Felemás képet mutat a PC-s játékpiac

#33: Azért amit a +1000-es haverod írt erős túlzás, az általa felrótt pc-s hibajelenségekkel én nemigen találkozom. Szerintem user error, és igen neki lehet jobb a konzol pont emiatt.

#28: Most először értek egyet tuco-val, de csak félig, másrészről meg neked adok igazat. A hangulat az ami hiányzik a mai játékokból és a filmekből is, ezek a termékek izzadtságszagúak erősen. Fejlesztők beszélnek a mostani játékaikról olyan beleéléssel és hangsúllyal mintha valami hatalmasat találtak volna fel, már nagyon untat. Hiányzik a lélek talán a termékekből, nem tudom mi lenne a jó szó. Ugyanakkor technikailag már nem elég az amit a HL tudott mivel egy fps-ről beszélünk ami erősen eltud avulni, én sem szívesen ülnék le vele játszani most már. Egy rpg viszont az más, fallout 1-et vagy a második részt a mai napig előveszem időnként. Nem csak rpg része miatt volt a toppon, a világ hangulata egyszerűen fenomenális úgy összességében és nehéz megmondani, hogy miért. Mostanában a project zomboidot szoktam tolni ami egy túlélő rpg, számtalan lehetőség van benne és a hangulata is nagyon ott van, ha majd bekerülnek az emberi npc-k is az csúcs lesz :D Amit még tolok főleg akkor ha muszáj kikapcsolnom az agyam teljesen az a Killing Floor 2 csapat pve egyszerűen tökéletes amire készült, látszik, hogy nem akar többnek látszani mint ami, és még van néhány terület amiben a triplaA-s fps-ek előtt van, pl sérülés model, törmelék és folyadékfizika, és persze a hangulat, addiktív erősen. Dota 2 meg alap, bár ez utóbbinál vannak kisebb nagyobb kihagyások mégiscsak csapat pvp :D

#31: Minimális narratívával, cutscenek nélkül is volt "lelke" a játéknak mert bevonta a játékost. Most mivan? vagy vannak az open world survival játékok, minimális elérhető célokkal pl (építkezés-kraftolás). Vagy ott vannak ow single játékok, tengernyi tartalommal, rengeteg látványos cutscene-el, tömérdek gyűjthető-fejleszthető tárgyal, de hiányzik az igazi motiváció, emlékezetes helyszínek-küldetések-ellenfelek-karakterek-zenék..stb. Nem azt mondom hogy régen minden jobb volt mert közel sem, az idő megszépíti az emlékeket, de volt 1-2 vitathatatlan érdeme a ps2es érának vagy a régebbi pc játékoknak, ami hiányzik a mai játékokból.

#29: Hát a mai világban elég nehéz lenne a mezőgazdaságot is fenntartani állati erővel. Főleg amilyen méretekben zajlik. Nem tudom nektek mekkora foldjeitek vannak, de egy havi fizumat fel merem rá rakni , hogy inkább felhagynal az egésszel, mintsem most lovakkal kellene szantanod. Ez már nem működik ilyen méretekben.

#28: Mélységesen egyet tudok érteni veled. A nosztalgia az az elem, amitől egy HL-t vagy WoW-ot az egekig magasztalunk a maguk kategóriájában. Persze a WoW igyekezett haladni a korral, de ma már nem az az eget rengető, kultusz MMORPG, lényegesen visszasüllyedt az átlagszintre. A HL-ről ez nem mondható el, mert nincs mai referencia, nem jöttek hozzá a folytatások az évek alatt, így nincs amit a kor játékaihoz hasonlíthatunk, csak a "jó öreg HL" van. Földműves családból származok, ezért nálunk elhangzik néha néha, hogy az emberek régen, lovakkal is megművelték a földjeiket, elvégezték a dolgaikat a ház körül és pihenni is volt idejük. Mára a földművelés is teljesen megváltozott, de gyakorlatilag ugyanazt csinálják az emberek. A kettőt szinte össze sem lehet hasonlítani, holott ugyanarról van szó. Ahogy a játékok is óriásit változtak 2 évtized alatt, mégis mindnek ugyanaz az alapja, de haladni kell a korral. Ha ma megcsinálnák a HL3-at, az emberek azt várnák el, hogy méltó legyen a jelen korhoz minden szempontból, és nem hogy nem elégednének meg az előd kivitelezési technikáival, de fel lennénk háborodva. Az emlékek szépek, meg jók, de a jelenben élünk, jelenkori elvárásokkal.

