Rock of Ages 3: Make & Brake teszt

A korok kőgolyója harmadszorra is előgördül, hogy nyakába vegye a történelmet, és felforgassa mindenki életét Julius Ceasartól a Krampuszig. Az újdonság erejével már nem hat, de azért valamennyi frissesség még szorult a Rock of Ages 3-ba.

Az ACE Team 2011-ben teljesen új szintre emelte az üveggolyó-futtatást a Rock of Agesszel. A koncepció roppant egyszerű volt: egy óriási sziklát irányítottál különféle pályákon, és azelőtt kellett porrá zúznod az ellenfeled erődítményét, mielőtt ő tette volna a tiéddel. Az egyszerű, mégis sok trükköt rejtő játékmenetet Monthy Python-szerű burleszkhumorral dobták fel.

A formula annyira bejött, hogy 2017-ben a Rock of Ages 2: Bigger & Boulderrel dupláztak a fejlesztők. Még több abszurditás, még több pálya és egy négyjátékos multiplayer is bővítette a játékot, de lényegében ugyanazt kaptuk, csak jobb minőségben. Most az ACE Team összeállt a Giant Monkey Robottal, hogy tető alá hozzák a széria harmadik részét, ami több fronton is újítani próbált.

A Rock of Ages 3: Make & Brake sok szempontból ugyanazt nyújtja, mint az elődei: ha bármelyikkel játszottál már, akkor mondhatni ezzel is. Az alapok ugyanazok. Fogsz egy nagy sziklát, végiggurulsz a pályán a célig, közben pedig a tower defense-eszköztárral próbálod akadályozni az ellenfeled golyóját. Mindez a játék „Brake” füle alá került. A „Make” az igazi újdonság, amin belül egy kiterjedt pályakészítőt találsz, amivel saját kihívásokat készíthetsz – magadnak, a barátaidnak vagy az internet népének.

Attól függetlenül, hogy a Brake-ben csupa ismerős elem kap helyet, fért bele újdonság is. Most is kapunk történetet: ezúttal Elpenort, Odüsszeusz társát kísérjük végig a történelmen, aki válogatott ellenfelekkel néz szembe a legkülönfélébb korokból. Megküzdünk Polüphémosszal, Kálival, Julius Ceasarral, még a Repülő Spagettiszörnnyel is. Ezt a komolyan vehetetlen sztorit a szokásos Rock of Ages-humor kíséri – festmények, szobrok, ikonok kelnek életre, hogy a legnevetségesebb dolgokat hajtsák végre, a hagyományos slapstick viccektől kezdve a méme k újrajátszásáig.

Azt szerencsére belátták a fejlesztők, hogy harmadjára ugyanazt eladni elég egysíkú lenne. A korábbi játékokból ismert játékmód ezúttal a War nevet kapta: felváltva támadsz és védekezel a gép ellen. Emellett öt másik mód is bekerült a felhozatalba, amelyek lényegesen persze nem térnek el a Wartól, de annyira mégis, hogy más élmény legyen velük játszani. Az Avalanche-ben például egy egész seregnyi golyó ellen védekezel, míg a Time Trialben egy fogyó kanócú bombával kell célba érned. Az Obstacle-ben gépi ellenfelekkel futunk versenyt a célig, a Skeeballban pedig pontokat gyűjtünk a pályán, azáltal kell nyerni. A Humpty Dumpty fantázianevű pályákon pedig Tojás Tóbiást kell épségben a pálya végére juttatnunk.

Maga a játék gördülékeny – egy röpke tutorial után máris belevethetjük magunkat a Brake tartogatta kihívásokba. A játékidő jelentősebb részében a kis sziklánkat vezéreljük, aminek megvannak a maga trükkjei. Nem érdemes például sosem túl gyorsan menni, mert akkor egy kanyarban könnyen kisodródunk, ugyanakkor ha túl lassan teljesítjük a pályákat, félő, hogy az ellenfél felülkerekedik rajtunk. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt és kiismerni a pályákat. Amennyire egyszerű az egész, annyi nüánsza van, amit érdemes elsajátítanunk. 

A War meccsek másik fele a tower defense. Ahogy haladunk előre a sztorival, úgy oldunk fel egyre több egységet, amit felhasználhatunk a másik támadásának gyengítésére. Várfalakkal lassíthatjuk a golyót a pályán, ragadós tehenekkel billenthetjük ki az egyensúlyából, de vannak még itt szélmalmok, harci bikák és léggömbről lógó oroszlánok is. Számtalan nevetséges, de hasznos csapda van, és mivel az ellenfelünk és a mi pályánk mindig ugyanaz, elleshetjük a géptől, hová érdemes felállítani őket.

