Mostani projektem egy rövidebb animációs vlog volt, melynek fő célja az lett, hogy a fejmozgásokat, és a kisebb testmozgásokat gyakoroljam, mert, hogy őszinte legyek már nagyon zavart a karakterem majdnem teljes statikussága!

Örömmel jelentem be, hogy bár először csináltam ilyet, és csak halvány elképzeléseim voltak az elkészítés menetéről, az eredmény egész jól sikerült! Persze rengeteget kell ezt még gyakorolnom, de ezzel az animációzás új szintjére léptem!

Mivel azért nem vagyok telhetetlen, és szeretném tökéletesíteni a tanultakat, így a végeredmény után arra a következtetésre jutottam, hogy az elkövetkező időkbe a már megszerzett tudás tökéletesítésén lesz a hangsúly. Fontosnak tartom ezt, mert, mint tudjuk, ha a ház alapja rossz, arra nem lehet építkezni.

Most pedig szeretnék kitérni egy kicsit, hogy honnan is jött az animációzás ötlete!

Furcsa mód számomra nem a South Park, Family Guy, Simpson család és társaik nyújtják a szórakozást, ha rajzfilmről, animációs filmről van szó! A Disney és Pixar által elkészített egészestés mozikból se nyernék kvíz versenyt. Viszont a régi Hanna-Barbera által készített rajzfilmsorozatokért (Foxi Maxi, Frédi és Béni, Scooby-Doo, Turpi úrfi, Magilla Gorilla) mai napig oda vagyok!

Szerintem utánozhatatlan humorral, hangulattal és egyedi látványvilággal rendelkeztek.

Persze már gyerekként is észrevettem, hogy a készítők előszeretettel hasznosítanak újra. Elölről, oldalról és fél oldalról megrajzolt karakterek, más háttér előtt ismétlődő jelenetek, ahol csak a szöveg és a szájmozgás más! Ezeknek a jelenségeknek az oka nagyon is egyszerű volt, mégpedig az, hogy ténylegesen kézzel rajzolták őket, és az elkészítési határidő mindig szűkös volt. Inkább a cselekményre, párbeszédekre összpontosítottak, és ez adta ezeknek a rajzfilmsorozatoknak a báját, és ez hozta meg a sikert is.

Sokáig azt hittem, hogy ilyet csak csapatba lehet alkotni, de aztán jött a Youtube!

Magyarországon először DumaRagu mutatta meg, hogy ez nem teljesen így van. Persze ezt akkor még egy megismételhetetlen dolognak tartottam, ami idővel véget is ért. Viszont ezen felbuzdulva jöttek a többiek, és mindenki hozta a saját stílusát!

Nekem RenowComedy lett a hazai kedvencem, pedig az Ő videói nem nekem szólnak! Ami a külföldieket illeti, számomra How It Should Have Ended és TheOdd1sOut a plafon.

Végül én is belevágtam! Persze az én tehetségem nem mérhető az imént felsoroltakhoz, de kitartással igyekszem azért pótolni!

Itt a végeredmény:

Remélem, hogy nem sokára újra jelentkezem, és némi fejlődést is tudok mutatni nektek.