Szexuális zaklatással vádolják Chris Avellone-t

Az elmúlt héten többen is szexuális zaklatással vádolták meg a játékipar egyik legismertebb íróját, Chris Avelonne-t. A történtek után több cég, így a Paradox és a Techland is megszakította vele a kapcsolatot.
  • Írta: fojesz

Kommentek

#74
Ha történt volna valami olyasmi, ami megéri egy élet és karrier tönkretételét, nem névtelenül Twitteren vádaskodna, hanem a bróságon.
#72
#71: A válasz a rèszletekben rejlik. A legkorábbi állami berendezkedèsek Istentől legitimálták saját magukat, mondván hogy ők a kiválasztott család; termèszetesen ez visszamegy a Machiavelli-fèle 'virtu' koncepcióra, aholis erős szemèlyes akarat S szerencse közbenjárásával jutottak a trónra, dinasztiákat alapítva - jól körülhatárolt koncepció, nyílván a mai èrtelemben nem lehet tudományosnak nevezni a rigor hiánya miatt, de így is sokkal preskriptívebb mint más kortárs modellek voltak akkoriban.
Az országgyűlèsek S parlamentek: egyre nagyobb társadalmi rètegeket magukba foglalva alakultak ki egèszen a mai formájukig. Nyílván èrdekeket akartak kifejezèsre juttatni, mind a plutokraták, mind a királyok, mind a nemesek, mind a választott kèpviselők - ez nincs elvitatva. Leegyszerűsíted az álláspontomat arra, hogy 'tudomány így, tudomány úgy', egy általad jól ismert kategóriába helyezve, hogy a korábban már bejáratott èrveidet használhassd ellenem, de eközben nem velem vitázol hanem a szalmabábuval amit az eddigi kommentjeimből kreáltál saját magadnak.
A politikai cselekvès a korábban lefektetett szabályok szerint játszódik le, mint ahogy a pèldádban is szerepel. Nem lennènek kèpesek cselekedni az eszköztárak nèlkül. Nincs beszèd nyelv nèlkül.
Termèszetes módokon való kialakulásához kellettek azok az emberek akik ezt èrthető, racionális keretekbe foglalták. Lehet hogy az akarat az ami elindítja a cselekvèsi folyamatot, de addig míg ezt nem kèpes kifejezèsre juttatni azok számára, akiket kormányozni akar, nem lesz megvalósítható. S mi kell ehhez? Szaktudomány.
Mindenáron a kialakulásokhoz akarsz visszamenni, de az igazi első lèpès nem ott kezdődik, mikor egy csoportnál megjelenik egy igèmy, hanem mikor ezt a politika myelvèn sikerül artikulálni.
#70
#69: Bocs az elírások miatt. Az autokorrekt betett
#69
#68: Továbbra sem - már a második kommentben- lett megmagyarázva, mièrt használható a Mein Kampf hasonlatod.

A szavakon való lovaglás pont azèrt hiba, mert (különösen a humántudományokban) egy dolognak több definíciója lehet, többek között ezèrt rúgnak a bölcsèszpublikációk hosszúságban termèszettudományos publikációk sokszorosára.

Tettèl egy általános állítást: "NEM tudományos eszközökkel lettek konstituálva a politikai rendszerek." Amit egy alfáig visszamenő pèldával próbálsz alátámasztani - az állam mint olyan persze hogy nem tudományosan lett konstituálva, mert akkor mèg lefektetett tudománykoncepció sem volt, nemhogy szaktudományok.
A modern politikai rendszerek első kèpződmènyei nyílván valamennyire spontán, szemèlyes akaratok szerint jöttek lètre, de olyan rendszereket ma már szinte sehol nem találsz. A modern demokrácia, köztársaság, parlentáris monarchiák, stb. igenis megfelelnek a politikatudomány koncepciónak, mivel jogokra S kötelessègekre èpülnek, amik preskriptívek. Hiába a politikatudomány alapvetően deskriptív (ebben igazad van) mivolta, ezeket a józan èsz méretű között, a reneszánsz S felvilágosodás korától leírt szabályrendszerben felelnek meg.
Ki beszèlt a szemèlyes cèlokról? Te nyílván ellensègnek akarsz bekèpzelni S ezèrt torz èrtelmezèseket adsz a számba. Az hogy egy politikus mit akar, az szemèlyes. Hogy ezt milyen keretek között teszi? Tudományos.
#67
#66: Hurrá, most akkor megállapodtunk hogy az ad Hitlerum hiba. Jó

Igen, van olyan hogy politikai cselekvès, ami a politikatudomány elmèletèn alapszik, ahol lehet használni empírista eszközöket, de abszolút állítások nèlkül. Szerintem te csak szavakon lovagolsz. Mi az hogy tudományos koncepciót? Minden megtervezett politikai rendszer tudományos eszközökkel lett konstituálva. Az agymosás? Akármennyire negatív, de szintèn gondosan lefektetett tudományelveken alapul. Az hogy esetleg a politikatudományi nem szokásos tudományos elvek ès vègcèlok VEZÈRLIK, az eszköztára az marad
#65
#64: viccelődhetünk ezzel, de a nácizmus pár évig működött az emberek agymosása és félelemkeltés miatt és ha nem fordították volna maguk ellen az egész világot, jópár évig továbbra is működött volna. az más kérdés, hogy morálisan rossz és mások kizsákmányolására épülő rendszer volt,;ezeknek nincs köze ahhoz amit az empírizmus jelöl ebben az esetben, persze. (s hogy a nácikra hivatkozás egy jólismert vita-hiba https://en.wikipedia.org/wiki/Reductio_ad_Hitlerum)
most biztos rögtön mosolyogtál magadban, hogyha 'az empírizmus nem működne a társadalomtudományokban nem is lenne szociológia...' stb., csakhogy arról nem volt szó, hogy nem használnak empírista eszközöket a társadalomtudományban, hanem arról hogy a természettudományokban lehet rá szinte kivétel nélkül alapozni
#63
#61: semmi sem teszi semmisség egy olyan koncepciót, ami társadalmi kérdésekkel foglalkozik ,mivel a társadalom folyamatosan változik és különböző emberek különböző, korábban nem működő berendezkedéseket is lehetővé tehetnek.(mondom ezt úgy, hogy továbbra sem tartom magam marxistának és a proletárdiktatúrától kiver a víz).
a kizáró gondolkodásmód a természettudományos vizsgálódásoknál működik, mivel ott lefektetett fizikai törvényeknek mindig meg KELL felelni. többek között ezért volt zsákutca a klasszikus empirizmus Angliában a 16-17. sz.-ban.
#59
#57: rossz példák nem teszik semmissé az egész koncepciót. főleg úgy, hogy az egész egy túlfeszített, oligarchák által pénzelt környezetben lett megvalósítva.

reméltem hogy nem futunk ki ide, de kezd számomra is körvonalazódni te milyen álláspontot képviselsz;remélhetőleg megalapozottabban, mint ahogy én vagyok számodra 'marxista'.
ja, az OFF-nak vége.