Artemis könyvkritika

Ha nem var az olvaso vilagirodalmi melysegeket, akkor A marsi es a Ready player One is nagyon olvasmanyos, szorakoztato mu, csak figyelembe kell venni, hogy az egyiket egy mernok, a masikat egy kocka irta. NERDS&GEEKS

#7: igaz, igaz. nem mentség, de a könyvet megjelenkor hallgattam hangoskönyvként, így annyira nem maradt meg az emlékezetemben s ezért összemosódott kicsit a filmmel.

nem változtat a tényen, hogy a könyv nem hibátlan, de ettől függetlenül is hiánypótló és érdekes alkotás.

#7: Meg el lehetett sütni a Vasember poént. :)

Amúgy nekem a könyv is tetszett meg a film is. Ritkaság hogy tetszik egy megfilmesítési. Az Artemis még nincs meg, de beszerzem.

#3: A könyvben a "jetpack"-es rész csak felvetés szintjén jelenik meg mint Mark Watney egyik agymenése, de végülis nem implementálják. Ez már csak a filmbe került bele, mert gondolom a rendezőnek tetszett.

A marsi nekem nagyon tetszett, a film annyira nem. Karácsonyra megkaptam az artemist de még nem volt időm olvasni, bele fogom vetni magam!:)

#4: Pont a terítőt akartam kiemelni én is :D

A könyv sajnos nem fogott meg úgy az elején, mint a Marsi, de amint végzek a Lestrapált lelkekkel, visszatérek hozzá, hátha beindul. A Marsi valamiért nekem nagyon betalált és emiatt ülhettem le túl nagy elvárásokkal az új könyve elé.

A zöld kockás abrosz nagyon jó választás volt.
Finoman árnyalja a darkos hight tech borítót a folkos terítő és kellemesen kiemeli ezt a fügés papirszalvéta.

#2: köszi hogy megspóroltad nekem hogy leírjam a marsi vihart. fel lehetne hozni a könyv végi 'jetpack'-kes jelenetet is, mert az is inkább fiction mint science, de alapjáraton véve tényleg alapos a könyv. én élvezem, hogyha bíznak annyira az olvasóban hogy a tudomány-technológia valóban felhasználásra kerül benne s nemcsak elmondják valakiről hogy tudós s végig az érzelmi oldalára koncentrálnak( ahogy majdnem minden történet operál).
az kicsit aggaszt, hogy az Artemis-ben a jelek szerint lazábbra vette a figurát a könnyebb befogadhatóság és a nyilvánvaló megfilmesítés miatt: ez sosem tesz jót egy könyvnek.

Köszönöm az ajánlót, ha nincs ez, el is kerüli a figyelmemet talán. Mert én az író előző könyvét nem olvastam, a filmet sem láttam, de a filmzene CD-t megvettem, mert nagyon olcsón jutottam hozzá bontatlanul, arról tudok így csak nyilatkozni.

Ellenben a Ready Player One már régóta itt a polcomon, így ha időm is jut rá, akkor az Artemis szerzem be előbb és meglátom nekem is belopja-e mindkét író magát a szívembe.

Ennek ellenére, hogy ahogy látom Scat unta a tudományos magyarázatokat, s itt az Artemis-ről is meg van jegyezve a kritikában, hogy kikezdhetetlen, én olvastam egy interjút Andy-vel, a NatGeo-ban.
Ott is dicséretet érdemlően jellemezték ezt a fajta ritka sajátosságot, ugyanakkor bizony kérdőre is vonták, mert vannak benne tudományos blöffök is.
A Marson ugyanis semmiféle olyan vihar nincs, ami benne van a regényben és a filmben, fizikai képtelenség.

Ezt csak megjegyzésként írom, amolyan érdekességképp, de én például kifejezetten félek, a rendezők nevét meglátva, mert könnyen eltudom képzelni, hogy az ilyesfajta tudományt elhagyó fokozókból ők még többet raknak majd a moziba. Ennek ellenére szeretem a filmjeiket, csak jó kérdés, valóban ők-e a megfelelő páros.

Jó cikk szerintem is, jöhetne több könyvajánló!

Őszinte leszek, A marsi, néhány tucat oldal után én kezdtem unni. Akik csak a filmet látták, azoknak elárulom, hogy az, sokkal jobban osztja be a szereplőit, mint a könyv.
Utóbbiban, kb az első ötven oldalig nem is szerepel más, mint a főhős naplóbejegyzései. Ami, persze, szórakztatóan kerül előadásra, kvázi humorosan, de annyi benne a valódi tudományos magyarázat, és olyan szinten el sikerült nyújtani, hogy életemben először előre kellett lapoznom, hogy beleolvassak, lesz-e más szereplő is, mert ha nem, abbahagytam volna az olvasást. Akkor dózist kapunk a főszereplőből, hogy kis híján megutáltam.
Hozzátartozik az igazsághoz, hogy miután képbe került a NASA, egész kellemesen lekötött a regény.

Többek között az Artemisbe ezért is nem fogok belekezdeni (meg amiatt, mert megint a főhős személyiségével próbál egyedi lenni az író), a filmet viszont majd csekkolom. A cikk amúgy épp annyira alapos, amennyire kell, szép munka.

A Ready Player One-ból egyébként elképzelésem sincs, hogyan lehetne jó filmet csinálni. Könyvben piszkosul szórakoztató, de filmként egy cgi katyvasz lesz az egész, ha a történetet vesszük alapul.