Demon's Souls teszt

A PlayStation 5 nyitócímeként tért vissza a Demon's Souls, amely kegyetlen nehézségével és szokatlan játékelemeivel egy teljesen egyedülálló zsánert szült magából. Lássuk, hogy sikerült a felújított változat!
  • Írta: szlav

Kommentek

#24
#16: #17: Sajnos megint nem értelmezitek a mondatokat. Olyat SEM állítottam, hogy a második végigjátszást követő értékelés a kizárólag helyes / annak kell a helyesnek lennie. Sőt, meg is dicsértem a cikkírót, hogy helytálló a kritikája (amit feltehetően egy végigjátszás után írt). Pusztán annyit állítottam, hogy második végigjátszásra már sokkal kevésbé állta meg a szememben az alkotás a helyét (míg például más alkotások élvezeti értéke adott esetben nőt az újbóli végigjátszás által).
#23
#19: Én sose játszottam tapintható szerepjátékkal, és nagon sok régi videójáték is kimaradt, de amikor a Dark Soulst játszottam olyan érzés volt mintha minden rpg-t amiről filmekben, médiában beszéltek egybegyúrtak volna és most abban rohangálnék. Van egy elképesztően klasszikus hangulata, mintha egy játékkal játszanál ami vagy 20 éves, pedig valójában arról van szó hogy már nem divat ennyire összetett játékokat, történeteket ilyen nyers módon, szimplán játékmeneten keresztül tálalni, ami szerintem nagyon szomorú.
#22
#20: bocs, de ő a demon's soulsról beszélt, nem a világ összes elkészült, vagy még el sem készült játékáról :D szerintem itt ezt a gamet nem csak az első végigjátszás fogja meghatározni, mert készíthetsz többféle karakter buildet, szal ő az újdonság varázsa után már inkább rálátott hogy egyes dolgok mennyire idejétmúltak, bénák, vagy csak ügyesen álcázott trükkök, és lejjebb ment az értékelése. meg ha annyira jó és élvezetes egy játék, akkor szerintem másodjára is az marad, kivéve ha minden scriptelt és tudod hogy mikor ki bújik elő a sarok mögül.. mondjuk ez is kedv meg hangulat kérdése, meg változunk is időről-időre mint emberek, énis az undertalet istenítettem hogy úú a mentések számítanak stb stb, utána rájöttem hogy nincs is beleszólásom semmibe, és csak trükk
#20
#16: Ugyanezt akartam írni. Ennyi erővel akkor soha többé tesztek és pontszámok, mert az egyszeri cikkírónak csak egyszer van ideje végigvinni (sokszor még ugye egyszer sem, mondjuk nonszensz, hogy akkor miért születik teszt), és hát ugye akkor az úgy nem jó, mert lehet másodszorra 7 lenne az a 9. Fura egy hozzáállás, még ha amúgy lehet is benne valami.
#19
#18: Nem 4-2, hanem 5-2, (spoiler) mocsaras terület, folyamatos poison, slow effect, stb...

Maga a játék leginkább valamilyen nostalgia miatt fogott meg, lehet egyedül vagyok ezzel, de én anno papír alapú szerepjátékoztam. Fejben hasonlóan mocskos, nem finomkodó, húsba maró, kegyetlen világot képzeltem el, ez számomra hatalmas plusz pont, mégha teljesen egyéni vélemény és érzés is!
#18
Számomra az első souls born game -nem számolva a bénázásomat a bloodborneval, az egyáltalán nem ment. Meglepő, hogy sokan nehéznek ítélik, viszont Flamelurker-en kívül talán az összes boss ment első, vagy második nekifutásra. Ami nem sikerült, az azért mert olyan mechanika van mögötte, hogy nem "üsd és halott".
Annyit spoilereztem magamnak, hogy kinéztem a buildet (faith) és a cuccokat hozzá, bossokat, runokat egyáltalán nem.
Nem tartom könnyű játéknak, de ha figyel az ember mocskos mód élvezetes és haladós!! Nem mondom, 4-2 totál mocskos és nehéz volt számomra, bosst leszámítva, az easy win
#17
YanezModerátor
#15: Én Kawada kommentjére reagáltam, nem a tiedre. Neked csak annyit tudok mondani, hogy a logikád alapján, akkor egy tesztelőnek 2-3 alakommal kéne kitolnia egy játékot, és úgy írni tesztet. Ez pedig nem lenne helyes, mert:

1. Az első élmény az igazi élmény. Többszöri kitoláskor a játékok többsége már nem nyújtja az első benyomásokat, élményt.

2. A játékosok többsége is csak egyszer játszik egy adott játékot, így eszerint kell tesztet írni.

Jó a logikád, de egy tesztírásnál sok más tényezőt is figyelembe kell venni, pl azokat, amiket én is, meg még páran felsoroltak.
#16
#15: Van az, amit te mondasz, de ha első végigjátszásra elnéztél kisebb dolgokat és izgalmas volt a játék, akkor is az első utáni pontszám a helyes. Van egy pár játék, amit többször végigvittem, de az értékelése sosem számít bele, hogy hatodszorra kitéptem tőle a hajam, ha elsőre király volt.

Nyilván jobb a rálátásod és a tapasztalatod 2-3 végigjátszás után, de egy magazin tesztjénél valami határidők biztos vannak, vagy csak nem egy évvel az összes konkurencia után akarnak kijönni egy teszttel. És ha azt mondja a góré, hogy itt ez a kis AC:Valhalla és jövő hét ilyenkor teszt, akkor mi a faszt teszel? Végigviszed háromszor?
#15
#10: Miért? Szerinted nem lehetséges az, hogy másodjára már több tapasztalatod van az adott játékkal és jobban át tudod látni annak az egészét, mélységét, mechanikáit? Pont az volna a furcsa, ha több játszás után kevésbé tudnál valamiről hiteles képet alkotni.

