Szexuális zaklatással vádolják Chris Avellone-t

https://index.hu/kultur/zene/2020/06/28/justin_bieber_6_milliard_forintra_perli_az_ot_szexualis_zaklatassal_vadolo_noket/

Remélem ez precedenst fog teremteni.

Szepen megy a nyugati vilag a romai birodalom nyomdokain.
Annak a vegnapjai is ilyen romlottak voltak.
Aztan jottek a german es egyebb torzsek es megadtak a kegyelemdofest.

#75: Néhány j-ly t felcseréltem, meg ahogy nézem kihagytam egy komplett félmondatot, de teljesen érdektelen, bevallom kicsit unom már a parttalan vitát. Értem az álláspontodat, meg azt is tudom, hogy ez nem egyedi álláspont, de egyértelműen hibás, és figyelmen kívül hagyja gyakorlatilag az egész emberi történelmi tapasztalatot. (ha úgy tetszik empíriát)

#72: "A politikai cselekvès a korábban lefektetett szabályok szerint játszódik le, mint ahogy a pèldádban is szerepel. Nem lennènek kèpesek cselekedni az eszköztárak nèlkül. Nincs beszèd nyelv nèlkül."
Nem térek ki arra, hogy megint megpróbálsz érvelési hibára hivatkozni ami azon túl hogy nem igaz, ugyancsak érvelési hiba.
Az idézett részre: a politikai (cselekvési) mozgástér nincs előre lefektetve. Ez mindíg az adott hatalmi konstelláción múlik. Egy koalíciós kormánynak pl kisebb a mozgástere, mint egy olyan kormánynak, amelyet egy párt ural.Ez egy elég bevett politológiai fogalom még a tévés elemzőktől is hallhattad. Nincs köze a cselekvési lehetőségeknek a tudományhoz. Alábecsülöd a politikát, és túlbecsülöd a tudományt. (néhol össze is mosod a kettőt, pedig ez alapvető hiba) Ezért fordulhat elő, hogy nem érzed és nem átod a veszélyét annak, (még a történelmi tapasztalatok ellenére sem), hogy mi történik akkor , ha egy (tudományoskodó) elmélet politikai ideológiává válik, és hatalomra kerül. Onnantól nem az adott társadalom érdekei, jóléte, fejlődése lesz a fontos, hanem az elmélet mindenáron való megvalósítása. Mert a politika így müködik. Az a különbség egy konzervatív és egy ideológia vezérelt kormányzás között, hogy a konzik nem ideológiát akarnak megvalósítani, hanem egészen egyszerüen az éppen szembejövő problémát megoldani, esetleg az erodálódott intézményeket befoltozni (a klasszikus hasonlattal élve, felszinen tartani a hajót a viharos tengeren). . Azért nem érted a szövegemet, mert te azt gondolod, hogy a politika egy jobb világ (társadalom) megteremtéséről szól, ezért értelemszerűen arra jukadsz ki, hogy erre (már arra, hogy mi a jobb társadalom, mi a jobb élet stb) a tudomány (jellemzően a filozófia) adja meg a választ, ezért a politikusnak az a dolga, hogy ezeket megvalósítsa. Hát nem. Ebből lett a jakubinus diktatúra, ebból lett a náci diktatúra, és ebből a szovjet tipúsú. Mindegyik milliók haláláért felelős. Még az ókori despoták sem írtottak ki annyi embert, mint ezek a a rendszerek igen rövid idő alatt.
Nem kell szaktudomány a politikához. A politikához olyan politikusok kellenek, akik képességesek. Van tekintélyük, vezetői képességük, és képesek felismerni a társadalom érdekeit. Ha ezek megvannak, azt csinál(hat) amit akar, még egy demokráciában is (a ciklusa idejének erejéig) Gondolom hallottál
A kezdő vitahelyzettől egyébként eltértünk, vissza is kanyarodnék oda. Noha egyértelmüen kiderült, hogy a kultúra és média területén manapság mindent letaroló marxista propaganda számodra elfogadható, mert egy olyan elméletet igyekszik megvalósítani, aminek vannak múlhatatlanul értékes elemei, számomra ez minden korábbinál (már az én életemben átélt (korábbi dolgoknál) veszélyesebb, és kártékonyabb.

