Marvel Kapitány filmkritika

Az amerikai légierő tesztpilótája volt, de később kree katona, majd galaktikus szuperhős lett belőle. Carol Danvers, azaz Marvel Kapitány eredettörténete a 90-es évekbe repít vissza bennünket, 25 évvel megelőzve a Végtelen háború eseményeit.

A Marvel-moziverzum harmadik fázisa hamarosan véget ér a vészesen közelgő Bosszúállók: Végjátékkal. Mielőtt azonban megtépázott hőseink újra ringbe szállnának az Őrült Titánnal, eljött az ideje, hogy visszarepüljünk a múltba, és utánajárjunk annak, hogy a köddé vált Nick Fury kinek adta le az S.O.S-t a Végtelen háború stáblistáját követő jelenetében. A tesztpilótából galaktikus szuperhőssé avanzsálódott Marvel Kapitány megérkezett - lássuk, hogy elfér-e a Bosszúállók megritkult sorai közt! 


Történetünk huszonhárom évvel előzi meg a Thanos-incidenst. 1995-öt írunk – a CRT-monitorok, a zsúfolt videotékák és a grunge korszaka ez. Egy fél galaxissal arrébb azonban hatalmas háború dúl: a Kree Birodalom és az alakváltó skrull-horda a csillagok közt vívja végeláthatatlannak tűnő konfliktusát. Carol Danvers (Brie Larson) is a kree rendfenntartói közt tengeti életét. A nagy tettekre hivatott hölgy egy különleges kommandós egység tagjaként indul bevetésre, miközben igyekszik kordában tartani lappangó szupererejét. Egy félresikerült incidens során azonban az ellenség foglyul ejti őt, a kétségbeesett menekülési kísérlet során pedig Danvers – néhány rosszarcú idegennel együtt – a Földön köt ki. A galiba pedig nem kerüli el a mit sem sejtő embereket, hiszen megindul az őrült hajsza egy találmányért, ami egyszer, s mindenkorra lezárhatja az idegen fajok háborúját.

Be kell vallanom: eléggé megijedtem a Marvel Kapitány első fél óráját látva. Az idegen helyszínek, a furcsa földönkívüliek és a rengeteg nyakunkba boruló információ a skrull-kree háborúról elég soknak tűntek egyszerre. Yon-Rogg (Jude Law) kommandós csapata úgy kavart a rossz CGI-helyszínek közt, mintha csak egy gyengébb Star Trek: Discovery-epizódból léptek volna elő. Mint a háborús flashbackek, úgy tűntek fel a szemem előtt a 2011-es Zöld Lámpás ízléstelen jelenetei. Úgy gondoltam, ennyi volt: a Marvel végre átesett az elvontság lovának túloldalára, és megcsinálta azt a filmet, amin az internet népe még évekig kuncoghat.

Hatalmas megkönnyebbülésként ért, hogy végül nem lett igazam! Oké, a film eleje a maga CGI-dömpingjével tényleg elég húzósan indít (és ebből jut az utolsó egyharmadra is), de ezt leszámítva egy nagyon szórakoztató, hangulatát és cselekményét tekintve is izgalmas mozit kapunk. A történet oroszlánrésze ugyanis a Földön játszódik, az itteni jelenetek pedig nem meglepő módon jóval emberibbek, visszafogottabbak és a kor bájából adódóan sokkal humorosabbak is. Ne feledjük, hogy egy olyan világban járunk, ahol a szupererővel repkedő figurák látványa még nem egy megszokott dolog. Az idővonalon csak Amerika Kapitány előzi meg az eseményeket, de a film cselekménye alatt még ő is lejegelve fekszik valahol egy hűtőszekrényben.

Így amikor a S.H.I.E.L.D. ügynökei rátalálnak a fotonsugarakat lövöldöző hősnőre, még ők is értetlenül állnak a szituáció előtt. Itt jön a képbe Nick Fury (Samuel L. Jackson) és Phil Coulson (Clark Gregg), akiket talán egy Marvel-rajongónak sem kell bemutatnunk. Coulson ügynök ugyan nem kap túl sok szerepet a film során, Fury viszont egyértelműen a történet egyik fénypontja lett. Az idén a hetvenedik életévét taposó Samuel L. Jackson olyan energiával hozza a fiatal ügynök szerepét, hogy szinte rá sem ismertem. A korábban megismert komoly S.H.I.E.L.D-igazgató helyett egy sokkal lendületesebb karaktert ismerhetünk meg, akinek gyakorlatilag minden jelenete aranyat ér.

