The Grand Tour - 1. évad sorozatkritika

Jeremy Clarkson egy esős londoni estén taxiba ült, és a Heathrow felé vette az irányt. Los Angelesben egy Mustang várta őt a mélygarázsban, aztán kezdetét vette a show. Elindult a The Grand Tour.

A Top Gear tavaly nyárig a világ legjobb autós műsora volt. A Jeremy Clarkson, Richard Hammond és James May fémjelezte BBC sorozat nem hasonlított semmi korábbihoz, a három műsorvezető úgy mutatta be a világ legjobb autóit, hogy közben azok számára is szórakoztatóak tudtak lenni, akik nem négy keréken kelnek és fekszenek minden este. Izgalmas túrák, természetfilmbe illő felvételek, gumifüstölés és sztárvendégek - erről szólt a Top Gear. A majomembert aztán egy összeveszés miatt kivágták a BBC-től - illetve ment vele a hörcsög, meg az öreg hölgy is -, és míg a britek Chris Evans és Joey vezetésével megpróbáltak valami olyasmit csinálni, mint a régi Top Gear volt, a három alapító elkezdte előkészíteni új műsorát.


A csapatra az Amazon csapott le. Az e-commerce óriás és tech giant 250 millió dollárt költött arra, hogy kedvenceink az Amazon Prime műsorán folytassák a munkát, tavaly november 16-án pedig el is jött a premier ideje. A nyitóepizódban Jeremy Clarkson taxiba ült, és a Heathrow felé vette az irányt, Los Angelesbe érve pedig egy Mustang várta őt a mélygarázsban. Hangosan szólt az "I Can See Clearly Now" a Hothouse Flowerstől, miközben Hammond és May is utolérte őt, majd együtt mentek a Mojave-sivatagba, leforgatva a világ legextrémebb, leglátványosabb sorozatnyitányát. A semmi közepén száguldva több száz másik autó csatlakozott hozzájuk, hotrodok és épített muscle carok vonultak velük, igazi Mad Max-hangulatban, majd vadászrepülők suhantak el, miközben az egész csapat egy hatalmas, open-air koncertre érkezett meg. Tévétörténelmi pillanatokat éltünk át.

A The Grand Tour első évada tizenhárom részes lett, tavaly novemberben kezdődött, és idén februárban ért véget. A készítők összesen harminchat részre szerződtek le, aztán a folytatás majd a fogadtatáson, és a bevételeken múlik, a három műsorvezető pedig már az nyitórészben megcsinálta azt, amit a Top Gear alatt mindig is akart, de nem jött össze. A Holy Trinity alcímet viselő epizódban a Ferrari LaFerrari, a Porsche 918 és a McLaren P1 kapta a főszerepet - a három álomautót eddig egyik gyár se akarta közös versenyre engedni, mostanáig. Féltek az összehasonlítástól, hogy alulmaradnak valamiben az ellenségekkel szemben, meg különben is, egyiket se a teljesítmény szerint árazták, ezek az autók a luxusról és az élvezetről szólnak.


A sorozatnak nincs állandó stúdiója. A készítők egy hatalmas sátrat állítanak fel minden rész kedvéért valahol a világban, hogy helyi nézők előtt konferálhassák fel a kalandokat, és autóteszteket. A helyszíneknek viszont nincs közük az aktuális rész betéteihez. Sajnos. A műsor olyan helyeken fordult meg az első évadban, mint Kalifornia, Johannesburg, Whitby, Rotterdam, Lappföld, Namibia, Ludwigsburg, Nashville, Loch Ness vagy Dubai, a városokból viszont szinte semmit se látni, az autótesztek mindig valahol Angliában vagy Franciaországban vannak felvéve. Szomorú is vagyok miatta rendesen, hiszen jó lett volna, ha minden látogatás egyben egy-egy special rész is, helyben forgatott anyagokkal, ottani autókkal, érdekességekkel.

A dolog természetesen érthető, hiszen egyszerűbb és olcsóbb csak egy sátrat, meg egy kisebb stúdiócsapatot reptetni a világ körül, mint minden helyszínre a teljes The Grand Tour-stábot elutaztatni, kamerás autókkal, drónokkal, illetve a tesztekhez szükséges rengeteg szakemberrel, háttérmunkással. Na meg aztán az aktuális autókat se lett volna könnyű helyben beszerezni, úgyhogy megértem én, még ha reménykedek is, hogy később többet is kihoznak majd a témából. Ami viszont egyértelmű negatívum, az a lassan beinduló hangulat. A műsorvezetők szabad kezet kaptak a The Grand Tour összeállításához, a munka viszont láthatóan mégse ment olyan könnyen, mint a BBC stábjával. A vágás az első részekben rettenetes lett, a poénok nem ültek, a szereplők feszélyezve voltak, nem tudták magukat igazán odatenni egyszer se.


