Days Gone teszt (PC)

A Horizon: Zero Dawn után egy újabb nagyágyú költözött át a Sony gépeiről PC-re, ráadásul Aloy történetével szemben Deacon motoros kalandja nemcsak, hogy minden extrát tartalmaz, hanem még működik is.

Bár mi annak idején kifejezetten szerettük a Days Gone-t, sajnos a Bend Studio alkotása sosem kapta meg azt a figyelmet, amit igazán megérdemelt volna. Deacon St. John és a többiek harca a túlélésért sokak szemében eltörpült Drake, Kratos, Joel vagy épp a bevezetőben már emlegetett Aloy kalandjaihoz képest, ennek hála pedig hiába lett kifejezetten jó játék, a zajos siker elmaradt. Így talán az sem meglepő, hogy a Sony levette a kezét a projektről, és lelőtte a második rész fejlesztését, leginkább a karcsúbb eladásokra és a vegyes fogadtatásra hivatkozva. Szerencsére azonban a Days Gone nem merül teljesen a feledés homályába, hiszen két évvel a megjelenést követően maga mögött hagyta a PlayStation 4 okozta korlátokat, és végre begurult számítógépekre is.

Mielőtt azonban rátérnénk a komolyabb dolgokra, nézzük meg, hogy milyen tartalmi bővítéseket kapnak azok, akik most vágnak bele a játék nyújtotta örömökbe! Ezen a téren a PC-s és a konzolos változat között szinte semmilyen különbség nincs, hiszen a már korábban is ingyenes bővítmények maradéktalanul megtalálhatóak a menüben. Ennek köszönhetően többféle nehézségi szint közül választhatunk, részt vehetünk különféle motoros és hordás kihívásokban, a játékot befejezve pedig fejest ugorhatunk a New Game Plusba. Amit ezek közül érdemes kiemelni, az kétségkívül a Túlélő mód, aminek hála alaposan feltornázhatjuk az amúgy sem alacsony kihívásfaktort. Ezt kiválasztva ugyanis eltűnik a HUD, nem gyorsutazhatunk, valamint az ellenfelek is jóval szívósabbak és agresszívabbak lesznek, szóval csak óvatosan, mert elég egy apróbb hiba, és máris tölthetjük vissza a legutóbbi mentést.

Utóbbit azért érdemes elkerülni, mert a Days Gone elképesztően sokat tölt PC-n, ami leginkább az első indításnál érhető tetten. Sajnos ezt akkor sem ússzuk meg teljesen, ha SSD-re telepítjük a játékot, mivel még ezzel együtt is képes sokszor percekig a háttérben dolgozni. Kisebb szépségtapasz, hogy amint átszenvedtük magunkat rajta az elején, onnantól kezdve ritkán fogunk találkozni töltőképernyővel, szóval megéri a várakozást, de azért remélem, hogy kicsit még faragnak a részidőből.

Ahol viszont nem kell már finomhangolásokat végezni, az a látvány. Persze hatalmas változásokat nem szabad várni, viszont a játékot elindítva rögtön feltűnik pár különbség, amiknek hála az új változat köröket ver a régi motorra. Ami először szembetűnhet, az az alaposan kibővített látótávolság, így végre magunk mögött hagyhatjuk az orrunk előtt feltűnő tereptárgyakat. Ezen kívül a textúrák részletessége is javult valamennyit, és persze a korábban harmincra belőtt másodpercenkénti képkocka sincs már kőbe vésve. Természetesen emellett a felbontás változtatásáról sem kell lemondanunk, amit egészen 4K-ig srófolhatunk felfelé, sőt a HDR-ben rejlő lehetőségeket is kihasználhatjuk egy erre alkalmas eszközön. Szerencsére képarányok tekintetében sincs okunk a panaszra, hiszen az elterjedtebb 16:9-es monitorok mellett kapunk ultrawide-támogatást is.