Elnézegetem milyen sokan merengenek vissza a half life-ra. És mondják azt, hogy a mai Játékok mennyire le vannak butitva. Ezzel egy kicsit vitatkoznék. Először is had szögezzem le, hogy szeretem én is a hl sorozatot. De úgy gondolom semmi másért nem emlékszünk rá vissza így, mint minden idők legjobb fps-e ( ez szerintem nem igaz) , mert ott az a valami, amit úgy hívunk, nosztalgia. És itt ez játszik. Azért gondoljunk csak bele. Mit tud ma jatekmechanikailag felmuatatni a Half Life. Igazából semmit. Az első meg főleg nem. Egy csőshooter, egy közepes történettel, egy akkoriban teljesen átlagos megjelenitessel. Az egyetlen amiben jó volt, az a dolgok egyensulyozasa. Mentél egy kicsit, egy kis ingane stroy elem, aztán lövöldöztel kicsit, aztán megint ingane story. Ezeknek az adagolását tokeletsre gyurta a Valve, és ezzel adott egy olyan flow-t, amit a mai napig felemglegetunk. Aztán jött a kettő, ami vitte ezt tovább, szebb köntösben, új csini karakterekkel, akiknek már a nevüket is megjegyezzük, meg persze a source-nak hála a jópofa fizikai rejtvények. De ettől még az is csak egy csőshooter.
Ezzel szemben egy mai fps nél, már mindenkinek kritérium, hogy jajj csak csőshooter ne legyen, persze kivétel a doom, mert .... Mert nem tudom. Mert az doom, azért biztos. Annyi mindent tesznek ma már egy fps-be is, hogy felsorolni is nehéz lenne. Rpg elemek, nagy bejárható területek stb. Stb. (itt értsd azt, hogy nem egy olyan szűk metszetü pályán mocorogsz, mint a hl-ben, hanem azért elég jól megdagadtak a mapok) tele van nyomva minden használati cuccokkal, bizgentyükkel, lehet pakolni jobbra balra minden szart. Invertory kutya fasza. Jóval bonyolultabb. Komolyan mondom én speciel nem bánom ha alkalmattan felhívja rá a figyelmem a játék, mit is kellene csinálni. Na nem azért mert egy topa idióta vagyok, hanem mert lehet nincs kedvem fél órát azzal elkúrni, hogy kitaláljam. Meg aztán mihez kezdenenk ma ekkora mapokon térkép nélkül. Gyerekek ember legyen a talpán aki Ennyi mindent megjegyezne. Meg ugyancsak azt tudom mondani, hogy nem biztos , hogy lenne kedvem most sárga kék piros meg bugyirozsaszin kártyákat keresgélni, unott fejjel a lehányt texturaju repetitív kocka folyosókon bolyongva. Ezek felett eljárt az idő. És ezerszer bonyolultabb lett minden. Kell a segítség . Szerintem. Nekem legalábbis. De persze abban az időben ez volt. Jó volt, de azert annyira nem. A mai Játékok sokkal jobbak. Minden tekintetben. Az, hogy kezdünk itt is belefasulni nehanynak a huszadik részébe, meg hogy a half Life ra úgy emlékszünk vissza mint az első szerelmünkre, még nem hozza magával azt, hogy egy half Life jobb játék mint egy most Megjelent prey mondjuk. Egyszerűen nem lehet az. Ahogy barney stinson mondaná, csak egy szabály van, ( ja egy :D) az új az mindig jobb. ( persze ez így nem igaz, de jelen esetben fedi a valóságot)

Szerintem sem kell ezen a multis címes listán csodálkozni. Pl nekem is a multizas adja ki a játékidőm hetven százalékát biztosan. Nem mondom szeretem én a witcher 3-at, de azt éppen elég egyszer úgy végig vinni, hogy igyekszem mindent megcsinálni. ( kivéve persze mikor jószívű vagyok azt jól elengedem a bestiait, később ezért nem tudom kimaxolni a potikat.... GRRRRR) , meg szeretem én az uncharted 4-et is, de miután azt is rommá játszottam (3x...), nem fogok nekiállni belátható időn belül. Marad a multi. És azzal meg teljesen egyetértek, amit már sokan megfogalmaztak elöttem, hogy a sava borsa a multinak az, hogy minden egyes meccs más. Lehet ugyanaz a pálya, lehet akár az ellenfél is ugyanaz, ahogy én sem csinálom mindig ugyanazt, ők sem. Ebből meg mindig más szitu jön ki. Meg persze valóban, ott van a versenyszellem. Hazudik az aki azt mondja, nem azért játszik, hogy nyerjen. Hádehonnem komám :D
De persze azt is Megértem, ha valaki nem szereti ezt a világot. ( najó nem értem meg, de elfogadom)

#10: Jól mondod. Agyonscriptelt qte elemmel telepakolt filmeket adnak a legtöbbször, élvezheted a grafikát meg a történetet. Ezzel nincs is gond, én is szoktam néha single címekkel játszani, van ami sokkal többet is ad a fent említett átlagnál. Én valahogy eddig is minden évben találtam emlékezetes címeket, de az igazi nagybetűs játékokat már legalább 2003-4 óta a multi részlegen kapom meg. Sosem játszom kétszer ugyanazt a meccset és ettől igazán jó. Vehetem lazára vagy akár megpróbálhatok első is lenni, lehet fejlődni, haverokkal csapatni.
Érdekes hogy mindig a single fanoknak sír a szája, mintha nem jelenne meg mindkét oldalon elég minőségi játék.

