Detroit: Become Human Ajánló

Link másolása
"Visszatértem!" ahogy a Arnold is mondaná.

A Quantic Dream hírnevét második játékukkal, a 2005-ben debütált Fahrenheit-el (külföldön Indigo Prophecy) alapozta meg. A Sony annak idején meglátta a potenciált a kis csapatban és meg is invitálta a VIP klubjába. Az együtt működés legnagyobb eredménye, a társaság leghíresebb játéka a 2009-ben megjelenő Heavy Rain lett az akkori nagyágyún a Playstation harmadik generációján. A játékban a hírhedt origami gyilkos után nyomozhattunk, 4 főszereplőt irányítva. Ugyan beígértek egy Sorozatot is, amiben a játék főszereplői kaptak volna történeti kiegészítéseket, sajnos ebből csak egy fejezet jelent meg végül Taxidermist néven. Ezután kaptunk még 2013-ban, a PS3 alkonyán egy Beyond: Two Souls-t, amiben Jodie Holmes különleges életét kísérhettük végig. Az alkotás vegyes fogadtatású volt és legnagyobb újítása a Kooperakció bevezetése. 2016 márciusában David Cage kompániáját is elkapta a Remastered hullám, és kiadták utóbbi két játékuk felújított kiadását az akkori életciklusa közepén járó új generációs PS4-re. A Sokáig ígérgetett és halasztgatott Detroit: Become Human-t csak 2018 tavaszának végén kaphattuk végre kézhez.

A műfaj sajátosságai

A Quantic Dream a Fahrenheit-el nem csak saját, de a műfaj jövőjét is meghatározta. Bár a recept valójában a Heavy Rain-ben lett tökéletesítve. Most pedig górcső alá venném eme stílus legfontosabb elemeit. Történeti szempontból a legfontosabb, hogy egy folyamatos cselekményt kapunk, ami nem szakad meg egy esetleges főszereplő elhalálozásakor. Az események ezt figyelembe véve zajlanak tovább. Tehát az újrajátszhatósági faktor elég magas. Ezek a játékok jelentős részét képezik a konzol platformot is jelentősen megbélyegző Quick Time Event-ek. Vagyis az időben lenyomandó gombok és kombinációik. Ha a Sony-is kötelékre fókuszálunk, akkor a csapat játékait meghatározzák a vezérlő giroszkópos lehetőségeinek kihasználása is. Ez még mindig elég egyedi élményt képes kínálni, hisz más platformokon még mindig nem alkalmazzák.

A gépek lázadása

A Detroit elég vegyes érzéseket keltett bennem. Mindig is imádtam David Cage játékait, de itt azért voltak hiányérzeteim. Kezdjük a témaválasztással. Egy eléggé kihasznált topikról beszélünk, amit sokféleképpen hasznosítottak már (könyvek, filmek, játékok). Viszont a történet csavarjai a vége felé valahogy elfogadóbbá tettek. Hasonlóan a társaság korábbi termékeikhez, ebben a játékban sincs árnyalatok nélküli helyes döntés. Még a legszebb befejezés eléréséhez is áldozatot kell hoznunk így – vagy úgy. Szóval kicsit olyan, mint a való élet is. A sztori 3 Android életét mutatja be nekünk, amit bizonyos fokig van lehetőségünk befolyásolni. Kara egy háztartásbeli „rabszolga” aki egy problémákkal küzdő ember tulajdonát képezi. Amikor gazdánk egyre jobban bántalmazza ártatlan kislányát öntudatra ébredhetünk és védelmére kellhetünk. Feladatunk ezután a gyermek megvédése lesz, és a vele kialakított kapcsolat + vagy – irányba terelése. Tehát anyáskodhatunk egy picit. :) Connor a robotokat gyártó Cyberlife deviáns vadásza. Vele a legtöbbet nyomoznunk kell majd, egy a Rocksteady Batman szériájára hajazó rendszer segítségével. Másodlagos opció lehet még, az embertársunkkal, a nyomozó Hank-el való barátság kialakítása is. Elég nehéz dolgunk lesz ilyen téren. Végezetül a harmadik szereplő Markus, az Androidok vezére, akinek döntései fogják a legjobban meghatározni a játék világát. Dönthetünk, hogy béke vagy háborúpártiak leszünk. Nála még kiemelendő az akrobatikus mozdulatok megtervezésének lehetősége. Véleményem szerint a történet lezárását még kitolhatták volna egy picivel.

Grafikailag nagyon szép vizuális élményt kapunk, azonban úgy vélem ennél többet is tudtak volna nyújtani a srácok. Illetve a töltési idők is lehetnének rövidebbek.  Persze lehetséges, hogy a lassan 5 éves Standard Playstation 4-esem is ludas lehet ebben a két dologban. Mindenképpen teszek vele egy kört a PRO-n is. Az irányítás, pontosabban a karakterek vezérlése A pontból – B pontba még mindig hagy kívánni valót maga után. Örvendetes, hogy a fejlesztők haladtak a korral és a kontroller tacsi padját is kihasználja a játék. Ezt a funkciót hozzácsapva a leütendő variációkhoz azonban a játék nehezedett. Viszont valamivel elnézendőbb társainál. Valamennyivel többet ronthatunk, nem fog feltétlenül elhalálozást eredményezni a bakink. A kezdő fokozat túlságosan is helyénvaló elnevezése az alternatívának. Ezt választva a játék kvázi végig fogja a kezünket, hogy ne hibázzunk véletlen sem. Én azonnal visszaváltottam Tapasztaltra, mert ez már a végletekig le volt egyszerűsítve. De persze nem mondom azt, hogy ne kéne bele olyan embernek, aki ismerkedik ezzel a műfajjal. A játékban felcsendülő zenei művek is hozzák azt amit elvárhatunk egy ilyen alkotástól.

