1917 filmkritika

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az első világháború legalább olyan borzalmas időszaka volt az emberiségnek, mint az azt követő második világégés. Sam Mendes személyes hangvételű alkotása ennek a borzalomnak állít hősies, időtálló emléket.

Sam Mendes nagyapja korábbi visszaemlékezéseit felhasználva mutatja be, micsoda rombolással és értelmetlen pusztítással járt a lövészárkokban megbújó katonák állóháborúja. Ahhoz, hogy ezt a lehető leghitelesebben tehesse meg, a nyílegyenes cselekmény édeskevésnek bizonyult volna, viszont Roger Deakins operatőr ámulatba ejtő megoldásai és képei minden eddiginél közelebb hozzák a nézőhöz a háború nyers borzalmait. A cselekményt végig olyan perspektívában követjük végig, mintha mi is aktív részesei lennénk a két brit katona, Schofield (George MacKay) és Blake (Dean-Charles Chapman) őrvezetők embert próbáló küldetésének. Szükség is van a technikai bravúrokra, mert tartalmát tekintve az 1917 nagyon sovány film.

A történet két brit katonáról, Schofield és Blake őrvezetőkről szól, akik azt a feladatot kapják, hogy a senkiföldjén átvágva juttassanak el egy parancsot a front másik végébe, ahol a támadni készülő, közel 1600 katonát számláló szövetségesek még nem sejtik, hogy a német erők kelepcébe csalták őket, és csak megjátszották visszavonulásukat. Természetesen kapunk személyes töltetet is, Blake bátyja az 1600 katona egyike, így mindennél fontosabb, hogy időben eljusson az üzenet.

Schofield és Blake párosa nem is vesztegeti az idejét, azonnal útnak indulnak. A senkiföldjére kilépni azonban még akkor is őrültség, ha a legutóbbi információk szerint a németek tényleg elhagyták a frontvonalat. Ezzel kezdetét veszi egy kétórás, feszült túra, ahol egyetlen rossz mozdulat, vagy egy apró balszerencse is a katonák halálához és így a küldetés sikertelenségéhez vezethetne. Mendes és Deakins tökéletesen ráérzett, hogy a pattanásig feszülő, nyomasztó atmoszférát, a hőseinkre nehezedő teher súlyának következtében érezhető feszültséget csakis testközelből lehet átadni, így már a film első húsz perce alatt elfelejtesz levegőt venni.

Két órát azonban lehetetlen egy "sétával" elmesélni, főleg úgy, hogy a sztori semmit nem foglalkozik karaktereivel, nem derül ki róluk semmi, a háborúhoz fűzött viszonyukat is homály fedi. Éppen ezért kapunk nagyon jól megkomponált, de olykor már kicsit túltolt, eseménydús akadályokat, amelyek engem inkább kizökkentettek a film lassú folyású, de lebilincselő hangulatából. De akkor mindig ott voltak Deakins csodálatos képei, lélegzetelállító beállításai, gyönyörűen szép fényei, na meg az a trükk, hogy a történetet látszólag vágás nélkül mesélték el nekünk. Ezek a technikai bravúrok újra és újra elhitették velem, hogy én most tényleg az elejétől a végéig, folytonosan követem végig a cselekményt, ráadásul a határok lebontásával annak aktív résztvevője is vagyok.

És ez az 1917 legnagyobb erénye. Éppen ez az oka, amiért vétek kihagyni, mert olykor nem a történet, hanem az általában azt kiszolgáló látvány kapja a főszerepet. Ezt pedig csakis nagyvásznon érdemes átélni és megtapasztalni, mert szögegyenes történetmesélés ide vagy oda, a film a kétórás játékideje alatt végig szórakoztató tud lenni. 

Gamekapocs értékelés: 8.0

1917
Eredeti cím: 1917
Rendezte: Sam Mendes
Írta: Sam Mendes Krysty Wilson-Cairns
Szereplők: Andrew Scott, Benedict Cumberbatch, Richard Madden, Mark Strong, Colin Firth, George MacKay, Dean-Charles Chapman, Daniel Mays, Adrian Scarborough, Gerran Howell, Richard McCabe, Justin Edwards
Játékidő: 119 perc
Magyarországi premier: 2020. január 23.

8 komment - szólj hozzá!