Hivatalos: évfordulós kiadást kap a Duke Nukem 3D

#30: Nos igen, a gyűjtősesdi, mint hobbi, szintén egy drága szórakozás, és ugyanúgy megvan a maga varázsa, mint pl a golfozásnak vagy horgászásnak, stb. Én nem vagyok gyűjtő, de tisztán látom a dolog értéki értelmét. Néha még fejet is hajtok egy-egy ilyen emberke kollekciója láttán. :) Nagy a különbség egy sima lemez és egy gyűjtői kiadás közt!

#25: Régebben egyszer én is gondolkodtam ezen, és azt kell mondjam, az hogy milyen formában veszed meg, teljesen mindegy, ha nem gyűjtésre lesz, hanem szórakozásra. Ergo a gyűjteménynek az a lényege, hogy bármikor vethetsz egy pillantást a vitrinre, ahol a kedvenceid sorakoznak.

De amikor csak játszásra kell a cucc, tökmindegy, mivel semmi sem örök. Sem a platform, amin játszunk, sem a játékok állapota, de még csak mi sem. Nincs garancia arra, melyik fog tönkremenni előbb.

Pl, digitális cuccnál az általad említett szitu, amikor egyszercsak tönkremegy a szerver vagy mi, és akkor semmit sem kapunk vissza. Ekkor persze jó, ha megvettük dobozosan! A másik eset, amikor jöhet egy árvíz, földrengés, vagy simán leéghet a ház. Minden odavész. Ekkor milyen jó, ha minden játékunk digitálisan van meg! :) Úgy tudom Norbiii is megjárta egyszer a NES kazettáival, amikor rájuk esett valami, ha jól emlékszem a tv. Szóval így vagy úgy, egyik sem 100%-os megoldás, egyikre sem mondhatjuk, hogy jobb ilyen formában, mint olyanban.

20 dodó nem sok pénz. Ezért a játékért marha sok. 10 lett volna a korrekt. Most komolyan, húsz éves játékról beszélünk!!! Nem értem mi van ezzel a világgal.