Jó reggelt/napot/estét.

Íme az év első blogja tőlem csak most csak nektek. Miért? Mert megérdemlitek.

Nem mással kezdeném az újévet, mint Scott Westerfeld elképesztő stempunk trilógiájának a második felvonásával.

Az író, ha lehet még nagyobbat alkotott a Behemóttal, mint az első résszel. Rengeteg izgalmas jelenet, üldözések, akció jelenetek és az elmaradhatatlan óriási gőzlépegetők. No meg a híres darwinista koholmányok. Csapjunk is bele.

Történet:

Egy ellopott hadihajó. Egy titkos küldetés. Egy világraszóló kaland.
A behemót a brit tengerészet legádázabb teremtménye, mely egy falással egész hadihajókat tüntet el. A darwinisták fel akarják használni a barkácsok ellen, még ha ezért azt az árat is kell fizetniük, hogy az Oszmán Birodalom is belép a háborúba.
Deryn, a brit légierő fiúruhában szolgáló kadétja és Sándor, az álruhás osztrák–magyar trónörökös a Leviatán fedélzetén utaznak Isztambul felé. A léghajó küldetését azonban katasztrófa fenyegeti, és a két fiatal hamarosan idegen földön találja magát – magányosan, üldözőkkel a nyomukban. Sándornak és Derynnek minden ügyességükre, ravaszságukra és szövetségesükre szükségük lesz, hogy megbirkózzanak a veszedelmekkel.

A történet ott folytatódik ahol az első rész abbamaradt. A Leviatán fedélzetén Hohenberg Sándor herceg és csapata szorgoskodnak. Igazából nem sok mindent csinálnak, nem zavarják az embereket, inkább csak besegítenek nekik. Ugyanis Klopp mester ért a gépekhez, és amit az első részből, a Viharjáróból kivették a motort, hogy el tudjanak menekülni a Leviatánnal azt szinte csak Ő, tudja megjavítani és kezelni. Így addig mindenképpen szükségük van a segítségére, és nem dobhatják ki őket.

A könyv máris egy izgalmas akció jelenettel kezdődik. A német páncélozott csatahajók a Breslau és a Goeben-t megtámadják. De hamar rá kell jönnie a legénységnek, hogy hátrányban vannak. Ugyanis a két német páncélos egy újfajta szuperfegyvert vet be ellenük, amit Klopp azonnal felismer, mert Ő régen dolgozott ilyen kütyükön és „Tesla ágyúnak” hívja.

Amit egyáltalán nem szabad félvállról venni. Egy hatalmas ágyút kell elképzelni, ami hasonlít egy rádiótoronyra. Összegyűjti az elektromosságot és hatalmas szikrázással, és zümmögéssel kilövi az áldozatra az összesűrített elektromos sugarakat. Ami aztán megbénít mindent a fedélzeten.

Az elektromosság mindenen átfut és több embernek is égnek áll a haja, vagy súlyos sérülést szenved. A motorok is leállnak egy pillanatra, de Klopp mesternek sikerül helyrehoznia.

Kisebb nagyobb konfrontációk után végre megérkeznek Konstantinápolyba, ami Barkács föld tehát nagyobb részt gőzzel működő gépek és szerkezetek lakják. Eközben a kapitány egyre jobban kezdi sejteni kicsoda is Sándor, ráadásul ahogy közelítenek az Oszmán Birodalom felé, egyértelművé válik, hogy a Brit Birodalom és a barkács államok háborúban állnak, így Sándor – kimondva-kimondatlanul is –értékes hadifogollyá válhat. Így hát fel kell venni a nyúlcipőt, ugyanis egyikőjük sem szeretne zárkában kuksolni.

Szó szót követ és Sándorék már aznap megszöknek de, csak 3-an hagyják el a Leviatán fedélzetét. Volger gróf és egy másik tiszt (akinek nem jut eszembe a neve) maradnak. Minden előre meg lett beszélve. Volger feláldozza magát, hogy Sándor el tudjon menekülni. A herceg ezt nehezen fogadja el, mert nélküle nem tud messzire jutni de, Klopp és Bauer vele marad.

Sándor még szinte észbe sem kap, és azon veszi magát, hogy teljesen egyedül van egy vadidegen országban. Nincs mit tenni egy tervre, van szüksége, de főleg szövetségesekre, akikben megbízhat. Mivel most nincs itt Volger itt az ideje, hogy Sándor maga intézze a dolgokat és átvegye az irányítást. Aminek a célja, hogy megállítsa ezt az istenverte Háborút.

Egy-két balszerencsés fordulat után találnak szövetségeseket, akik forradalmárok és meg szeretnék dönteni a szultán hatalmát a különleges lépegetőikkel, akikre úgy tekintenek, mint a családtagokra.

Eközben Dylan Sharp a kadét, (aki amúgy lány csak álcázza magát) kedvenc káromkodásával az „Átok és pókmarással” indul a legújabb bevetésére, aminek Ő a parancsnoka. Ugyanis a Goeben és Breslau-i incidens közben megmentette egyik társának az életét. Így kitüntették azzal a jelvénnyel, amit apja is megkapott. A terv szigorúan titkos annyira titkos, hogy még én sem árulom el nektek, mert Spoiler lenne.