Ha történt volna valami olyasmi, ami megéri egy élet és karrier tönkretételét, nem névtelenül Twitteren vádaskodna, hanem a bróságon.

#71: A válasz a rèszletekben rejlik. A legkorábbi állami berendezkedèsek Istentől legitimálták saját magukat, mondván hogy ők a kiválasztott család; termèszetesen ez visszamegy a Machiavelli-fèle 'virtu' koncepcióra, aholis erős szemèlyes akarat S szerencse közbenjárásával jutottak a trónra, dinasztiákat alapítva - jól körülhatárolt koncepció, nyílván a mai èrtelemben nem lehet tudományosnak nevezni a rigor hiánya miatt, de így is sokkal preskriptívebb mint más kortárs modellek voltak akkoriban.
Az országgyűlèsek S parlamentek: egyre nagyobb társadalmi rètegeket magukba foglalva alakultak ki egèszen a mai formájukig. Nyílván èrdekeket akartak kifejezèsre juttatni, mind a plutokraták, mind a királyok, mind a nemesek, mind a választott kèpviselők - ez nincs elvitatva. Leegyszerűsíted az álláspontomat arra, hogy 'tudomány így, tudomány úgy', egy általad jól ismert kategóriába helyezve, hogy a korábban már bejáratott èrveidet használhassd ellenem, de eközben nem velem vitázol hanem a szalmabábuval amit az eddigi kommentjeimből kreáltál saját magadnak.
A politikai cselekvès a korábban lefektetett szabályok szerint játszódik le, mint ahogy a pèldádban is szerepel. Nem lennènek kèpesek cselekedni az eszköztárak nèlkül. Nincs beszèd nyelv nèlkül.
Termèszetes módokon való kialakulásához kellettek azok az emberek akik ezt èrthető, racionális keretekbe foglalták. Lehet hogy az akarat az ami elindítja a cselekvèsi folyamatot, de addig míg ezt nem kèpes kifejezèsre juttatni azok számára, akiket kormányozni akar, nem lesz megvalósítható. S mi kell ehhez? Szaktudomány.
Mindenáron a kialakulásokhoz akarsz visszamenni, de az igazi első lèpès nem ott kezdődik, mikor egy csoportnál megjelenik egy igèmy, hanem mikor ezt a politika myelvèn sikerül artikulálni.

