WandaVision sorozatkritika

Nehéz megállni, hogy ne kezdjem el ecsetelni, milyen bődületes mennyiségben ontja majd ránk a kontentet idén a Marvel, és hogy mennyire izgalmas, hogy a WandaVision ennek a felhozatalnak első képviselője, de azért hadd próbáljam meg! Annál is inkább, mert a sorozat saját jogán is rendkívül fontos szeletkéje a Marvel filmes univerzumának, hiszen azt a Wanda Maximoffot teszi meg főszereplőjének, akit alapvetően háttérbe szorítottak az eddigi filmek; jóllehet a készítők a későbbiekben is aktívan támaszkodnának rá, és saját bevallásuk szerint is a legerősebb karakter ebben a világban. 

Persze ebből kezdetben nem sokat látunk, a WandaVision ugyanis felettébb furcsán indít: klasszikus Marvel-csemege helyett kezdésként egy ötvenes évekből szalajtott szitkomot kapunk, de olyan igazit, fekete-fehéret, 4:3-as képaránnyal és a háttérben kuncogó közönséggel. A történet szerint Wanda és Vision Westview idilli városkájában telepedtek le, és miután a környékbeliek semmit nem tudnak a múltjukról és a képességeikről, gondtalanul élhetik az életüket. A legnagyobb problémájuk nem az, hogy visszaverjék az univerzum gonosztevőit, ehelyett be kell illeszkedniük a helyi közösségbe, elő kell adniuk a főtéren megrendezett ki mit tudon, és persze megpróbálnak inkognitóban maradni, ami számtalan mókás pillanatot szül.

Noha a korábbi Marvel-filmek is igyekeztek hébe-hóba csavarni a koncepciójukon, hogy frissek tudjanak maradni, egyikük sem volt annyira bevállalós, mint a WandaVision. Ez az alapfelütés szinte szürreálisnak hatott az eddigi Marvel-termést elnézve, és kétségkívül jól működik, sokan ezért is kedvelték meg különösen. Sejthető volt azonban (és a készítők sem titkolták), hogy valami nem kerek vele kapcsolatban, és érdekes fordulatoknak leszünk szem- és fültanúi.

Igyekszem kerülni a spoilereket, de annyit elárulhatok, hogy bár a szitkomosdi visszatérő motívum a sorozatban, valójában csak a koncepció egyik felét teszi ki, és idővel egyre nagyobb teret nyer magának jól ismert Marvel-formula. Rendben is van ez így: habár ez a körítés rendkívül szórakoztató, kilenc félórás epizódot már nem bírna el, a készítők pedig remek tempóban adagolják az utalásokat, és bontják ki a hátteret. A WandaVision ezzel fokozatosan fordítja el a humoros oldalát, és mutatja meg a drámait, a sorozat vége felé egyre több lesz a moralizálás, mígnem a finálé egy jól megszokott Marvel-film képét ölti magára - annak minden pozitívumával és negatívumával, meg persze a sorozatokhoz mérten pazar látvánnyal együtt.

Persze ne a WandaVisiontől várjuk az élet értelmének megfejtését, és olyan revelációk sem lesznek, amelyek alapjaiban rengetik meg a Marvel filmes univerzumát. A sorozat kezdete óta számtalan teóriát gyártottak a rajongók, ezek egy jó része azonban nem igazolódott be, és a jelek szerint Kevin Feige-ék továbbra sem a Disney Plus műsoraiban fogják eldurrantani a legnagyobbat szóló ágyúikat. Ennek ellenére a WandaVisionnek minden perce arany az univerzumépítés tekintetében: kapunk majd új eredettörténeteket, tovább árnyalják a meglévőket, egy sor utalást hallhatunk a korábbi filmekre, és persze a közeljövő mozijaira is igyekeznek átkötni a készítők.

Ha már itt tartunk, érdemes szót ejteni a színészgárdáról is, mert itt érződik csak igazán, hogy a WandaVision egy színvonalas produkció. Elizabeth Olsen és Paul Bettany brillíroznak a főbb szerepekben, láthatóan nagyon élvezték a munkát, és kiválóan igazították a karakterüket a szitkomos betétekhez. Én azonban leginkább a mellékszereplőket kedveltem meg: Randall Park (Jimmy Woo), Kat Dennings (Darcy Lewis), Teyonah Parris (Monica Rambeau) és Kathryn Hahn (Agnes) is kiválóan hozta a karakterét, és külön öröm, hogy a formátum miatt tisztességes játékidő jut nekik.

A WandaVisionnek a hírek szerint nem lesz közvetlen folytatása, de ez nem is baj, hiszen a történet kerek, és tökéletesen simul az univerzumba. Szórakoztató, de kritikusan nézve nem hibátlan alkotás: amikor “csak Marvel” akar lenni, az például hagy némi kívánnivalót maga után, azonban mindenképpen biztató a jövőre nézve, így a Disney Plus-dömping kezdetén. A stáblista utáni jeleneteket pedig ne feledjétek!

Gamekapocs értékelés: 7.5

Showrunner: Jac Schaeffer
Rendező: Matt Shakman
Írta: Jac Schaeffer, Gretchen Enders, Megan McDonnell, Bobak Esfarjani, Peter Cameron, Mackenzie Dohr, Chuck Hayward, Cameron Squires, Laura Donney
Szereplők: Elizabeth Olsen, Paul Bettany, Debra Jo Rupp, Fred Melamed, Kathryn Hahn, Teyonah Parris, Randall Park, Kat Dennings, Evan Peters
Zene: Christophe Beck
Évadok száma: 1
Epizódok száma: 9