Sonic Rivals 2

  • Írta: Ca$h
  • 2008. február 16.
Link másolása
Ahogyan az a legtöbb PSP-s címmel lenni szokott, alig telt el egy év és már a kezünk között is tarthatjuk a Sonic Rivals második részét. Igaz, hogy sajnos az első rész sem volt valami sikeres, de tekintettel arra, hogy az alapötlet egész jó volt, reméljük a folytatással már komolyabb babérokra pályázhat a Sega. Lássuk hát az eredményt!
Én még emlékszem azokra az időkre, amikor a Sega Game Gear még újdonságnak számított, és bár a Nintendo szokásához híven sokkal nagyobb eladásokat produkált a Game Boy-al (annak ellenére hogy csak egy egyszínű folyadékkristályos képernyővel rendelkezett), semmi sem volt ahhoz az élményhez fogható, amikor a kézben tartott kis konzollal színesben lehetett tolni a Sonicot. Ezek az idők elmúltak, most itt van nekünk a PSP, a kézikonzolozás csúcsa, melyen szinte minden játék ragyogóan néz ki. Pontosan ez a helyzet a Sonic Rivals második részével is, melynek a grafikája sokkolóan jól néz ki, de sajnos csak a grafika nem elég.


Azoknak, akik esetlegesen nem ismernék eme címet, röviden leírnám, hogy mi a lényege. Gondolom mindenki játszott már a Sonic legalább egyik részével. Ebből ismerősek lehetnek azok a részek, amikor kedvenc sündisznónk sietősre veszi a dolgát és felpörgetve az eseményeket (szó szerint) elindul az őrült hajsza az idővel és távolsággal. Minél közelebb vagyunk a 2008-as évhez, annál látványosabb és hihetetlenebb jeleneteknek lehettünk már szemtanúi, ami a Sonic játékoknak a velejárója. Számomra az első 3D-s Sonic vitte a pálmát Dreamcasten, ami minden szempontból a valaha legjobban sikerült rész volt ebben a frenchise-ban. A Rivals ezekre az élményekre igyekszik hajazni, mely látványban és grafikában meg is felel az elvárásoknak, de hangulatában és a játékélményben már teljesen más a helyzet. A Rivals ugyanis semmi másról nem szól, mint arról, hogy adott lesz egy hihetetlenül bugyuta történet, amiben valahogy mindig arra lyukadunk ki, hogy versenyeznünk kell valakivel. Ekkor rögtön el is indul a félig 3D-s félig 2D-s verseny, melyet legfőképpen oldalról fogunk látni, de mivel igazából valós térben helyezkedünk el és az események nagyon gyorsan történnek körülöttünk, sokszor el fogunk akadni a továbbhaladás útját keresve. Szerencsére a nehezebb helyeken az ellenfelünk is könnyebben elakad, ilyenkor érdemes a támadás gombot használva jól felrúgni szerencsétlent, hogy még jobban visszamaradjon a fejlődésben.


Emellett még lehetőségünk lesz egy speciális mozdulat használatára is, ami karakterenként változik, de igazából mindenkinek ugyanazt a funkciót fogja ellátni, vagyis némileg fel fogunk gyorsulni tőle. Végül, de nem utolsó sorban a pályán fellelhetőek lesznek power-upok, amikkel még jobban meg tudjuk szívatni szerencsétlen ellenfelünket, de mint azt mindenki meg fogja tapasztalni, ezekkel legfőképpen minket fognak zaklatni, lévén a gép mindegyiket felveszi, mi meg maximum csak véletlenül fogunk belebotlani egy-egybe az őrült rohanás közben.


A gammában egyébként fel fogják sorakoztatni nekünk az összes eddigi szereplőt, akikkel csak dolgunk lehetett idáig. Természetesen jellemük szerint párosítva lesznek, és ezek közül a párok közül választhatjuk ki, hogy kikkel szeretnénk végigvinni újra és újra az egy játékos kalandot, ami szinte mindig ugyanaz lesz, pár apróságtól eltekintve. A válaszható karakterek a következők: Sonic-Tails, Shadow-Metal Sonic, Knucles-Rouge, Silver-Espio.


Ha a készítők egy picivel jobban átgondolták volna a stuffot és több egyéniséget vittek volna bele a karakterekbe, ami nem csak a külsőségekben mutatkozik meg, akkor már lényegesebben értékesebb produktumot tarthattunk volna a kezünkben. Ha megtalálták volna az egyensúlyt egyes pályarészek között, akkor lényegesen élvezhetőbb és maradandóbb játékélményt tudtak volna összehozni. Lévén a versenyes részek időnként olyan nehézre sikeredtek, hogy tízedik nekifutásra sem lehet megcsinálni őket, maximum akkor, ha véletlenül ellenfelünk beleakad egy pixelbe, ettől megbolondul és hosszú perceken keresztül nem csinál semmit. Míg azok a pályák, ahol egymás ellen kell harcolnunk, illetve a főellenfelek elleni küzdelmek meg röhejesen könnyűek lettek, amikor ezeknek kellett volna az igazi kihívást jelenteniük. De hogy a grafikán kívül valami szépet is mondjak a stuffról, meg kell mondani a többjátékos lehetőségekkel nem spóroltak a készítők. Szóval akik tehetik, azok mindenképpen próbálják ki mindet, mert ezek valóban nagyon kellemesre sikeredtek, lévén ilyenkor ki lesz hagyva a játékból az A.I., amije nem igazán van a programnak.


Mint azt láthatjátok, ismételten egy olyan esettel találkoztunk, amikor is sokkal de sokkal jobban sikerülhetett volna egy remek kis program, ha nem rontották volna el ilyen butaságokkal, mint A.I. és játszhatóság. Nem mondom azt, hogy rajongóknak meleg szívvel ajánlom, hiszen én is az vagyok és nagyon nem győzött meg, de azért egy próbát megér hátha rátok nagyobb benyomást fog tenni.

Memóriakártya: 256 KB
Wireless Kompatibilis: Igen
Game Share: Igen
Wireless Network: Igen
PSP Danger: * * * * * +

5.
5.
Ca$h
A név halhatatlan, de az idő eljárt felette... :D
4.
4.
Ca$h
Jaja Sega cím és mivel sega már nincsen ezért bármilyen konzolra kiadhatóak a címeik!
2.
2.
Glek
Hmmmm... Izéé Sonic nem Nintendo cím? Akkor őőő mit is keres Sony gépen? :O
1.
1.
Ca$h
Hááááát arra nem lesz sanos... :(
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...