#69: "semmi sem teszi semmisség egy olyan koncepciót, ami társadalmi kérdésekkel foglalkozik" Erre tökéletes analógia a mein kampf, főleg hogy te a kollektivizmus tekintetében emlegetted a fentit.
Ami a definiciókat illeti: szo-szo. Nem feltétlenül több (de tény, hogy van oylan is, lásd a ma sokat emlegetett jogállamiság definicióját, melynek angol, francia, és német definiciója is van, cserébe az angol konkrétan a francia ellentétje) de mindensetre kevésbé lehatárolt definiciókkal dolgoznak a társadalomtudományok. Ettől függetlenül az említett bölcsészpublikációk célja éppen az, hogy ezeket a lehető legjobban lehatárolja (másképp képtelenség lenne "dolgozni" vele.
Valami miatt meglehetősen nagyvonalúan kezeled az empíriát. Simán elhessegetsz pár ezer évet a történelemből, majd az utóbbi 300 évre alapozva kijelented, hogy a tudomány konstruálta a politikai rendszereket. Ami továbbra sem lesz igaz egyébként (ezekre az évszázadokra sem). Le is írom hogy miért.
Parlamentáis monarchia? Jogok és kötelességek? Hallottál már az aranybullákról? Jogokat és kötelességeket határoztak meg a nemesek számára. Miért? Nos, nem azért, mert a tudomány azt súgta az uralkodónak, hanem azért, mert a politikai (hatalmi) érdeke azt kívánta meg, hogy ilyen egyezséget kössenek a nemesekkel (illetve egy részükkel) a politikai rendszerek organikus módon fejlődtek ki, minden országban a nemzetgyülésekből (előbb említett nemesek éves gyülekezetéből a király, illetve képviselője előtt) alakultak ki a parlamentek, melyek előbb vagy utóbb (valahol forradalom következtében (anglia, franciaország), valahol anélkül (németország) egyre több jogot vívtak ki maguknak. Az égvilágon semmi köze nem volt ehhez a tudománynak, ellenben sokkal több köze volt az egyes társadalmi csoportok érdekeihez (politikai céljaihoz). Tipikusan azok a rendszerek hívják meg legitimációs alapként segítségül a "tudományt" (genetika, tudományos szocializmus) amelyek nem rendelkeznek társadalmi legitimitással, nem organikus módon, az adott társadalmi érdekeket felkarolva kerültek hatalomra.
Senki nem beszélt személyes célokról. A politikus nem a "személyes céljait" határozza meg. Már ha nem dilettáns elmebeteg. A politikus az általa képviselt társadalomban határozza meg azt a célt, ami (szerinte) a közjó. Ha ezt rosszul méri fel, rossz politikusnak találtatik, és leváltják (ma választásokon, korábban szimplán megölték a családtagjai, vagy forradalmak söpörték el)
Az, hogy az adott politikus a céljai eléréséhez igénybe veszi a tudományos kutatásokat, egészen más téma. Teszem azt egy miniszterelnöki székért induló fickó szerint a kis és középválalkozások adócsökkentése az, ami az ország legjavát szolgálja. A választákhoz igényveszi a közvéleménykutatásokat (tudomány), különböző médiacégek segítségét (kvázi tudomány), majd kormányra kerülve (mivel hősünk mondjuk nem közgazdász, hanem jogász) kinevezi a pénzügyminiszter, és kiadja ukázba, hogy van 6 hónapja, hogy az adócsökkentési programját megcsinálja. A játék kedvéért tegyük fel, hogy a pénzügyminiszter (aki közgazdász) az embereivel kiszámolja, hogy ez k.rvára lehetetlen. Mi lesz a következő lépés? A miniszterelnök, kinek célja az adócsökkentés, simán lecseréli, és kinevez olyasvalaki, aki meg tudja ezt valósítani. Ennél szájbarágósabban nem tudom sajnos elmagyarázni, mindenesetre a lényeg az, hogy fordítva ülsz a lovon e tekintetben. Már alapjait tekintve sem érted a politikát.

#69: Bocs az elírások miatt. Az autokorrekt betett

#68: Továbbra sem - már a második kommentben- lett megmagyarázva, mièrt használható a Mein Kampf hasonlatod.

A szavakon való lovaglás pont azèrt hiba, mert (különösen a humántudományokban) egy dolognak több definíciója lehet, többek között ezèrt rúgnak a bölcsèszpublikációk hosszúságban termèszettudományos publikációk sokszorosára.

Tettèl egy általános állítást: "NEM tudományos eszközökkel lettek konstituálva a politikai rendszerek." Amit egy alfáig visszamenő pèldával próbálsz alátámasztani - az állam mint olyan persze hogy nem tudományosan lett konstituálva, mert akkor mèg lefektetett tudománykoncepció sem volt, nemhogy szaktudományok.
A modern politikai rendszerek első kèpződmènyei nyílván valamennyire spontán, szemèlyes akaratok szerint jöttek lètre, de olyan rendszereket ma már szinte sehol nem találsz. A modern demokrácia, köztársaság, parlentáris monarchiák, stb. igenis megfelelnek a politikatudomány koncepciónak, mivel jogokra S kötelessègekre èpülnek, amik preskriptívek. Hiába a politikatudomány alapvetően deskriptív (ebben igazad van) mivolta, ezeket a józan èsz méretű között, a reneszánsz S felvilágosodás korától leírt szabályrendszerben felelnek meg.
Ki beszèlt a szemèlyes cèlokról? Te nyílván ellensègnek akarsz bekèpzelni S ezèrt torz èrtelmezèseket adsz a számba. Az hogy egy politikus mit akar, az szemèlyes. Hogy ezt milyen keretek között teszi? Tudományos.