Konstantinápoly hatalmas és egyben veszélyes hely is. Minden sarkon lépegetők és különböző gőzzel meghajtott szerkezetek állnak. Ahol a gettó negyedek kezdődnek azokat az utcákat külön erre alkalmas lépegetők védik. Nem beszélve magáról az egész Isztambuli kultúráról és környezetről. Az író odafigyelt arra is, hogy mit hordanak ezek az emberek és beépítette a könyvbe. Továbbá egyes lépegetőket is úgy ábrázolt, ahogy azt kell. Például az óriás elefántgőzgépek, vagy Sahmaren aki egy istennő. Továbbá a híres csípős fűszerek, amiknek még nagy szerepe lesz a történet folyamán.

Az író olyan részletesen és hihetően ábrázolja a gépeket és mindent, amit gőz hajt, hogy az ember szinte érzi a forró gőzt az arcán, amikor olvassa. Az élményhez hozzátartozik az is, hogy Keith Thompson ismét remek munkát végzett az illusztrációkkal. Az összes rajz egyedi és páratlan és olyan szinten bele tudja élni magát az olvasó a történetbe, mintha Ő is ott lenne Sándor mellett.

Azt kell, mondjam, hogy nagyon hiányzott már egy ilyen sorozat az életemből, de szerintem nem csak én vagyok ezzel így. Az első világháború talán még sosem volt ennyire izgalmas és érdekes, mint ebben a könyvben. Minden ízében remekmű és az a legjobb benne, hogy egyáltalán nem csak ifjúsági regényként kell rá tekinteni. Felnőtt fejjel is lenyűgöző olvasmány és habár az egész egy alternatív történelmet mutat be, mégis tanít egy kicsit.

Nagyon tetszik, hogy a könyv végén van egy bizonyos „Utószó”, ahol az író elmagyarázza, hogy Ő mit változtatott meg a könyvben és mi volt igazából, az 1900-as években a háború idején.

Sajnos ezzel a könyvel is az a bajom, mint az elsővel, hogy rövid. És mivel folyamatosan pörög az egész akció akció hátán és kaland minden egyes fejezetben, ezért szinte falni lehet a lapokat. Nagyon hamar el lehet olvasni és egy szempillantásnyi szünet és üresjárat nincs benne, aminek nagyon örültem.

Hála istennek egy igazán igényes folytatást kaptunk, és egyáltalán nem kell megijedni, hogy az írónak esetleg nincs ötlete az utolsó részre. Van egy olyan érzésem, hogy egy mindent elsöprő befejezést fogunk kapni. És ide a rozsdás bökőt, hogy a Góliát valami eszeveszett nagy barkács gépezet lesz.

 A szereplők hozzák a kötelezőt, Sándor most kezdi igazán felfogni a súlyát annak, hogy kicsoda és, hogy honnan származik. Illetve ott van nekünk Deryn aki, engem, egy picit irritált az első részben, viszont itt a folytatásban igazán kedvelhető karakter lett. Kezd egyre jobban olyan lánnyá válni, akit Sándor megérdemelne. Csak ugye még mindig nem tudja :D

Egyre bölcsebbek, okosabbak, és talpraesettebbek lesznek, de nem szabad elfeledni, hogy hiába az egyik egy Főherceg a másik meg egy kitüntetett kadét. Mind a ketten még gyerekek. Nem hallgatnak a felnőttekre, és néha ostoba dolgokat művelnek. Ráadásul még harc közben is egymást csipkedik. De amikor összefognak nincs számukra lehetetlen. Igazán ütős csapat.

Volger gróf hozza a szokásos „lenézek mindenkit, mert egy gróf vagyok” stílust. De bírom ezt a karaktert. Klopp és Bauer nem sok vizet zavar. Az új karakterek is rendben voltak, de róluk nem árulnék el többet. Igazából egyértelmű, hogy Sándor és Deryn között zajlik az egész Ők a középpont és az Ő kalandjaikat éljük át.  Deryn egyre jobban vonzódik Sándorhoz igazi kis tini dráma az egész. De nem a nyálas csöpögős fajtából, hanem az elfogadható érzékiből. Sándor meg elég jó karakter csak még mindig nem lát tisztán.

Ajánlanám mindenkinek, akinek csak egy kicsit is fekszik a steampunk stílus vagy az első világháborús téma. ÉS ha történetesen mind a két témáért bomlik, akkor ne tétovázz sokat ezt a könyvet neked, találták ki. Persze ne ezzel kezd, hanem az elsővel :D. Mert mind a két mű igazi kuriózum. És egy árva negatívumot nem tudok ide biggyeszteni.

Remek történet, ami igényesen le lett porolva és újraértelmezve és mindez áthelyezve egy alternatív világban ahol Gőzgépek és mindenféle kevert mutáns állatok harcolnak egymással.

Csavaros sztori, egyszerű de könnyen megszerethető főszereplők, csodálatos helyszínek, amihez, nagyban hozzájárul a kitűnő leírás és a csodálatos illusztrációk. Könnyen értelmezhető párbeszédek, és a rengeteg kaland miatt nagyon gyorsan el fog repülni az 592 oldal.

Apró információk:

Író: Scott Westerfeld. 

Illusztrálta: Keith Thompson.

Oldalak száma: 592
Borító: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ
Súly: 850 gr

Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2013

Ár: 3990 Ft.

Sikerekben gazdag Újévet kívánok minden egyes Gamekapocs tagnak.

Köszönöm, hogy elolvastad, további szép napot és jó olvasgatást ^^.