A videóban SPOILER lehet!

 

Elmondható, hogy a Quantic Dream nyitott szemmel jár. A Telltale által alkalmazott statisztikai jelentést már a Beyond „felújításába” is importálták. A játékban található variáns annak tovább fejlesztése a Folyamatábra. Itt már lehetőségünk van bizonyos pontok visszajátszására, ami viszont az újrajátszhatóságra is rányomja rendesen pecsétjét.

Kisebb színfoltja a játéknak Chloe, aki egyfajta személyi asszisztensként segít eligazodni a kezelőfelületen, tanácsokat ad és olykor kérdéseket is feltesz. Vagy említhetném az Extrák alól elérhető kvízt is, amit már 2005-ben egyszer eljátszottak. A régebbivel ellentétben itt teljesen egyedi válaszokat adunk, nincs jó vagy rossz döntés. Érdemes a sztori lezárása után is rátekintenünk a kérdéssora :)

Lokalizációs ostrom

A Sony lokalizációs hulláma ezt a produktumot is elérte, tehát magyar felirattal élvezhető. Mondjuk ezt a Beyond miatt el is várhattuk tőlük. A fordítás minősége nagyon jó, viszont nagyon zavart, hogy a feloldható extra videó anyagokat teljesen kihagyták a szórásból. Ez sajnos a készítők hibája, hisz semmilyen feliratozás sem érhető el alattuk. Nem nagyon szoktam ilyen a kulisszák mögötti anyagokat fogyasztani, de lehet, hogy most kivételt tettem volna.

Végszó

Ez a stílus mindig megosztotta a nagy közönséget. Vannak, akik szerint a történet ennyire előtérbe helyezése megöli a játékélményt, ezért nem is tekinthető annak. Valamelyest egyet értek velük, bár az Interaktív Dráma egy ilyen műfaj, szóval ezzel senkit sem vertek át a fejlesztők. A Detroit-nál jobban érződik a „burok” hatás mint korábban, persze lehet jómagam csak most vettem először észre. Kiknek is ajánlanám? Első körben a műfaj vagy Cage úr munkásságának kedvelőinek, de ők is megvárhatnak legalább egy kisebb akciót vele. Illetve minden vállalkozó szellemű Playstation tulajnak.

5.
5.
RangerFox
#4: Akik eddig se szerették az ilyen játékokat, azokat nem ez a játék fogja meggyőzni az ellenkezőjéről, de akik szeretik ezt, azoknak tényleg egy különleges ÉLMÉNYT nyújt.
4.
4.
exonic
A Detroit BH azoknak kiemelkedő alkotás, akik már nem csak a grafika, competív játékelemek vagy open world játékok nyújtotta milliónyi tennivalók miatt szeretnek játszani, hanem kizárólag sztori miatt. Nem egy vitám volt ismerősökkel Cage és a Telltale "játékok" kapcsán, nem igazán értettük egymást, a fő érvük mindig az, hogy ezek nem játékok. Igazuk is van, ezek szerintem is interaktív filmek.
Na és akkor mi van?
Jómagam, és akik már csak a produktumok története miatt tekintik magukat gamernek, az ilyen alkotások gyémántot érnek. A DBH esetében a sztori lehet hogy már lerágott csont, viszont nem sok film, játék, vagy könyv mutatja be a mesterséges inteligencia oldalán belüli eseményeket, miként élik meg ŐK azt ami éppen zajlik bennük. Mind a három karakter szála tök okés, mindegyiket megszerettem, pár csavar azért elég nagyot is üt (van, amelyik első végigjátszásra nem tetszett, másodikban pedig már a könnyeimet hullattam... átkozott hagyma). Arról se feledkezzünk el, hogy mivel te alakítod a történet menetét, ezért te "szabod testhez" a végkifejletet is.
Hogy két negatívumot is mondjak, ahogy a blog írója is írta, én is kevésnek találtam ezt a lezárát, egy kicsit még mehetett volna. A második negatívumom pedig hogy minden kis hülyeség miatt meg kell nyomni egy gombot ( aki játszott vele az érti mire gondolok ).
Hogy megéri-e a teljes árat? Nem, végtére is rengeteg játék nyújt többet ezért a pénzért (bár ha ebből indulok ki, a teljes árú játékok 80%-a nem ér annyit, minden csak viszonyítás kérdése)
Viszont egy kötelező darab annak, aki egy kicsit is szereti a jó történeteket. Mindenkit csak bátorítani tudok, egy akcióba vagy használtan feltétlen szerezze be, nem fog csalódást okozni!
3.
3.
Gora
A Taxidermist-et sajnos nem dobták át PS4-re, de a Move Edition azt hiszem tartalmazta.
2.
2.
Gora
Nah tudom mit akartam javítani, köszi. :) Hát semmi sincs ingyen, speciel én egyszer voltam PS+ tag, de mivel elég lassan/ritkán játszom nekem nem éri meg évente annyi pénzt kidobni az ablakon. Multizni sem szoktam, ha valami kell akcióban megveszem és egyszer talán sorra is kerül, de az ott is marad a fiókon korlátlanul :)
1.
1.
Köszi az ajánlót, a Taxidermist-ről még nem is hallottam. :) Most hogy a Heavy Rain ingyenes lesz jövő hónapban, inkább megvárom még azt is, aztán sorban játszom őket végig. Mire a Detroit-ra kerül sor, talán egy hangyányit olcsóbb is lesz.

Amúgy a Heavy Rain-ben 4 irányítható karakter is volt.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...