#67: Nem, nem állapodtunk meg, blődséget írtál, és továbbra is azokat írsz, nem is aprókat. Kifejezetten fontos a "szavakon való lovaglás" (ahogy te írod). Ezt az általad unásig emlegetett tudomány(ok) definiciónak nevezik.
De a lényeg: NEM tudományos eszközökkel lettek konstituálva a politikai rendszerek. Olyannyira nem, hogy a mai napig nem tudja (csak elméletei vannak) egyetlen tudomány sem, hogy az állam, mint elsődleges politikai képződmény hogyan alakult ki. Politika, illetve politikai rendszerek előbb léteztek, mint maga a politikatudomány. A politikatudomány éppen a politika szféráját vizsgálja. (nem pedig alakítja, mert azt a politikusok teszik) Te nagyon keményen rabja vagy ennek a tudományos szocializmus témának, hiába magyarázom második napja, hogy nettó baromság.
Te alapvetően nem érted meg azt, hogy a politikában a célokat a politikus tűzi ki, nem pedig a tudomány. A tudomány ESETLEG biztosíthat eszköztárat a célok megvalósításához, de még erre sincs feltétlenül szükség. Ha a tudomány (random válassz egyet) tűzné ki a célokat, akkor meglehetősen kevesen élnénk a föld nevű bolygón Erről beszéltem a marxizmus esetében (is)

#66: Hurrá, most akkor megállapodtunk hogy az ad Hitlerum hiba. Jó

Igen, van olyan hogy politikai cselekvès, ami a politikatudomány elmèletèn alapszik, ahol lehet használni empírista eszközöket, de abszolút állítások nèlkül. Szerintem te csak szavakon lovagolsz. Mi az hogy tudományos koncepciót? Minden megtervezett politikai rendszer tudományos eszközökkel lett konstituálva. Az agymosás? Akármennyire negatív, de szintèn gondosan lefektetett tudományelveken alapul. Az hogy esetleg a politikatudományi nem szokásos tudományos elvek ès vègcèlok VEZÈRLIK, az eszköztára az marad

#65: Egy rugóra jár az agyunk, mert tudtam, hogy érvelési hibára fogsz hivatkozni, amire én azt fogom válaszolom, hogy ez is egy érvelési hiba, és valóban, az lett volna a következő, hogy bizony, nem lenne szociológia empíria nélkül.
Viszont az analógia helyes volt, ami ugyancsak létező társadalomtudományi módszer (összehasonlító szociológia, összehasonlító jogtudomány, összahsonlító politikatudomány stb...) Jelen esetben a korszak is stimmel. Ám nem érted az alapvető különbséget tudomány és politika között. a politika nem tudomány. Önálló logikával rendelkező CSELEKVÉS. Egy tudományos koncepciót nem tudsz a politikában megvalósítani, mert a politikai (hatalmi) logika átalakítja az eredeti koncepciót egyrészt, másrészt az emberi természetet nem lehet megváltoztatni, csak erőszakkal (lásd korábban leírtak) Agymosás (kampány, ha úgy tetszik propaganda), félelemkeltés: politikai kategóriák. Ma is zajlanak Minden demokráciában, minden párt, illetve hatalomra törekvő csoportosulás részéről. Sőt, ma, az internet korában ezek soha nem voltak egyszerűbbek

#64: viccelődhetünk ezzel, de a nácizmus pár évig működött az emberek agymosása és félelemkeltés miatt és ha nem fordították volna maguk ellen az egész világot, jópár évig továbbra is működött volna. az más kérdés, hogy morálisan rossz és mások kizsákmányolására épülő rendszer volt,;ezeknek nincs köze ahhoz amit az empírizmus jelöl ebben az esetben, persze. (s hogy a nácikra hivatkozás egy jólismert vita-hiba https://en.wikipedia.org/wiki/Reductio_ad_Hitlerum)
most biztos rögtön mosolyogtál magadban, hogyha 'az empírizmus nem működne a társadalomtudományokban nem is lenne szociológia...' stb., csakhogy arról nem volt szó, hogy nem használnak empírista eszközöket a társadalomtudományban, hanem arról hogy a természettudományokban lehet rá szinte kivétel nélkül alapozni

