Deadpool filmkritika

A Deadpool egy igazi csattanós válasz a gyártósoron készített szuperhősfilmeknek, de ez a győzelem sajnos nem kiütéses. Önteltségének köszönhetően olykor saját maga is pofonokat kap, amitől ha nem is fekszik ki, de érezhetően megérzi azokat.

Ami nem jött össze a FOX-nak az újraindított Fantasztikus Négyessel, azt most végre megcsinálta a Deadpoollal. Pedig nem volt egy sétagalopp, míg Ryan Reynolds és Tim Miller meggyőzte a stúdiót, hogy érdemes lenne esélyt adni a piros ruhás, nagydumás antihősnek. Egyrészt jó eséllyel még a FOX-ban is élt a hét évvel ezelőtti, katasztrofálisra sikerült X-Men kezdetek: Farkas, ahol először bukkant fel a teljesen kiherélt és újraértelmezett Deadpool. Másrészt az alig 25 éves múltra visszatekintő - 1991 februárjában jelent meg először képregényben a karakter -, eltorzult külsejű, mentális problémákkal küzdő antihős-szuperhős altesti, vulgáris, senkit és semmit nem kímélő poénjai nemigen férnek meg a manapság túlontúl is idealizált képregényhősökről készült szuperhősfilmek korában. 

Két évvel ezelőtt azonban "véletlenül" kiszivárgott egy CGI-tesztvideó, amit pont az a Blur Studio készített, akinek társalapítója a Deadpool rendezője, Tim Miller volt. A filmben szinte teljes egészében visszaköszönő jelenetsor láttán őrjöngő rajongók követelték a Deadpool-mozifilmet, így a FOX egy meglehetősen szűkös, de biztató költségvetéssel (50 millió dollár), és néhány kikötéssel, de zöld utat adott a projektnek.

Wade Wilson (Ryan Reynolds) a különleges erőknél szolgált zsoldosként, rengeteg rázós helyzetet élt már túl. Jelenleg bajba jutott, hétköznapi embereken segít, azonban van olyan ellenség, amit még ő sem győzhet le. Rákban szenved. Élete egy csapásra megváltozik, egy rejtélyes alak (Jed Rees) azonban olyan ajánlattal találja meg Wilsont, amire még ő se tud nemet mondani. Egy titkos szervezet ugyanis olyan kísérleti kutatásokat végez, amelynek segítségével meg tudják gyógyítani. Főhősünk szerelmét, Vanessát (Morena Baccarin) is hátrahagyva belemegy a dologba, de mire észbe kap, hogy nem biztos, hogy jó üzletet csinált, már teljesen eldeformált külsővel és egy új, mutáns képességgel rendelkezik. Innen pedig kezdetét veheti az a bosszúhadjárat, amit korábbi orvosa, a súrolóporról elnevezett Ajax (Ed Skrein) után indít.

És kezdjük is a film egyik legnagyobb problémájával, a történettel. Ha ugyanis lehántjuk róla a humort, akkor egy középszerűt is éppen csak alulról súroló bosszúfilmet kapunk, ahol a hős megmenti szerelmét a teljesen érdektelen főgonosztól. Az eredetfilmekre jellemző sajátosságok is vázlatszerűen vannak csak felskiccelve, a flashbackek sokszor megtörik a cselekmény lendületét, miközben Deadpool és Vanessa karakterein kívül a többiek csak papírmasé töltelékek. Kezdve a főellenfél Ajaxszal, a filmbe beleerőszakolt X-Meneket képviselő Colossusszal (Andre Tricoteux) és Negaszónikus Tini Torpedóval (Brianna Hildebrand). Utóbbi egyébként a legfájdalmasabb, mert a csak pár sort kapott, kissé unott tinédzser benyomását keltő hőscsaj és Deadpool párosa között baromi szórakoztató és vicces párbeszédek zajlanak le. Már amikor a piros ruhás hagyja szóhoz jutni kényszer szülte társát.

És sajnos az alacsony büdzsé az akció hiányára is rányomja a bélyegét, mert a filmvégi összecsapást és a már említett autópályás jelenetet leszámítva semmit nem nyújt ezen a fronton az anyag. Pedig amit sikerült összehozni, azok jól megkomponáltak, kreatívak, látványosak, a karakterhez és a korosztálybesoroláshoz mérten kellően brutálisak és durvák. Ahogy a humor is. A készítők ezen a fronton is el mertek rugaszkodni a szuperhősös panelektől, nagy kár, hogy a poénok mennyisége és sokszínűsége egyben néha a minőség rovására is ment.

Deadpool dumája ugyanis nem mindenki számára lesz befogadható. És nem csak azért, mert a film tele van obszcén, altesti poénokkal, hanem azért is, mert annyi popkulturális, Marvel szuperhősfilmes, Hollywoodot ekéző vagy éppen Reynolds korábbi balul elsült munkáit (Zöld Lámpás, korábbi Deadpool-szerep) is kifigurázó poént kapunk megállás nélkül, hogy nincs idő mindent feldolgozni. Egy részük sajnos elvész filmnézés közben, mert nem csak a film lendülete, de Deadpool dumája is sodró lendületű. Ennek ellenére nem nevezném bennfentesnek a film humorát, mert pont sokszínűsége az, ami miatt szélesebb közönség is jól tud szórakozni a non-stop ökörködésen, még akkor is, ha ezek minősége sajnos tényleg hullámzó. De a Zombieland íróinak elmebeteg poénjai szerencsére többnyire betalálnak, legyen szó a Liam Neeson-álomról, az önreflexiós poénokról, a negyedik fal állandó döntögetéseiről, vagy éppen az X-Menek ekézéséről.

A Deadpool mindenből és mindenkiből gúnyt űz, szókimondó, vulgáris, önreflexív és ugyan nem olyan látványos, mint azt esetleg többen várnák, valójában hibái ellenére az elmúlt évek egyik legszórakoztatóbb és legtökösebb szuperhősfilmje. Reynolds tényleg szívét-lelkét beletette ebbe a produkcióba, és bár érzelgős romantikázásnak sajnos itt is jut hely, összességében ez az a film, amire minden képregényrajongó várt. Jöhet a folytatás!

Gamekapocs értékelés: 8.0
Metascore: 63/100
Rotten Tomatoes: 82% 

Deadpool
Eredeti cím: Deadpool
Rendezte: Tim Miller
Írta: Rhett Reese, Paul Wernick
Szereplők: Ryan Reynolds, Morena Baccarin, Gina Carano, Andre Tricoteux, T.J. Miller, Ed Skrein, Rachel Sheen, Brianna Hildebrand, Jed Rees, Leslie Uggams
Játékidő: 106 perc
Magyarországi premier: 2016. február 11.

39 komment - szólj hozzá!