Na de mi a helyzet a főszereplőnkkel, Marvel Kapitánnyal? Bárki bármilyen politikai prekoncepciókkal ül le a film elé, csak azt tudom ajánlani: ne tegye, ez csak csúfíthat az amúgy egészen nagyszerű moziélményen. Carol Danvers karaktere ugyanis egy remekül megírt, vagány, karizmatikus, de hibáktól sem mentes hőst mutat be. Egy valódi élmény őt a vásznon követni, és nem csak azért, mert Brie Larson arcélével szalámit lehetne szeletelni. Az előzetesek alapján féltem, hogy egy érdektelen, semmitmondó szupererővel megáldott, faarcú hőst kapunk, de Anna Boden és az írói csapat bebizonyították, hogy a mára jól bejáratott Marvel-formulára még mindig lehet építeni. A film dinamikájának egyébként nagyon jót tett a Danvers-Fury páros kalandja – kettejük adok-kapokja néha már a 90-es évek buddy cop-filmjeire emlékeztetett.

A keményvonalas képregény-rajongók sem fognak unatkozni Danvers történetén, az MCU ugyanis szokásához híven rendesen megkavarja a már rég ismert képkockák lépéseit. Persze a film így is merít Ms. Marvel, Binary, vagy Warbird történeteiből, ezek mégis csupán nyomokban kaptak helyet, valójában egy teljesen egyedülálló eredettörténetről van szó. Attól viszont, hogy valami eltér az alapfelvetésétől, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy jó is lesz. Főhősünk karakterfejlődése ugyanis az emlékezetkiesés izzadtságszagú csavarjára támaszkodik. És tény, hogy a történet még így is okozhat meglepetéseket (és tartogat is egy nagy fordulópontot), akik jobban otthon vannak a Marvel-moziverzum világában, azok mérföldekről kiszagolhatják azokat.

Mindezek ellenére is, a Marvel Kapitány remekül funkcionál önálló filmként annak ellenére, hogy egy másik, nagy szerepet is be kellett töltenie. Ez ugyanis a de facto átkötés a két hatalmas Bosszúállók-mozi közt. És hiába a két évtizedes ugrás, a tucatnyi utalásnak és kikacsintásnak köszönhetően tökéletesen helyt is áll ezen a téren. Több olyan tárgy, szereplő, vagy akár szituáció tűnik fel, ami csak azoknak lesz igazán izgalmas, akik 2008 óta hűségesen követik a szuperhősök világát. Attól sem kell félnünk, hogy Marvel Kapitány feltámadó Supermanként a Bosszúállók aduásza lesz, hogy aztán egyedül megbirkózzon a kertben békésen kapáló Thanosszal. Úgy tűnik, rendben lesz itt minden, a Végjáték ennél megfelelőbb felvezetést nem is kívánhat magának. 

A Marvel Kapitány valószínűleg nem fogja letaszítani a trónról kedvenc szuperhős-filmjeinket, de simán hozza azt a színvonalat, amit a popcornmozik királyaitól elvárhatunk. A CGI ugyan néha gyengécske lábakon áll és a sztori is meglett volna egy-két sablonosabb elem nélkül, Carol Danvers, karaktere és története mégis vagány, vicces és abszolút szerethető lett. A moziból kilépve végig az az érzés kerülgetett, hogy minden hibája ellenére is, még többet szeretném látni Marvel Kapitányt akció közben. Erre pedig jövő hónapban lehetőségünk is lesz, mégpedig Vasember és Amerika Kapitány társaságában. Ennek tükrében már tuti, hogy a legfrankóbb idővonalon élünk!

Gamekapocs értékelés: 7

Marvel Kapitány
Eredeti cím: Captain Marvel
Rendezte: Anna Boden, Ryan Fleck
Írta: Anna Boden, Ryan Fleck, Geneva Robertson-Dworet, Nicole Perlman, Meg LeFauve
Szereplők: Brie Larson, Samuel L. Jackson, Jude Law, Ben Mendelsohn, Annette Bening, Lashana Lynch, Clark Gregg
Játékidő: 124 perc
Magyarországi premier: 2019. március 7. 

40 komment - szólj hozzá!