Overlord Demóteszt Xbox 360 konzolon!

Régóta lehetett infómorzsákat hallani, illetve olvasni arról, hogy a Codemasters-nél készül egy igazán eredeti kis játék, aminek a neve Overlord lesz. Most eljött az idő, amikor megjelent a demó változata, ami igencsak meggyőzőre sikeredett. Lássuk hát mennyire!
Az előző Démon Nagyúr életét vesztette, és vele együtt pusztult a gonoszság egész birodalma, mindent beborított a félelmetes napfény, a förtelmes boldogság szele, és a mindenütt jelenlévő elviselhetetlen szeretet. Szerencsére itt vagyunk mi, az új Nagyúr, akinek az lesz a feladata, hogy újraépítse a gonosz birodalmat, első kézből magát a főtornyot, és eldöntse, hogy csak gonosz akar-e lenni, vagy igazán gonosz.


Első lépésben találkozni fogunk egy veterán öreg démonnal, aki igencsak szórakoztató módon elmagyaráz nekünk mindent, amivel csak találkozni fogunk kalandozásaink során. Tőle fogjuk megtudni, hogy igaz hogy nálunk gonoszabb és erősebb Nagyurat még nem hordott hátán a föld, de ahhoz hogy igazán hatékonyak legyünk, szükségünk lesz a horda segítségére, ami kis segítőkész és végtelenül lojális démonokból fog állni. Ezekből is összesen négy típus közül válogathatunk majd, de a demóban csak a barna, harcos démonokkal lesz dolgunk. A játék menete igazán egyszerű, de még annál is nagyszerűbb. Nem kell mást tennünk, mint különböző logikai és ügyességi feladványokon keresztül végrehajtani mindig az adott küldetést. Az első küldetésünk kapcsolatban lesz a birodalmunk újraépítésével, mivel a főtorony szívét kell visszaszereznünk, aminek a segítségével képesek leszünk a különböző főbb helyeken elhelyezett portálokon keresztül utazgatni. Magyarul képesek leszünk a különböző helyszínek között „kvizátsz háderách-ként” viselkedni, avagy lerövidíteni az utat (idézet Frank Herbertől, szabad pronansziésönben).


De nem is ez a legnagyobb újdonság a játékban, hanem sokkal inkább az, hogy minél több életet oltunk ki, annál több lehetőségünk lesz démonokat megidézni illetve irányítani. Persze az is meg lesz határozva, hogy mi a maximális szám amit elő tudunk hívni a pokol mélyéről, de ez a szám fokozatosan növekedni fog majd, és állítólag a játék végére akár 50 kis huncut rosszcsontot is irányítani tudunk majd. Több fajta portállal is találkozni fogunk kalandozásaink során, például lesz egy olyan is, ahol az energiánkat tudjuk feltölteni igaz fel kell majd áldoznunk hozzá egyik kis barátunk életét, de ne aggódjunk emiatt, mert ők boldogan megtesznek értünk bármit.


Az irányítás rendkívül egyszerűen lett megoldva, hiszen a bal analóg joy-al irányíthatjuk magát a Nagyurat, míg a jobb joy-al a kis démonokat. Az „A” gomb megnyomásával tudunk a Nagyúrral támadni, amik igencsak erős és sokat sebző ütéseknek számítanak, tekintve, hogy kb. olyan 2 méteres baltával tesszük ezt. De sajnos a sebességünk nem valami gyors, aminek köszönhetően legfőképpen az adok-kapok hatás lép érvénybe, és sajnos az energiánk eléggé véges. Tehát sokkal inkább érdemes a kis barátainkkal harcolni, mert ők többen vannak és sokkal gyorsabbak is. Velük egyébként nem túl nehéz támadni, hiszen a jobb joy-al irányítva mindent elpusztítanak, ami az útjukba kerül, legyen az ellenfél, bárányka, vagy éppenséggel csak egy virág. De ha koncentrált támadásra van szükségünk, akkor a jobb ravasszal megadhatjuk nekik a célpontot, és minél tovább tartjuk nyomva a ravaszt, annál többen mennek neki az adott áldozatnak.


A bal ravasszal be tudunk fogni egy-egy ellenfelet, vagy elmozdítandó tárgyat. Apropó, tárgyak; többször is elő fog fordulni a demóban, hogy olyan akadályok elé kerülünk, amiket csak a kis haverjaink segítségével tudunk megoldani, ilyenkor ne legyünk restek, szedjük össze a szükséges számot belőlük és nyomjuk azt a jobb ravaszt. Visszahívni egyébként a „B” gombbal tudjuk őket, ilyenkor otthagynak csapot-papot, és rohannak vissza hozzánk.


A játék grafikája ahhoz képest, hogy csak egy egyszerű arcade játékról van szó, meglepően szép. Körülöttünk az egész világ él. A növényeket fújja a szél, gyönyörű meseszerű színekkel és leginkább a Gyűrűk Urára emlékeztető hangulattal fogunk találkozni. Szerintem az sem véletlen, hogy „főhősünk” ugyebár meglepően hasonlít Sauron-ra. Mindennek egyénisége van ebben a játékban, legyen szó a mezőkön ugráló egyszerű kis tündi-bündi báránykáktól, egészen a hihetetlenül aranyos kis démonokig. Bizonyára furcsának tartjátok, hogy ilyen kedvesen írok ezekről az elvileg szörnyetegekről, ez azért van, mert ők igazából ebben a játékban nem azok. Engem a klasszikus amerikai filmben lévő Gremlinsekre emlékeztettek, de még ők is sokkal gonoszabbak voltak a mi hordáinknál. De ezt rögtön érezni fogjátok már akkor is, mikor a gamma elején a címet ők maguk rakják össze nekünk betűnként, nem is akárhogy, majd meglátjátok hogyan, csak rakjátok fel a programot!


Az Overlords egyértelműen nem arra pályázik, hogy az év játéka legyen, ennél sokkal egyszerűbb és nehezebb is egyszerre a célja. Szórakoztatni akar - bennem azokat az időket idézi fel, amikor még a játékokban ott volt az a valami plusz, a spiritusz, ami sajnos a mostani stuffoknál nem igazán lelhető fel. Mert ezek az értékek már eltűntek a túlságosan a külsőségekre adó üzleti életben. Ebben a kis játékban viszont megvan, úgyhogy csak ajánlani tudom mindenkinek!

13 komment - szólj hozzá!