Mulan filmkritika

A Disney a Mulan remake-jével új utakra merészkedett. Az eddigi feldolgozásokat tekintve most tért el legjobban az egykori rajzfilmtől, ugyanakkor csupán ennyivel nem volt képes „érettebb” alkotást összehozni.

 A 2020-as év nem Hollywood legfényesebbjeként fog bevonulni a történelembe. A koronavírus-járványt követő mozibezárások tavasszal szépen megtorpedóztak minden nagyobb blockbustert – elvégre a gyártók szeretnék viszontlátni a pénzüket. A nyár végére az volt a nagy kérdés, hogy ha újraindul a filmszezon, a Tenet vagy a Mulan lesz-e a nagy megváltó. A két film végül közel azonos időben került moziba Amerikán kívül, míg az amerikai helyzetet a Disney a Disney+ segítségével próbálta áthidalni a Mulan esetében.

A Mulan a Disney élőszereplős remake-mániájának legutóbbi szüleménye, ami mégiscsak kilóg a többi közül. Az általános hozzáállás az, hogy az egykori rajzfilm-sikereket voltaképp csak újraforgatják élő színészekkel (vagy csúcstechnológiás animációval), legfeljebb egy kicsit modernizálva azokat. A Mulannal a Disney egyértelműen a kínai piacra lőtt, ezért jobban belenyúltak, ugyanakkor hiába dolgoztak számos ottani szakmabelivel, a nyugati hatásokat nem vetkőzték le, így a tipikus „két pad közt a földre” eredményt sikerült összehozni.

A Mulan-remake épp annyira táplálkozik a Disney 1998-as meséjéből, mint az eredeti kínai népdalból. A történet szerint Hua Mulan a háborús hős, Hua Csou idősebb lánya, aki az apja helyett beáll a császár seregébe, amikor az arra kötelez minden családot, hogy egy férfival járuljanak hozzá Kína védelméhez. A rajzfilm-változattal ellentétben ezúttal nem a hunok a támadók, hanem a Böri Khan vezette zsuanzsuan törzsek, ezzel próbálták a filmet történelmileg hűbbé tenni.

Ezt az igyekezetet azonban aláássa, hogy egyazon lendülettel a csít is bevezették, a rejtélyes energiát, ami mindannyiunkat körülvesz és összeköt, de csak a legnagyobb harcosok tudnak bánni vele. Igen, voltaképp hozzáadták az Erőt a Mulanhoz. És míg Böri Khant egy gonosz varázslónő segíti, addig a jó oldalon maga Mulan az, aki képes felhasználni a csíjét. Születésétől kezdve rendelkezik vele, ám mivel a csít csakis férfiak használhatják (ugye a harcos csak férfi lehet), ezért rejtegetnie kellett, hogy aztán a harcok közepette mégis felvállalja a különleges képességét – és ezzel együtt női mivoltát is.

Ha szimbólumokról van szó, a Mulan szörnyen szájbarágós tud lenni. Mushu, a sárkány helyett például kaptunk egy főnixmadarat a Hua-család védelmezőjeként, aminek tevékeny szerepe nincs a cselekményben, cserébe minden jelentős pillanatban felbukkan, hogy jelezze: itt most a főszereplő újjászületését látjuk. A csí és Mulan nőiességének összekötése már csak azért is kár, mert a meseváltozatban Mulan nem a különlegessége, hanem saját rátermettsége és kitartása révén vívta ki a társai elismerését. Épp a hőssé válást vették el tőle.

Az új adaptációban meglehetne a helye az ellenséges boszorkánynak is, üzemelhetne például a szuperhős Mulan sötét tükörképeként – nem volna eredeti ötlet, de egyfajta narratív szerepet elláthatna. Ehelyett az ő motivációi is rettentő pongyolák, időnként velük szembemenve cselekszik, és úgy különösebben nem is válik maradandó karakterré. Jason Scott Lee Böri Khan szerepében jóval emlékezetesebb; ha alaposabban megírják, kifejezetten félelmetes gonosz is lehetett volna.

