The Punisher - 2. évad sorozatkritika

Frank Castle-t utoléri a végzete, egy évvel az első évad eseményei után sem tud békére találni, egy szerencsétlen véletlen okán bérgyilkosok loholnak a nyomában. Kiderül, hogy a halottnak hitt ellenfele nagyon is él és virul.

Mondhatnánk azt is, hogy Frank Castle hattyúdala lényegében az egész sorozat végét jelenti. Miután a Netflix sorra elkaszálta a Marvelhez köthető szériáit, így egy kisebb összeget tennénk rá, hogy a The Punisher két évad után hasonló sorsra jut. A gyártót semmi sem tántoríthatja el a döntésétől, hiszen a Disney szép lassan visszaköveteli magának a saját márkáit, mielőtt a Disney+ streamingszolgáltatás beindulna. Az első etap végére a háború emlékeitől megcsömörlött hősünk visszafordíthatatlanul Megtorlóvá vált, bosszúhadjárata során leszámolt azokkal a bűnözőkkel, akik családja haláláért feleltek. Így Steve Lightfoot csapata tiszta lappal vághatott neki a folytatásnak, hiszen már van egy jól felépített karakterük.


Szóval ott hagytuk abba, hogy Frank revánsot vett a gaz CIA-s nagykutyán és egykori barátján, az áruló Billy Russón. Utóbbit halottnak hiszik, de nagyon nem az, amnéziásan fekszik a kórházban Madani ügynök megvető ellenőrzése alatt. Frank maga mögött hagyta New Yorkot, céltalanul autókázik az államokban, míg a baj utoléri. Egy porfészek bárjában képzett bérgyilkosok hada egy 16 éves lány életére tör, ezt pedig Frank nem hagyja. Nem is sejti, hogy ezzel egy igazi lavinát indít el, hiszen az ártatlannak tűnő Amy veszélyes figurákat haragított magára. Köztük Pilgrimet, a higgadt és veszélyes prédikátort, aki még a rendőrséget is a zsebében tartja, és mindenképp szeretne pontot tenni a zsaroló tinédzser és újdonsült megmentője életére.

Egészen az évad végéig az az érzésünk lesz, hogy a két szál egymástól független, de a végére az íróknak sikerült összefűzniük a kettőt, hiszen mégiscsak Castle a közös nevező. Minőségben persze korántsem ugyanolyan a kettő, hiszen sokkal több potenciál van Russo újbóli pálfordulásában és átalakulásában, mint a kislány megmentésében. Szegény Amyt sem az eszéért szeretjük, meggondolatlan és naiv kislány, aki elsőre fel sem fogja, milyen nagy bajt szabadított magára. Sőt, engem kifejezetten irritált a nagyrészt jajveszékelő és bociszemekkel maga elé meredő lány, egy fikarcnyi empátiát sem éreztem iránta. Akkor már sokkal inkább az ellenpólus, Pilgrim, aki kellően összetett és félelmetesen nyugodt figura, és bármikor képes felvázolni némi filozófiai monológot.


A megannyi traumán átesett szereplők képesek még tovább mélyíteni a karaktereiket a folytatásban. Russo ugye egy mentálisan instabil alak, bármikor előtörhet belőle a vadállat – hol vagyunk már a szépfiúi imázstól? Érett ellenpólusa lesz Franknek, aki viszont megmaradt annak a gyászoló, a múlt démonaival küzdő, ugyanakkor hirtelen haragú figurának, akit már megismertünk. A Megtorló úgy jó, ahogy van, nem kell plusz réteget adni neki, és ezt szerencsére a készítők is tudták. Inkább csak a körülmények áldozata, aki hiába menekül el, hiába csillan fel előtte a remény, hogy új életet kezdhet egy nő szerető karjaiban, olyan helyzetbe csöppen, ahonnét csak erőszakkal és puskagolyókkal vághatja ki magát. Ki tudja, talán még örül is neki?

Nem mondom, hogy a narratíva egyenletes minőségű, sőt kevésbé koherens, mint az első évad eseményei. Akadnak töltelékepizódok, ahol inkább a drámázásé a főszerep, de a csúcspontokon tényleg elszabadulnak az indulatok! Nem lépünk szintet brutalitásban, hiszen e szempontól már alapból magasan van a léc, de olykor olyan lövöldözést kapunk az arcunkba, hogy csak pislogunk. Frank továbbra sem kertel, ha vallatni van kedve, esetleg egy huszárvágással elvarrná a régóta esedékes összecsapást. Az akciójelenetek kellően fantáziadúsak, lubickolunk a vérben, de mégsem válik öncélúvá az egész, hiszen minden egyes leszámolás egy-egy tudatosan felépített csúcspont, amire szükség van.


Nem biztos, hogy azt kapja a néző, amit várt, de a The Punisher második (utolsó?) évada simán beleillik a Netflix eddigi elképzeléseibe. Frank Castle olyan mellékszereplők kereszttűzébe kerül, ahonnét csak akkor menekül, ha maga is lealacsonyodik hozzájuk és elfogadja saját magát. Megbocsátásról szó sem lehet. Jon Bernthal ezúttal is hörögve, ordibálva és minden sallangtól mentesen hozza a Megtorló figuráját, de most a többiek is megmutathatják új arcukat, hiszen a karakterük sem az, aki volt. A készítők nem akarták magukat ismételni, talán pont emiatt tették most margóra a társadalomkritikát, így a sztori kevésbé mély, de bőven kárpótolnak minket a szereplők és fájdalmas motivációik. Remélem, nincs minden veszve és a koponyás pólót újra felöltik valamikor a jövőben!

Gamekapocs értékelés: 7

The Punisher
Showrunner: Steve Lightfoot
Rendezők: Andy Goddard, Tom Shankland, Antonio Campos, Kevin Hooks és mások
Írók: Ross Andru, Gerry Conway, Ken Kristensen, Angela LaManna. Steve Lightfoot és mások
Szereplők: Jon Bernthal, Amber Rose Revah, Josh Steward, Giorgia, Whigham, Ben Barnes, Jaime Ray Newman, Michael Nathanson
Zene: Tyler Bates
Fényképezte: Petr Hlinomaz
Évadok száma: 2
Epizódok száma: 13
Magyarországi premier: 2018. január 18. (Netflix)

6 komment - szólj hozzá!