Ugyan a kritikai fogadtatása felemásra sikeredett Deacon St. John posztapokaliptikus kalandjának, a játékosok mit sem törődve a pontszámokkal, bizalmat szavaztak a Days Gone-nak, ami az Egyesült Királyság legjobb idei rajtjával simán az élen kezdett, ezzel maga mögé utasítva Raident és csapatát. És ez az eredmény még akkor is figyelemre méltó, hogy a tavaly ilyenkor megjelent God of War dobozos kiadásának eladásaitól 27 százalékkal elmaradt a Sony Bend Studios nyitott világú kalandja.
A második helyen végzett Mortal Kombat 11 43,6 százalékkal teljesített rosszabbul, mint a 2015-ben megjelent Mortal Kombat X, igaz, ebben még nincsenek benne az elmúlt években az eladási eredményekben markánsabban szereplő digitális értékesítések. Aggódnia azért nem kell a NetherRealmnek, mert a két évvel ezelőtti Injustice 2 eredményeit viszont felülmúlta az új Mortal Kombat, amit egyébként a játékosok 71 százaléka PlayStation 4-re vásárolt meg.
A múlt héten még éllovas World War Z nagyot zuhant, 70 százalékos esésével már csak a kilencedik helyre volt jó. A Red Dead Redemption 2 tudott még erősíteni, így 4 százalékos növekedésének köszönhetően már a negyedik helyen áll. A Forza Horizon 4 is visszatért, a tizenhatodik helyről egészen a nyolcadik pozícióig, de a Metro Exodus is újra a legjobbak között van, jelenleg a 14. helyen találjuk, a közel 130 százalékos ugrásának köszönhetően.
1. Days Gone
2. Mortal Kombat 11
3. FIFA 19
4. Red Dead Redemption 2
5. Tom Clancy's The Division 2
6. Mario Kart 8 Deluxe
7. Sekiro: Shadows Die Twice
8. Forza Horizon 4
9. New Super Mario Bros. U Deluxe
10. World War Z
És körülbelül 30 óra Days Gone után elkezdtem gondolkodni azon, hogy lehet, hogy mostantól nem a The Last of Us lesz a kedvenc játékom. Persze kicsit igazságtalan összehasonlítani a kettőt, lévén, hogy a TLOU már egy 6 éves csőjáték, a DG pedig egy vadiúj open world, szóval az, hogy a Days Gone grafikailag szebb, nem egy nagy érdem. De van még a grafikán kívül néhány dolog.
Az első az élethűség. Minden bajom volt például azzal, hogy Joel úgy tartja a molotov koktélt a kezében, hogy az folyamatosan ég, ráadásul úgy is teszi zsebre! Deacon ellenben az eldobás pillanatában gyújtja meg. Apróságok, de amikor egy csomó van belőlük, akár észrevétlenül is rengeteget hozzátesznek a játékélményhez.
Az eső, a havazás, és a környezeti hangok szintén a Days Gone felé billentik a mérleget.
A színészek mind a kettő játékban remekeltek, és az arcanimáció minőségén is többször megdöbbenek a Days Gone-ban, annyira kiváló. Viszont mindent összevetve úgy látom, hogy a The Last of Usban mégis természetesebbnek tűnnek a mimikák, és valahogy olyan egységesebb, filmszerűbb az élmény. A Days Gone-nak vannak jó pillanatai, de a The Last of Us végig kiváló.
A történet felütése a The Last of Us-ban volt érzelemdúsabb, de azért lássuk be, kislányhalállal mindig lehet érzelmeket kiváltani, kicsit azért olcsó húzás. Viszont Joel története végig hoz egy nagyon jó szintet, és ami ott viszi a pálmát, az a karakterek mélysége és szerethetősége.
Deacon, Piás és Sarah története nem kezdődik ilyen erősen, de nem is akar mindenárom lenyűgözni, ugyanakkor el kell ismerni, hogy nem is húzzák a játékos idejét 20 percig, 5 percben felvázolják a sztorit és kedvelhetővé teszik a karaktereket, aztán már át is adják az irányítást, ami azért nagyon szép teljesítmény.
Végül nálam a történet fog dönteni, de arról csak végigjátszás után tudok nyilatkozni. Vagyis nem is annyira a történet, mint inkább az, amit majd kivált belőlem. Ha kapok ugyanolyan katarzist, mint a The Last of US utolsó fél-egy órájában, akkor nehéz dolgom lesz.
(Hozzáteszem, PS4 Pron, full HD-ban játszva nálam eddig egyetlen reccenés és bug sem jelentkezett, szóval ha nálam is akadozna, akkor nyilván az én véleményem is más lenne.)
Rögtön megugranának az eladások!
:D
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.