Hogy az egyensúly megmaradjon, a jók oldalán sem találunk kiemelkedő alakításokat. Mulan a film elején, amikor a házasságközvetítőhöz mennek, megjegyzi a húgának, hogy a sminkje alatt senki nem mondja meg, hogy mit érez – de olyan, mintha nem szóltak volna Liu Ji-fej színésznőnek, hogy ez csak a poén kedvéért hangzott el. Az egész filmet majdnem egyetlen arckifejezéssel játssza végig, ami nem teszi könnyen befogadhatóvá Mulant.

A rajzfilmben Li Shang parancsnokkal, a felettesével volt Mulannak románca, mivel azonban manapság ez talán nem hangzana a legjobban, a karaktert a film kedvéért kettéválasztották. Kapunk egy parancsnokot Donnie Yen alakításában (aki hozza a kötelező akciósztár-mozdulatokat), Mulan plátói szerelme pedig Csen, egy katonatárs lesz, akinek a viselkedése a film során inkább kínos, mintsem romantikus. Kína császárának szerepében Jet Lit, egy másik keleti akciósztárt köszönthetünk.

Ennyi akciósztárral a fedélzeten, reménykedhetnénk, hogy legalább a harcok kitűnnek a Mulanban, de azok is fantáziátlanok. Annyit mégis a készítők számlájára írhatunk, hogy ügyesen adóztak a klasszikus kínai akciófilmek előtt. A nyugati szemnek talán mesterkélt 2020-ban a wire-fu (ahol a harcosok látványosan kábelre függesztve figuráznak) használata, de elismerendő főhajtás. Azonban ezzel együtt sem képesek kiemelkedőek a bunyók, sőt még az olyan, narratív szempontból fontos pillanatokat, mint a hegyoldali csata, is sikerült mindenféle katarzisélmény nélkül megvalósítani.

Igazából az egész filmből hiányzik a katarzisélmény. Négy forgatókönyvíró hozta össze a cselekményt, ami végig kiszámítható, de hiányzik mindenféle lendület belőle. A rajzfilm „I'll Make a Man Out of You” videoklipjében összetettebb narratívát és jobban ábrázolt jellemfejlődést láthatunk, mint a Mulan majdnem két órája alatt.

Az összhatást tovább rontja a szövegkönyv, amiből a színészek dolgoztak. A film első perceiben van egy jelenet, amikor egy katona a császár elé viszi a hírt, hogy Böri Khan seregét egy boszorkány segíti, mire a kancellár: „az lehetetlen, hiszen a törvényeink tiltják”. Ez nagyjából előrevetíti, milyen bugyuta párbeszédek várnak ránk.

Nehéz megfejteni, mi volt a Disney célja a Mulannal – már persze a pénzen kívül. Kínának nincs szüksége nyugati Mulanokra, elégszer adaptálták már ők maguk is. Maga a film is csak díszletnek használja Kínát ahhoz, hogy egy nyugatias akció-kaland legyen. Az Aladdin például sokkal jobban élt a közel-keleti hangulattal, egyszerre lett modernebb és maradt mesei.

Míg Az oroszlánkirály esetén sajnálatos mellékhatás volt, hogy a gigantikus techdemó elvesztette minden mesés báját, addig Niki Caro rendező és csapata szándékosan döntöttek úgy, hogy a rajzfilmes elemeket elhagyják a Mulanból. Emiatt nehéz a mese adaptációjának tekinteni, ugyanakkor számos alkalommal kikacsintgat arra (zenékkel, párbeszédekkel), amitől meg önálló alkotássá nem tud válni. A többi remake legalább felvállalta, hogy a nosztalgián akar nyerészkedni – és némelyiknek még sikerült is. Tagadhatatlan, hogy a Disney-remake-ek közül eddig a Mulan az, amiben a legtöbb eredeti elemet megtaláljuk, ez azonban nem feltétlenül vált előnyére.

Gamekapocs értékelés: 5 

Rendezte: Niki Caro
Szereplők: Liu Ji-fej, Donnie Yen, Jason Scott Lee, Gong Li, Yoson An, Jet Li
Forgatókönyv: Rick Jaffa, Amanda Silver, Lauren Hynek, Elizabeth Martin
Zene: Harry Gregson-Williams
Hazai premier: 2020. szeptember 10.

48 komment - szólj hozzá!