Heldengeist

Heldengeist

Pingu in da haus

Link másolása
Avagy megérett-e a Linux a tömeges adaptációra?

A Linux úgy él a köztudatban, hogy ő az a fura operációs rendszer, amit DOS-os parancsokkal kell vezérelni, állítólag mindent tud, mégsem lehet rajta semmit csinálni és nem is használja senki. És bár annak ellenére, hogy rohamosan fejlődik, mégsem tudja részesedését 3% környékéről lényegesen emelni. De ez a használhatóságából következik vagy egyéb okai vannak?

 Nem fogok száraz műszaki szöveget írni, nem fogom azt elemezgetni, mit tud a Windowshoz képest, hanem pusztán arra próbálok fókuszálni, saját jogon mit tud ajánlani, és mivel szembesülhet, aki esetleg a nyomdokaimba lép.

 

A kezdetek (számomra)

Egy unalmas történelemórával kezdeném a dolgot, aki út közben megunja, nyugodtan tovább léphet a következő bekezdésekre, nem marad le semmi fontosról.

 Én magam (is) hosszú ideje Windows felhasználó vagyok/voltam. Bár a vagyok rész mostanában inkább kényszer, mintsem választás. A munkahelyem IT osztálya még azt sem nagyon szereti, ha feldobok egy 'Notepad++'-t vagy Double Commandert, hogy növeljem a produktivitásom. Képzeljétek el, mit szólna, így ott meg van kötve a kezem, de inkább most nem kalandozok el ilyen messzire.

 Szóval igen, a 90-es évek, illetve a Windows 3.1 óta használom többé-kevésbé napi szinten mindenki szeretve gyűlölt, gyűlölve szeretett operációs rendszerét. A Server változatok nagy részén, illetve az NT-n kívül tulajdonképpen mindegyik verzióval volt hosszabb rövidebb kapcsolatom. Egyetem alatt, az akkori munkáslaptopomon azonban elkezdtem kísérletezni először a blackPanther OS nevű magyar fejlesztésű disztribúcióval, amelyről még az átlagnál nyitottabb gondolkodású informatika tanárom ültette el a bogarat a fülemben. És bár alapvetően tetszett, ezen a ponton még nem igazán haraptam rá a dologra.

 Később, a Windows 8(.1) megjelenése után kezdtem el a fő gépemen dual bootban Linux Mintezni. Az eredeti ötlet szerint játékra használtam volna a Windowst, minden másra a Linuxot. Egy darabig jól is ment a dolog, aztán a lustaság erőt vett rajtam, és egyre kevésbé akaródzott egyikből a másikba átbootolni, csak azért mert kedvem támadt egy órácskát játszani, vagy épp befejeztem azt. Aztán jött a Windows 10 és bár megpróbáltam szeretni, nagyon tenyérbemászó és toxikus operációs rendszernek láttam, ami a Windows jó tulajdonságait elsorvasztotta, a rosszakat pedig fokozta. Mindeközben, bár már aktívan nem Linuxoztam, fél szemmel követtem a fejlődését és nem tudtam nem észrevenni, hogy (főleg a Valve igen komoly közbenjárásával) egyre többem állították, hogy már egész tűrhetően lehet rajta játszani. Így a legutóbbi gépcserém alkalmával úgy határoztam, nem ugrok egy fejest a mély vízbe, és kipróbálom, mekkora fejlődést hozott az általam kihagyott néhány év. Ezúttal felégetve magam mögött minden hidat, dual boot nélkül. Így egy rövid Manjaro KDE kitérő után kikötöttem a Mint Cinnamonnál.

 

Konfiguráció(k)

QjAQMNx.png

Bár alapvetően mára jóval több eszközön alkalmazok ilyen-olyan disztribúciót, a Windows helyettesítő asztali gép környezetből származó tapasztalataim a már kissé öregedő (főleg) munkalaptopomból és a mindenes asztali PC-mből származik. A desktop összeállításánál kicsit átbogarásztam a fórumokat, számíthatok-e bármiféle nehézségre a használat(bavétel) során, a laptop választásánál viszont kizárólag két szempontot vettem figyelembe. Az egyik, hogy legyen megbízható és masszív, mint egy tank, a másik, hogy legyen benne valamiféle diszkrét grafikus vezérlő, hogy egy-egy régebbi játék vagy frissebb indie cím azért eldöcögjön rajta.

 

Napi használat

Beleugorva egy egyedi építésű PC-vel igazán egy aggodalmam volt, a driverek. Különösen a hangkártyát illetően. És hát való igaz, az AMD-n kívül nem igazán található hozzájuk first party meghajtó, viszont azt tapasztaltam, hogy erre igazából nincs is szükség. A gyári kernel driverek, amik az operációs rendszerrel együtt települnek egyszerűen mindent tudtak, amire szükségem volt, és bár az AMD kínál saját drivert is a népszerűbb Linux disztribúciókhoz, én végül itt is megmaradtam az aktuálisan legfrissebb MESA-nál.

 Ami a szoftverellátottságot illeti. A böngészők, amiket Widnowson használtam elérhető Linuxra is, az általam preferált Firefox pedig ráadásul alapértelmezett a Mint Cinnamon-ban, Médialejátszók szintén, a Libre Office egészen meglepett, milyen jól elboldogul az általam eddig kezelt dokumentumokkal, sokkal több kompatibilitási problémára emlékeztem. A Winamp kicsit hiányzott, amíg rá nem jöttem, hogy igazán már Windowson sem használtam, csak megszoktam, hogy ott az ikonja (plusz rátaláltam a qmmp-re, ami kb a klasszik Winamp 2.9x, amit mindenki imád).