#23: Az eredeti dotával én is játszottam, egy ideig.

Ott lehet meg valami, hogy anno en 17 eves koromra szereztem egy normalis gepet, most az unokaocsem 9 eves, es mar legalabb 10 eve van elfogadhato gepuk (cserelgetik neha, de kb. Low-mid mind). Tehat o mar wotozik a tobbi kis kretennel, meg a fene tudja miket jatszanak, szerencsere noveremnek van annyi esze, hogy nem koltenek szar p2w dolgokra. Eddig egy ceget tamogattam, az a Grinding Gear Games. Ok nem szarjak le a jatekosokat, gyorsan dolgoznak, ha valamit elszurnak, vagy eppen mas szur el (szerver uzemelteto mondjuk), akkor is rogton oldalas jelenteseket irnak, es bocsanatot kernek. Arrol nem is beszelve, hogy valodi penzbol nem tudsz skineken kivul extra sebzest, vagy mast. Egyedul tabokat lehet venni a stashbe, de 10-20 dollarbol ez is megoldhato, de a jatek teljesen ingyenes, evente egy kisebb, es egy nagyobb kiegeszito jon. Nem potyogok tovabb, sry ha nem nagyon van szerkezete a szovegnek, de utalom mobilrol irni, atlathatatlan borzalom.

#19: Én ugyanezt mondhatnám a LoL-ra, csak nem hinnéd el, mert nem vagyok a haverod. Ismétlem, játszottam a DotA-val, meg ezzel az új verzióval is. Az Dota 2-ről pártoltam át a LoL-ra, mert abban más nem volt meg az a hangulat, mint az eredetiben. Mivel én játszottam mindkettővel eleget, tudom mi a különbség. A Dota 2 térképmenedzsmentje komolyabb a LoL-énál, ahogy a minion- és a goldkezelés is nehezebb feladat, de az Item buildek, skillek, és maga a játék alapja nem különbözik. A gerince mindkét játéknak eléggé ki van csiszolva (már Icefrog kicsiszolta a Dotáét...), az aktuális frissítések pedig csak arra szolgálnak, hogy ne fásuljanak bele a játékosok a változatlanságba, lényegi rework nem történik.

#1: https://youtu.be/DHbT6BjFvcA

#18: Nézd, a dota 2 azért igen komoly játék, de ezt akkor érti meg az illető ha már jó sok időt belerakott, hajlandó rá és képes tanulni, nem leragadni egy szinten. Komoly csapatjáték az, rengeteg tényezővel, folyamatosan mérlegelni kell és gyors döntések is szükségesek. A hero választás és a menet közbeni build kialakítása is tudást és odafigyelést igényel, minden helyzetfüggő abban a játékban, nem lehet 100%-osan kitanulni, főleg, hogy folyamatosan változik. Persze lehet ész nélkül is játszani vele csak minek. Általában azok húzzák le akik semmit sem értenek belőle és feladják. A world of warcraft meg zseniálisan jó hangulatú mmo volt jó ideig, és kellően összetett, ott is igen nagy volt a szórás a játékosok között. Anno a counter strike is kiváló csapat pvp-nek számított, oda is komoly összehangolt csapatjáték kellett, ész nélkül hamar elvéreztél benne. Nem tudom most mi a helyzet a cs-vel. Mai single player játékok nagyrészt kuka nálam, főként a AAA kategóriában. Az olyan régi játékok színvonalát hiányolom pl RPG-ben mint amilyen a Fallout 1,2 volt, fps-ben a Half Life ha már felhoztad nekem is egyik nagy kedvenc volt. Mostanában project zomboidot szoktam tolni ha single, és csapat pve-t játszok még a killing floor 2-őt, amire készült tökéletes iszonyat addiktív, persze ott van még a dota 2 is, szoktam moddolni bethesda gameket, esetleg régebbi játékokat előveszek néha. Többnyire én is régi filmeket nézek gépen, tv-be csak néhány autóversenyt ha épp adják, rádiót meg egyáltalán nem hallgatok mert a sz@r ömlik csak belőle.

#15: Köszönjük a szakértelmed és hogy nem link-eskedted el a témát ismét ... :DDD

#14: Haverom szokta mondani, aki már elég régóta dotázik és kb 5k mmr-el tolja, hogy mindig tud tanulni újat a dota 2-ben :)