Te és Yanez szándékosan akartok mondatot félreértelmezni. Nem a végigjátszások számán van a hangsúly, hanem a több játékmenetbeli tapasztalaton és az ezáltal létrejövő precízebb, helytállóbb meglátáson. Próbáljatok meg mondatot értelmezni, illetve adott esetben a mondatok, sorok mögé látni.
#14
#7: Másodjára már lényegesen jobban kimutatkoztak a játék hibái, hiányosságai a szemem előtt, plusz az első és második végigjátszás között eltelt másfél év. Emellett a második végigjátszás coopban történt és ez bizonyos játékmechanikai hibákat csak tovább erősített, vagy újakat hozott elő - például rettentően hülyén van a coopolás megoldva, lényegében ahhoz, hogy normálisan tudj másokkal játszani együtt, területről területre ki kell nyírnod magad, mert csak fantomként időződhetsz be, de közben mégis szükséged van Stone of Ephemeral Eyes-ra, ami meg rohadt ritka.
#13
#5: Nem is állítottam, hogy játszottam vele. Annyit állítottam, hogy a remake ecte ugyanaz, mint az eredeti (amit viszont többször végigvittem), csak modernebb technológiai megvalósítással, a játék érdemben viszont teljesen ugyanaz.
#12
#9: "Próbálunk egy szubjektív élményt egy 10-es skálán elhelyezni, mert az kézzelfogható, könnyen értelmezhető. És akk aztán azt kell 100 kommenten keresztül olvasnia az embernek egy teszt alatt, h h kaphatott ez a játék 9 pontot, mikor amaz csak 8-at kapott pedig az mennyivel jobb."

Ezért szeretem pl Steamen a vásárlói értékeléseket, a pontozás helyett. Ott többségében látom, hogy kinek mi vagy mi nem tetszett a játékban, és azt is könnyebb eldönteni, hogy hihetek-e neki, vagy sem.(például amikor egy RPG-t negatívan értékel valaki, mert "túl sokat kell olvasni", ott azért jót nevetek. Másrészt, előfordulhat az is, hogy valaki leír negatívumként olyasmit, amit én épp pozitívnak veszek (és fordítva.)
A pontozásos rendszernek már rég el kellett volna tűnnie.
#11
YanezModerátor
#10: Teljes mértékben egyetértek. Egy játék pontozása nem a végigjátszások számától kell függjön. Sokan még nem játszottak egy adott játékkal, mások csak egyszer tolják ki. Ami több kijátszás után történik, az már szubjektív.
#9
#7: Ez egy érdekes dolog, amit mondasz, mert sok játéknál a második nekifutás sokszor inkább elvesz, mint hozzáad az első élményéhez. Vegyük például a DS szériát. Úgy játszod ki elsőre, h végig ott van benned az az érzés, h na mi jöhet még, két nap után legyőzöl egy bosst, és azt gondolod mekkora király vagy, 10 perc múlva meg úgy pofánb.sz a játék, h csak sederegsz. Na ez az érzés második nekifutásra elveszik, és elkezded meglátni a játék hibáit, hiányosságait. Amire először csak legyintettél egyet, az már a következő nekifutásra elkezd frusztráló lenni, de ez nem minden esetben igaz. Ott van a Last of us 2. Kijátszottam egyszer, a sztori és annak üzenete annyira megfogott, h átsiklottam sok apró kis részlet felett, amik második nekifutásra nem h elvettek, hanem a számomra eddig is 10 pontos élményhez hozzáadtak még két plusz pontot. Ezért is tartom a pontozásos rendszert hülyeségnek. Próbálunk egy szubjektív élményt egy 10-es skálán elhelyezni, mert az kézzelfogható, könnyen értelmezhető. És akk aztán azt kell 100 kommenten keresztül olvasnia az embernek egy teszt alatt, h h kaphatott ez a játék 9 pontot, mikor amaz csak 8-at kapott pedig az mennyivel jobb.
#8
˝ Meg kell ugyanis jegyeznem, hogy a From-játékok bossharcai rengeteget fejlődtek az elmúlt évek során, így a Demon’s Souls nagy gonoszai meglepően szimplának tűnnek, időnként pedig teljesen triviálisnak hatnak˝

Ellenben viszont a DS1el ahol a bossharcok az elmegy és a katasztrofális között mozogtak többnyire itt mindegyiknek megvan szinte a maga kis trükkje vagy finomsága.
Amúgy amiket itt láttam eddig és hozzányúltak önkényesen dizájnokhoz az elég rossz ötlet volt, főleg a Nexust illetően.
De a Maneater új arcát sem tudom hová tenni ez miért kellett.

Kicsit olyan ez hogy amihez nem kellett volna nyúlni megtették, amihez meg igen azt nem javították-bővítették.
Ebben a formában jobban örültem volna a réginek felhúzva 4k 120fpsre.
#6
#5: Arról nem beszélve hogy senki se mondta hogy ha valaki az eredetit már kijátszotta x-szer annak ez a változat megváltja majd a világot....
#5
#3 Remake-ben sem lehet "respecelni", csak pletyka volt. Ebből is látszik, hogy nem játszottál vele és videók alapján alkotsz véleményt.