#63: Akkor tán elő kellene venni a Mein Kampfot? Kicsit félresiklott a megvalósítás, de alapjaiban véve...(természetesen csak az analógia kedvéért írtam, bár ha az empíria nem müködik a társadalomtudományokban, akkor lehet az analogia sem, nem tudom, nem értek hozzá)

#61: semmi sem teszi semmisség egy olyan koncepciót, ami társadalmi kérdésekkel foglalkozik ,mivel a társadalom folyamatosan változik és különböző emberek különböző, korábban nem működő berendezkedéseket is lehetővé tehetnek.(mondom ezt úgy, hogy továbbra sem tartom magam marxistának és a proletárdiktatúrától kiver a víz).
a kizáró gondolkodásmód a természettudományos vizsgálódásoknál működik, mivel ott lefektetett fizikai törvényeknek mindig meg KELL felelni. többek között ezért volt zsákutca a klasszikus empirizmus Angliában a 16-17. sz.-ban.

#61: Azaz: ha nem akarod hogy marxistának nézzenek ugye...

#59: "rossz példák nem teszik semmissé az egész koncepciót"

Ezt mondják a kritikai marxisták. Attól, hogy a szocializmus, illetve a kommunizmus építése kudarcba fulladt, még a koncepció jó. Már csak az lenne a kérdés, hogy mi teszi semmissé a koncepciót, ha nem az, hogy kismillió sebből vérzik a megvalósítás, és ezekre ugyanannyi példát is fel lehet hozni? Ha nem számít az empíria, akkor mi az ami igen? Ne legyen már fontosabb egy "elmélet" , mint az, hogy ez átültethető e a valóságba úgy, hogy ne okozzon több kárt, mint hasznot.

Az egész terep asztal egy nagy maffia. Egy kutya mind. Mint az utcákon. Úgy a földrészeken. Úgy is, országok mindig is jöttek s mentek, ahogy népek is.
Egyébként meg a karanténon látszik hogy hirtelen az egész világ meg tanult úgy működni mint egy egységes közös érdekű kormány. Annyira simán nagy hirtelen le zárták az egész világot. Én szerintem ilyen monumentális közös globális szintű azonnali reakció idejű közös egyet értéssel bíró meg mozdulás bármiféle eseménnyel kapcsolatban még nem volt a történelem során nemzetek közt. Általában normálisan nem bírnak kommunikálni se egymással. Főleg hogy szó szerint még azt is meg szabhatják hogy utcára mehetünk-e vagy találkozhat e 5 ember, vagy hogy biztosíthatsz munkát, fizetést az embereidnek. Nagyon durva ami volt hónapokig és még durvább mennyire oké ezzel mindenki.
Eu-ról meg annyit hogy ezen az országon látszik a legjobban hogy miről szól az Eu. Főleg hogy hivatalos eredet történet ellenére is az Eu képes egy maga egész Európát ismét konfliktusba taszítani, pár direktíva után, valamint tudjuk jól mennyire szarnak egymásra az országok a környéken ha valakinek ismét tömeg gyilkolni, tömeg erőszakolni támad kedve. Azért volt itt termés bőven 30 év alatt is. Nem h 5... 2. 1.

#57: rossz példák nem teszik semmissé az egész koncepciót. főleg úgy, hogy az egész egy túlfeszített, oligarchák által pénzelt környezetben lett megvalósítva.

reméltem hogy nem futunk ki ide, de kezd számomra is körvonalazódni te milyen álláspontot képviselsz;remélhetőleg megalapozottabban, mint ahogy én vagyok számodra 'marxista'.
ja, az OFF-nak vége.