapcsán vagyok így...a mai napig nem vittem végig, egyszerűen nem tudom rávenni magam, hogy folytassam. Ellenben a Tsushimat kiplatináztam, pedig nem vagyok az a platinás gamer.
#118
Ez a csucsima olyan üres, mint a felcsúti kisvasút...nagyon szèpen hullanak a levelek, meg megy le a nap, de semmi több. Tudom h itt mindenki szamuràj volt előző èletèben, de azt kell h mondjam, ez az első ex jàtèk, amivel csak kínlódok. Kb 3-4 óra utàn csak kínlódok....
#117
#115: Pedig visszaolvasva, látszik, hogy "kicsit ivutt", és már késő volt... :) Egyébként szerintem azért nem, mert akkor nekiülnék szépen átgondoltan felépíteni, rendszerezni, és ahhoz viszont már nem igen van időm. Ráadásul most kényszerszabin vagyok, és itthon nincs annyi időm hosszas kommenteléshez mint a melóhelyen :D...
#116
#115: A blog buzis... Értem? :)
#115
#114: Te miért nem írsz blogokat, teszteket? Józan paraszti ész és a szókincsed is megvan hozzá! Szerintem sokan élveznék az írásaid. Időhiányra ne hivatkozz, néha-néha belefér...:)
#114
Kellemesen meglep, hogy milyen jó. Főleg az AI-tól fostam, de azt kell mondjam, hogy hard-ról vissza kellett vegyem mediumra (mondjuk azt hiszem már fáradt is voltam) a beállítást mert egyes részeknél akkor szopóködmönök voltak rajtam, hogy csak na... A harc tényleg nagyon jó. A For Honor óta nem élveztem ennyire kardpárbajokat. Úgyhogy nagyon kellemes csalódás. A gyorsutazás miatt pedig hatalmas pacsi. Számomra a legélvezetesebb open world rendszer talán. Egyedül ezek a mocskos rókák érzékeltetnek némi "jaj... már megint?" érzést, de azt leszámítva nagyon jó, kompakt a pálya. Nem változatosak a mellék tevékenységek, de nem is időrablóak és mindig van valami sarkon valami. A küldetések rendszere és felépítése nálam simán vetekszik a Witcher 3-al, de persze nem olyan kidolgozott azért és nem olyan rétegeltek a küldetések (ez számomra egyébként poizitívum, lehet másoknál nem jön be, hogy primitívebb). Egyszerűen sokkal közelebb áll hozzám ez a világ, mint a Witcheré, így sokkal jobban élvezem. És személy szerint egyáltalán nem bánom, hogy kevésbé grandiózus és egyszerűbb, mégis valahogy hordoz a Witcher 3-ban meglévő esszenciális pozitívumokat. És hát mivel mindig harcolni kell, azt pedig egyelőre nagyon úgy érzem, hogy nem nagyon akaródzik megunni, így nem bánom. És nem tudom hogy csinálják, de nem bosszant az se, hogy állandóan jön valami új küldetés... Más játékokban már rég agylobot kaptam volna, hogy elvesztem a fonalat, azt se tudom hova, kinek miért és mi a f*sz, de itt maga a térkép, a menü, a küldetések leírása annyira egyszerű és jól kitalált, hogy nálam nagyon sokat dob ez az egyszerű tényező az élvezhetőségen, és hiába kezdek bele épp egy 15. ezüst missziónak, ami persze több állomásos akár, mégsem érzem felborulni a történet egészét és a világot.

Ami egyelőre bosszant, az bizonyos helyzetekben a kamerakezelés harc közben, és az, hogy egyes küldetéseknél amikor A-ból B-be kell lovagolni (újabb pacsi, hogy ritkán kell 1 percnél többet lovagolni szerintem!), és útba esik 50 m-re egy hisztis fehérnép, akin szeretnék segíteni, megy a rinya, hogy térjek vissza az utitárshoz... Ettől a RDR2-ben is ki voltam. Na de legalább nincsenek nagy távok és ugye gyorsutazás. Jaj és rohadtul nincs kedvem városokat visszafoglalni, bár meglepett, hogy aránylag milyen sok taktikázási lehetőség van csapdákkal, eszközökkel. Persze nem atomfizika azért, de jóval egysíkúbbra számítottam.
#113
#111: Nem bánom, tetszik. :) nem vagyok elájulva, de élvezem nagyon. Barangoltam, szerintem úgy 5-6 óra benne van és csak most hoztam ki Taka-t és megyek, hogy csináljam a küldit, hogy tudjak íjászkodni.
#112
#111: Kis kedvcsináló, Angryjoe review
https://youtu.be/H9CEufgaMJk
#111
#110: Szerintem nem fogod megbánni! :) Ha mégis akkor nem vagy ps fanboy böbőőő! xD ( double irony)
De tényleg, jó játékot hozzá! Kicsit irigyelkek hogy még csak most kezdesz neki. Javaslom hogy kezdetben csak barangolj a térképen, különösebb cél nélkül, fedezd fel a világot.
#110
Persze, hogy megvettem... :( (sóhaj...)
#109
Nagyon jó játék. Számomra az év egyik legjobb játéka.
#108
Az első játék, amit platináztam, nekem nagyon tetszett minden egyes perc amit játszottam vele.
#107
#104: Bevallom nem! Bele kóstoltam ( kölcsönbe) de nem az én világom, vagy csak már öreg vagyok. Pedig csecsen szoptam magamba a souls játékokat!:)
Attól meg elismerem hogy jó játék, csak nem nekem. Az Elden Ring settingje sokkal inkább bejön már most. Egy Bloodbornish játékért vagy akár Bloodborne 2-ért meg ölni tudnék!