A taktikázás része, hogy mit viszünk magunkkal a pályára. Összeállíthatjuk az egységeket, amikből a védelmet építjük – érdemes olcsóbbat és drágábbat is vinni. Minden pályán arany hullik az égből, amit ha felszedünk, gazdagabbak leszünk, de ne feledkezzünk el a bankokról sem: ezek gyorsítják a pénzhez jutást, ha bányák mellé tesszük le őket.

A védműveken túl az aktuális golyót is kiválaszthatjuk. A lehetőségeink többnyire gyorsulás, elkészülési idő, élet és sebzés tekintetében térnek el egymástól, de a legtöbbnek vannak egyedi vonásai is: van, amelyik például golyó helyett kocka, vagy kering körülötte egy kisebb golyó, ami sebzi az ellenséges védműveket.

Minden kör nagyon gyors, néhány perc alatt befejezhető – no, nem feltétlenül sikeresen. A legtöbb War pálya végül mindig versenyfutássá válik. Akárhogy húzod fel a védelmed, akármennyire kitanulod a pályát, a végeredmény apró lépéseken és hibákon múlik. Ha rosszul veszel egy akadályt, nem a jó szögben találod el az ellenséges kaput, talán épp az a pár másodperc vagy kevéske sebzés hiányzik ahhoz, hogy te nyerj. Igazán nevetséges helyzetek is előállhatnak, amikor összevissza pattogunk az ellenfél védművei között. Amikor kikapunk, az rendre nagyon igazságtalannak érződik.

Ezért is jó, hogy rendelkezésünkre áll a sokféle játékmód. Ha elakadunk valamelyiknél, átléphetünk egy másikba – még azelőtt, hogy frusztrációnkban falhoz vágnánk a kontrollert. A nehézségi szintek is változnak: a különféle versenyek általában könnyebbek, míg a Time Trial a nehezebb módok közé tartozik. Ezt nem egyensúlyozták ki eléggé, de legalább könnyen találhatunk magunknak sikerélményt.

A szakadatlan akciót persze lecserélhetjük a Make játékmódra is, ahol egy tisztes pályaszerkesztő áll rendelkezésünkre. Nagyjából bármit megcsinálhatunk: olyan pályaíveket hozhatunk létre, amilyeneket akarunk, testre szabhatjuk a lejtők magasságát, szélességét, dőlésszögét. Kidekorálhatjuk őket, adhatunk hozzá ágyút vagy dobbantót, hogy minél összetettebb legyen. Ezeket a Brake-ben is játszható játékmódok valamelyikén belül lehet elkészíteni, és csak akkor tölthetőek fel közösségnek, ha előbb mi magunk is teljesítjük őket. Gyakorlatilag bármely, a játékban megtalálható pályát újraalkothatjuk, de a közösségi pályák között sokkalta kreatívabbakat is találni.

A fejlesztők sikeresen ismerték fel, hogy ráfér már egy kis változás a Rock of Ages-formulára. A pályakészítés tényleg újdonságnak hat, és ahogy a hagyományos játék, úgy ez sem bonyolult, ugyanakkor potenciálisan nagyon profivá tudsz válni benne. A Brake játékszakasznak is jót tettek az újfajta játékmódok, és habár lényegében a játékélményen nem változtatnak, mégis az előnyére válik, hogy van egy kis változatosság. Az ACE Team és a Giant Monkey Robot azt adja a Rock of Ages 3-mal, amit elvárunk a sorozattól: nem rosszabb, nem jobb, de kicsit érdekesebb.

A Rock of Ages 3: Make & Brake PC-re, Xbox One-ra, PlayStation 4-re és Nintendo Switchre jelent meg. A teszt a PC-s változat alapján készült.

7.0

Rock of Ages 3: Make & Brake teszt értékelés 7.0

Pozitívumok:

  • Könnyen elsajátítható, mégis trükköket tartogató irányítás
  • Az új pályakészítőmód
  • A sorozatra jellemző humor változatlan

Negatívumok:

  • Kiegyensúlyozatlan nehézség
  • A vereség sokszor apróságokon múlik
  • A bejáratott játékformulát túlságosan nem dobják fel az új játékmódok sem
0 komment - szólj hozzá!