Sajnos azonban hiába a rengeteg lehetőség és beállítási opció, így is akad pár olyan dolog, amikről bizony le kell mondanunk. Az egyik ilyen a DLSS teljes hiánya, ami viszont még szembetűnőbb, az a mostanság divatos RTX mellőzése. Mondjuk ennek hála legalább a gépigény nincs az egekben, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy az általam jelenleg birtokolt NVIDIA Geforce GTX 1660, egy i5-4590 és 16 GR RAM társaságában bőven elég volt neki 1080p-ben, maximum beállítások mellett. Ami meglepő, hogy még a nagyobb hordák esetében sem zuhant le a képkockaszám, az elejétől a végéig stabilan hozta a beállított 60-at. Akkor sem kell megijedni, ha az ajánlottnál jóval gyengébb konfigurációval igyekszünk lépést tartani Deaconnel, mivel az opciókban ezeken kívül is számos lehetőséget kapunk a grafika teljes gépre szabására.

Ha a látvánnyal elégedettek vagyunk, akkor irány tovább, és vegyük szemügyre a kezelési lehetőségeinket! A konzolos címek PC-s portjai esetében ugyanis a másik sarkalatos pont az irányítás szokott lenni, mivel sokan nem veszik a fáradtságot arra, hogy billentyűzetre és egérre is optimalizálják a játékukat, mondván, manapság már minden háztartásban van legalább egy-két kontroller. A Days Gone ebből a szempontból sem átlagos, hiszen amellett, hogy kiválóan irányítható a számítógépes perifériákkal, még az alap gombkiosztás sem okoz agyvérzést. Persze, ha valakinek nem feküdne a gyári elosztás, akkor kedvére változtathat rajta, sőt, a különféle rendszerek működését is szabályozhatja, így cserélve le például egy körmenüt sima felsorolásra, vagy fordítva. A billentyűzetes irányítás tehát hibátlanul működik, emellett pedig a kontrolleres támogatásról sem kell lemondanunk, ráadásul a jelenleg elérhető összes változat mozgásra bírja hősünket, ami mondjuk egy xboxos esetében kissé furcsán hat, de hát ez van.

Korábban sokan panaszkodtak arra, hogy a karakter jóval nagyobb részt takar ki a játéktérből, ezáltal megnehezítve a harcok alatti tájékozódást. Ez azonban már a múlté, hiszen a FOV növelésével alaposan kiszélesíthetjük a látómezőnket, amit érdemes is megtenni, mert az alapbeállítás valóban kissé szűkös. A személyre szabással egyébként nem lesz nehéz dolgunk, hiszen a magyar nyelv beállításának lehetősége ezúttal is adott, így az angolul kevésbé tudók sem maradnak le semmiről. A fordítás minősége egész jó, és bár találkozni néhány eredetiben maradt szöveggel és furcsa megoldással, ezek csak kisebb kellemetlenségek, és valósággal eltörpülnek a megannyi pozitívum mellett.

Bár én még jóval a hivatalos megjelenés előtt kipróbálhattam a játékot, szinte egyetlen hibával sem találkoztam. Egészen hihetetlen, hogy a Horizon: Zero Dawn portjának katasztrofális rajtja után a Days Gone PC-s változata egyszerűen csak működik, és teszi a dolgát. Ami még meglepőbb, hogy mennyire stabil a játék, egyszer sem akadt be, vagy fagyott ki, és ez bizony manapság annyira nem divat. Remélem, hogy a jövőben érkező PC-s portok legalább olyan minőséget fognak képviselni, mint Deacon kalandja, mert a kisebb félrefordításokat és a hosszabb töltési időket leszámítva ez a motor bizony hibátlanul duruzsol.

Mindent összevetve tehát a Days Gone egy remek játék, amit most végre nemcsak a PlayStation-tulajok tapasztalhatnak meg, hanem a konzolokkal nem rendelkező PC-sek is. Ugyan sokat kellett rá várnunk, de a Bend Studio alkotása végre valahára révbe ért, hiszen ez a változat minden tekintetben felülmúlja a 2019-ben kiadott eredetit. Ezek után nem is kérdés, hogy érdemes újra motorra pattanni, hiszen még sosem volt ennyire gyönyörű és élvezetes egy lepusztult világ hátrahagyott maradványai között róni a kietlen utakat.

A Days Gone PC mellett PlayStation 4-re jelent meg. Mi egy NVIDIA GeForce GTX 1660, 16 GB RAM és i5-4590 társaságában teszteltük.

14 komment - szólj hozzá!