The Exorcist sorozatkritika

  • Írta: zoenn
  • 2017. január 15.
Link másolása
Az ördögűző sorozatváltozatától nem vártam sokat, mégis kellemesen csalódtam benne. Benne volt a pakliban, hogy csupán egy sablonos megszállós mű kerekedik ki belőle, de nem így lett. A széria hűen idézi meg a '73-as film szellemét.

Horrorfronton nem sikerült valami túl jól az év a sorozatrajongók számára. Amilyen jól indult az American Horror Story hatodik évada, úgy fulladt ki a felénél, míg a The Walking Deadben csak Negan szálát lehet igazán értékelni. Az Outcast is hasonló témát dolgoz fel, mint a The Exorcist, de nehezen emészthető mivolta miatt szélesebb rajongótábort nem tudott megszólítani. A FOX sorozata azonban az idei év legjobbjává nőtte ki magát, az alkotóknak sikerült átadni az első film lényegét, miközben tisztességesen továbbgondolták a mítoszt. Habár az alapszituáció ismerős, már az első epizód is tömve van meglepetésekkel, de a készítők nem ragadtak le egyetlen ördögűzésnél, úgy bontották ki a sztorit, hogy még csak sejteni sem lehet, hogy mire megy ki a játék.


A középosztálybeli Rance-család Chicagóban él, és életük tömve van tragédiákkal. Henry és Angela közösen nevelik két lányukat. Kat egy autóbalesetben elvesztette barátját, és a gyász rányomta a bélyegét a lány ígéretes balerinakarrierjére. Casey magába forduló különc csaj, aki nővére árnyékában él. Az apa ráadásul már nem olyan, mint régen, elvégre egy baleset folytán agykárosodást szenvedett, így otthon van, a családfő szerepét az anya látja el. Angela viszont furcsa hangokat hall a falakból, meg van győződve róla, hogy Katet megszállta valami, ezért a fiatal és tehetséges helyi pap, a mexikói származású Tomas atya segítségét kéri.

A Szent Antal plébánosa azonban nincs felkészülve arra, amivel néhány családlátogatás során szembesül, és ugye a megszállt személy kiléte sem biztos teljesen. Tomas maga is egy sebezhető jellem, annak ellenére, hogy közvetlenségével kivívta a nyája szeretetét, és folyamatosan új támogatókat szerez az egyháznak. Önmagával folyton viaskodik, hiszen még fiatal, a világi dolgokról sem tudott rendesen lemondani, ráadásul titkolt szerelme, Jessica már házas, de folyamatosan tartja a kapcsolatot nővel. Tomas szintén nem mindennapi módon jut el az egyházból kitagadott és megkeseredett ördögűző paphoz, Marcushoz, aki bár visszavonult, közösen nekiállnak bizonyítékot szerezni a démon jelenlétére, elnyerve ezzel az egyház támogatását.


A sorozat nyitánya alamuszi módon folytja el a gyanakvásunkat, elvégre az alapok tényleg meglehetősen ismerősek a műfaj rajongói számára. Az írók azonban itt nem állnak meg, elvégre a Rance-család kálváriáját nem lehet 10 epizódra elhúzni. Ezzel egy időben egy rejtélyes csoport az éj leple alatt, brutálisan meggyilkol pár sanyarú sorsú embert, és minden áldozat egy-egy szervét magukkal viszik. Hamarosan maga a pápa érkezik Chicagóba, az összeesküvők pedig azt tervezik, hogy megölik a szentatyát, ám a gyilkosságot nem éppen hagyományos eszközökkel képzelik el. Minden gonosz esemény egy nagyobb tett része, ebbe csöppen bele Tomas és Marcus.

A készítők igyekeztek elszakadni a zsáner toposzaitól, habár az évad első fele nem erre enged következtetni. Akkor megtörténik váltás, ami összeköti az eredeti filmet a sorozattal, így végül is egyfajta folytatással van dolgunk. De még milyennel! A széria nem az ijesztgetésekre gyúr rá, de nem is arra, hogy a megszállt leányzó lebegjen az ágy felett és minden disznóságot hordjon össze, miközben a papok szent igékkel próbálják kiűzni belőle a rettenetet az ágya mellett skandálva. Habár ilyen jelenetek is vannak benne, itt inkább a felettébb nyomasztó légkör az, ami miatt kitartunk a The Exorcist mellett.