Az évadnak két mélypontja volt. Az egyik, amikor Hammond és May egy fogadás miatt elkezdte buldózerekkel lezúzni Clarkson vidéki házát, ő pedig teljesen kikelt magából - mintha az egész nem lett volna teljesen megrendezett, és előre eltervezett. A másik pedig egy katonai kiképzés volt, amin a műsorvezetők részt vettek. Minden elbukott küldetés után újra kellett kezdeni az egészet, ami egy rettenetesen erőltetett ismétlődésbe torkollott, én pedig már-már azt mondtam, szánalmas a műsor, kiégtek az öregek. A BBC-nél valószínűleg profi stáb írta a poénokat és a forgatókönyveket, míg a műsorvezetők most mintha kénytelenek lennének folyamatosan rögtönözni, kihozni valamit a vállalhatatlan céltalanságból.

A The Grand Tour másik negatívuma a kényelmetlenül visszatérő klisédömping. A Stig helyett ezúttal egy NASCAR versenyző, Mike Skinner megy gyors köröket a műsor saját versenypályáján, az Eboladrome-on. Az amerikai folyamatosan lehúz minden autót, és olyanokat mond, hogy 250 lóerővel ők otthon fűnyírót vezetnek, egy kicsit se vicces a fickó egyszer se. A Top Gearben a sztárvendégek beszélgetéseit pörgettem át mindig, itt meg ezt, de erőltetett még, hogy minden rész elején lezuhan egy drón is, ami a sátrat mutatja be madártávlatból. A Celebrity Brain Crash című betétben mindig eljátszanak egy sztárnak a halálát, ami bár érdekesen - és állítólag élőben - van megrendezve, ott helyben, de elég gyenge a poén, meg az utána lévő döbbent magyarázkodás is. A betét egyébként válasz a BBC-nek, akik a Top Gear beszélgetős részei miatt nem engedték a The Grand Tournak vendégeket fogadni, ám az igazat megvallva simán meglettem volna nélküle is.


Az évad gyengén indult tehát, és vannak hibái, meg hiányosságai is, a második felére viszont úgy feléledt, hogy egy szavunk nem lehetett rá. Autófronton végig erős volt, a szentháromság után jött Aston Martin Vulcan, DB11, BMW M4 GTS, Alfa Romeo C4 Spider, Giulia Quadrifoglio, Honda NSX és Bentley Bentayga, miközben a kicsikről se feledkeztek meg. Tesztelték a Fiat 124 Spidert, egymásnak eresztették a Mustangot és a Focus RS-t, illetve a benzines és elektromos autók versenyében próbára tették a BMW i3-ast és a VW Golf GTI-t is. Persze Clarkson vezette a benzines GTI-t, és olyan útvonalat talált ki határidős megérkezéssel, hogy Maynek esélye sem volt legyőzni őt, de ez adta a hangulatát az egésznek. A stílust, amiért imádjuk ezt a három öreg hülyét.

A The Grand Tour bizonyított. Igényes lett, vicces és jól kidolgozott, tényleg látszik rajta, hogy pénzt és szakértelmet tettek bele. Ilyen költségvetéssel és ilyen nevekkel mondjuk elvártuk volna, hogy az elején se legyenek kínos fennakadások - biztos el is veszítették a nézőik egy részét -, a végére viszont úgy összeállt, hogy megkönnyeztem a befejezést. Nem bírtam elfogadni, hogy ennyi volt az évad, és újabb fél évet kell várni legalább, amíg folytatódik a sorozat, legszívesebben most megnézném mind a harminchatot, egyhuzamban. Ha szeretted a Top Geart, és még nem láttad az új sorozatot, vagy csak úgy általában kíváncsi vagy rá, hogy mit hozott össze a szakma legjobb csapata, akkor kezdd el azonnal. Nem fogsz csalódni.

Gamekapocs értékelés: 8/10

The Grand Tour
Készítette: Jeremy Clarkson, Richard Hammond, James May, Andy Wilman
Rendezők: Phil Churchward, Brian Klein, Kit Lynch-Robinson
Műsorvezetők: Jeremy Clarkson, Richard Hammond, James May
Zene: Paul Leonard-Morgan
Fényképezte: Ben Joiner
Évadok száma: 1 (jelenleg)
Epizódok száma: 13 (jelenleg)

4 komment - szólj hozzá!