A legsötétebb óra - filmajánló

... De aztán orosz üzlettársuk átveri őket, és szó nélkül lenyúlja a fejlesztést, lévén az semmilyen módon nem volt levédve. A srácok hoppon maradnak, de nem csüggednek sokáig, rögtön az első este bulizni indulnak, ahol megismerkednek két amerikai lánnyal Natalie-val (Olivia Thirlby) és Anne-nel (Rachael Taylor). Nem kell túl sokat inniuk ahhoz, hogy fergetegessé váljon a buli, már éppen kezdenének belemelegedni egymásba, mikor hirtelen mindenhol kialszik a fény, sőt, mi több, a mobiltelefonok is süketek lesznek. Mikor kimennek a szórakozóhely elé, hirtelen egy rossz sci-fi filmben érzik magukat. Fura narancsos energiafelhőket látnak hullani az égből, melyek alighogy földet érnek, véresnek éppen nem nevezhető mészárlásba kezdenek.


Az eddig legfőképpen art directori munkásságáról elhíresült Chris Gorak olyan filmek készítése után, mint a Harcosok klubja, a Különvélemény, vagy éppenséggel a Félelem és reszketés Las Vegasban, úgy döntött, maga is megpróbálkozik a rendezői pályával. Mint ahogy a legtöbb kezdő a szakmában, természetesen ő is a thriller és horror műfajában próbált érvényesülni, első filmje az "Otthon biztonságban" egy közepesen jó alkotásra sikeredett, de igazából semmi különösebbet nem lehet elmondani róla. A „Darkest Hour” avagy a Legsötétebb óra a bemutatók alapján igencsak megtekintésre méltónak bizonyult, bár sejteni lehetett, hogy nem a történettel, hanem legfőképpen a látvánnyal fog ütni. Lássuk hát, milyen eredménnyel teszi ezt.


Első körben mindenképpen nagy pozitívuma a filmnek, hogy végre valahára nem az USA-ban játszódik, nem az unalomig agyonalázott New Yorkban vagy Washingtonban, Fehér Házat és Empire State Buildinget itt nem fogtok látni. Végre valahára megtudhatják a tahó amerikaiak, hogy létezik eme földön más nagyváros is, ahol éppenséggel majdnem minden olyan, mint náluk. Moszkva városa gyönyörű, forgalmas, tele van élettel és a fejlettségi szintje is sokkal magasabb, mint ahogyan azt akár mi magyarok gondolnánk. Kifejezetten frissítően hat az emberre eme számunkra is új környezet. Sajnálatos módon azonban más pozitívumot már nem nagyon tudnék a film melletti voksolásra összegyűjteni. Mert bárhonnan is nézzük, csak egy középszerű alkotás lett, szinte minden szempontból.


Középszerű, mert stílusát tekintve abszolúte lehetetlen besorolni. Sci-finek nem nevezhető, mert attól függetlenül, hogy a fantasztikum valóban tudományos benne, hiszen fura energialényeket fogunk látni, meg EMP puskákat, nem eléggé futurisztikusak a történések, hogy megérdemelje ezt a jelzőt. Horrornak ugyancsak nem nevezhető, hiszen félni vagy rettegni csak azok fognak, akiknek rettenetes állapotban van az idegrendszere, vagy éppenséggel paranoiásak, esetlegesen átéltek már ehhez fogható borzalmakat – ami ugye nem valószínű.


Középszerű lett, mert a karakterek teljesen sablonosak, lesz benne csúnya gonosz üzletember, aki természetesen a legfontosabb pillanatban hőssé válik – most komolyan, miért tenné ezt? Lesznek benne aranyos és gizda csinibabák is, akik nagyon jól tudják produkálni a kötelező sikoltozást, de ezen kívül az alakításuk rettenetes. Végül pedig ott van a szebb időket is megélt Emile Hirsch, akiről valami miatt mindig Jack Black jut az eszembe. Namost, ezúttal sikerült tényleg olyan Fekete Jakósra venni a karaktert, jól is áll neki, és szerethető a figura, de lássuk be, nem egy Oscar-díjas teljesítmény ez se. A párbeszédek borzalmasak, a történések nagyon nehezen hihetők, a később megjelenő orosz karakterek meg egyenesen pocsékak, úgy ahogy van ki kellett volna hagyni őket, mert a már eleve alacsony színvonalat is csak lejjebb csökkentik.


Sajnálatos módon olyan nagyon látványosnak se mondható, hiszen azt a pár jó kis jelenetet, ami említésre méltó lenne, sikerült belerakni a bemutatóba, szóval újakkal már nem nagyon fogunk találkozni. A Legsötétebb óra tulajdonképpen egy tinifilm, abszolúte besorolhatatlan kategóriát képvisel, az egyetlen igazi pozitívum benne, amit már korábban is írtam; az orosz környezet, hangulat, atmoszféra, ami nézhetővé teszi, ami miatt érdemes beülni rá. Vasárnapi popcorn filmek elmegy, egyszer érdemes megnézni, de olyan túl sokra ne számítson senki, mikor beül rá.

Rendezte: Chris Gorak
Forgatókönyv: Jon Spaihts, Leslie Brown
Zene: Tyler Bates
Szereplők: Emile Hirsch, Olivia Thirlby, Max Minghella, Rachael Taylor
Játékidő: 89perc
IMDB: 5.1
Metascore: 16/100

Saját vélemény: 5.0