Egy-két párbeszéd kicsit cukormázas ugyan, de érdekes témákat feszegetnek hőseink, és minden karakter árnyalt, nem fekete és fehér. Kedvenc papjaink füle mögött is vaj van, amit a démon könnyen ellenük fordíthat. Előfordult, hogy a történet nem olyan ütemben haladt előre, mint szerettem volna, de az évad második felében mégis annyi minden történik, hogy csak kapkodjuk a fejünket. A reménytelenség végén megpillantják a fényt, kitartanak céljaik mellett, örülnek, hogy véghez vitték küldetésüket, majd hirtelen rádöbbenek, hogy mindvégig megvezették őket.

És ez a legjobb az The Exorcistben: képes önmagára rálicitálni, mégsem érezzük erőltetettnek a fordulatokat. Egészen az utolsó epizódig bizonytalanságban tart minket, és még utána sem lehet felhőtlen az örömünk. A színészek játéka itt különösen fontos, szerencsére a nagy többség nem is okozott csalódást. A Caseyt alakító Hannah Kasulka hihetően vergődik végig, Tomas atya, azaz Alfonso Herrera számomra ismeretlen, de a szépfiús külső mögött egy önmarcangoló, mindvégig kitartó figura lapul. Sajnos az Angelát megszemélyesítő Geena Davisszel nem tudtam kibékülni, noha ő a kompánia egyik ismert arca. Plasztikázott arcát sokszor nagytotálban kapjuk meg - barátságtalan, rideg nő érzését kelti, semmint egy gyermekeit féltő anyát. Az igazán kiemelkedő alakítás díja azonban Marcus atyáé, azaz Ben Danielsé, akinek könnyen elhisszük, hogy az évek alatt rengeteg borzalmat látott, de mégis hajthatatlan, amikor egy célt lát maga előtt.


Külön öröm, hogy a démon több jelenet során is emberi arcot ölt, azaz nem csupán a megszállt lányon keresztül ismerjük meg, hanem egy hús-vér színész, Robert Emmet Lunney hátborzongató alakításával. A figura kitartóan hálózza be a kiszemeltjét, ígéretekkel halmozza el, majd molesztálni kezdi, egyre erőszakosabban viselkedik, hogy átvegye a hatalmat felette. Ha már az ördög kiteljesedett a testben, a papoknak nehéz dolguk lesz, hogy megfékezzék az egyesülést. A démon úr pedig hajthatatlan, álnok és intelligens – a színész tökéletes választás volt rá, szinte már vártam, mikor húz elő egy újabb adut a pakliból.

A sorozatot technikai szempontból sem érheti kritika, a fényképezés, a vágás kulcsfontosságú ebben a műfajban, a készítők tisztességesen felmondták a leckét. Habár mindegyik részt másvalaki rendezte, és nem egy író dolgozott rajta, Jeremy Slater showrunner mégis egységes, csapongásoktól mentes végeredményt rakott össze. Kevés olyan megbízható sorozat van a piacon manapság, mint a The Exorcist, ami mindenképpen értékelendő. Az első etap nem döngölte földbe a klasszikust, és felesleges túlzások nélkül gondolta tovább a mítoszt. Sajnos a nézettség elég gyengének mondható, de mindenképpen várom a második nekifutást, elvégre van még mit elmesélni a témában.  

Gamekapocs értékelés: 8.5

The Exorcist
Showrunner: Jeremy Slater
Rendezők: Jason Ensler, Michael Nankin, Bill Johnson, Tingle Krishnan, Louis Shaw Milito és mások
Írók: William Peter Blatty, Jeremy Slater, Heather Bellson, Charise Castro Smith és mások
Szereplők: Alfonso Herrera, Ben Daniels, Hannah Kasulka, Hannah Kasulka, Brianne Howey, Kurt Egyiawan, Alan Ruck, Geena Davis, Robert Emmet Lunney
Zene: Daniel Hart
Fényképezte: Alex Disenhof
Évadok száma: 1
Epizódok száma: 10

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...