 Ami a kevésbé mindennapi használatot illeti, ilyen téren nem voltak igazán extrém igényeim. Ami kis programozásra néha szükségem van, a Spider és az Eclipse IDE tökéletesen megfelel. Virtualizációhoz ugyanúgy megy a VirtualBox, mint régen (bár mintha ritkábban omlana össze a guest). Videó, kép és hangfeldolgozással kapcsolatos igényeimet továbbra is ki tudom elégíteni a megszokott progikkal (avidemux, OpenShot, OBS, MkvToolNix, HandBrake, Audacity, Aegisub, Gimp). Ez persze csak személyes előny, már Windowsosként is előnyben részesítettem a FOSS alkalmazásokat. Emellett, amit (pontosabban amilyen jellegű progit) Windowson nem használtam viszont mára levegőt venni nem tudnék nélküle, az a KDE Connect.

 Ezt a bekezdést egy féltökű laptop üzemidős kitérővel fejezném be. Az Elibebookom már nem mai jószág, és akkuidő tekintetében még van hová fejlődnie a Linuxnak. Ezzel együtt a félig döglött gyári akkuval még mindig el tud döcögni egy bő órát (100%-ról 30% töltöttségig), ami nekem általában elég szokott lenni, hogy konnektort találjak.

 

Perifériák

Mint ahogy szoftverek terén, úgy a perifériákkal kapcsolatban sincsenek speciális igényeim. Nagy gyártók népszerű termékeit használom, ennek megfelelően pedig eddig minden, amit a gépeimhez vágtam plug'n'play ment, ahogy annak kell. Legyen az fülmasszírozós gaming headset, vagy a jó öreg kanócos Xbox 360 kontrollerem. Az egyetlen viszonylag komolyabb fennakadást a Wacom rajztáblámmal volt, ahol kicsit utána kell nyomozni, hogyan is kell a gombjaihoz funkciókat rendelni.

 Illetve, ha már Xbox kontroller, itt elkövettem azt a hibát, hogy az elején túlgondolkodtam. Megpróbáltam a Steam kliensen belül konfigurálni, aztán magával a klienssel jól is működött, de a játékokban valamiért nem volt hajlandó semmit csinálni. Ekkor aztán elkezdtem hozzá probikat leszedni és felmapelni, de ez sem vezetett eredményre. Aztán egyszer csak hirtelen ötlettől vezérelve letöröltem az összes szemetet, amivel megpróbáltam életre kelteni, alaphelyzetbe állítottam a Steam kliensben a kontroller kezelést, és az OS-re bíztam az egészet. Onnantól ment, mint az ágybavizelés.

 

Na de fut rajta a Crysis?!

És igen, a nagy kérdés, amin a dual bootos időszakomban egyszer már elkoptam a platform mellől. És a válasz egy határozott igen. Általában. A Linux rengeteget fejlődött ezen a téren az elmúlt néhány évben és gyakorlatilag minden játékot, amit hozzávágtam, megevett. Ami pedig bugos volt, az utána olvasva ugyanezekkel a problémákkal küzdött Windowson is. De mit is jelent ez ténylegesen a gyakorlatban?

 Mint korábban említettem a Steam úttörőjévé vált a Linux Gamingnek. Az általuk fejlesztett, a Wine-on alapuló Proton kompatibilitási réteg segítségével a single payer játékok kb. 90%-a pöccre indul és nem ritkán közel natív sebességgel fut. Persze van egy kis overhead, de a gépe(i)m relatív teljesítményét ismerve általánosan elégett vagyok. Ami a maradék 10%-ot illeti, abból 9-nél egész minimális gépészkedésre van szükség. Ez kb. annyit jelent, hogy ki kell próbálni néhány nem alapértelmezett Proton verziót, vagy át kell állítani néhány start flag-et. Néhány percnyi próbálkozás után pedig általában futnak, ahogy elvárható. Én a magam részéről a GloriousEggroll verziókra esküszöm. Sokkal kisebb overhead és jobb kompatibilitás jellemzi őket, illetve gyakrabbain is frissulnek, mint a Steam beégetett Protonja. A maradék pedig a kifejezetten problémás játékokat jelenti. Pocsék minőségben megjelent konzolportokat, mint a Horizon Zero Dawn, ami csak nemrég érte el az ezüst minősítést ProtonDB-n, vagy szimplán balszerencsés játékokat, mint például a BlazBlue: Continuum Shift Extend, amiről egyébként büszkén kijelenthetem, hogy én publikáltam az első jelentést, amely szerint a játék futott és tökéletesen játszható volt.

 De mi a helyzet a multival? Elméletileg úgyanaz, mint a single-vel. A magam részéről nem vagyok nagy multis. Voltak játékok, amikkel olykor elkapott a gépszíj, legutóbb az azóta sajnos sírba szállt Loadout, de alapvetően sokkal többre értékelek egy jó egyjátékos módot, mint a 14 évesekkel fogócskázást. A multis játékok gyilkosai a csalásellenes programok válasza a kompatibilitási rétegre. Mivel utóbbiak szerzői jogi hülyeségek miatt nem használhatják az eredeti fájlokat, azoknak azonos funkciójú nyílt forrású változatát alkalmazzák, ami bár számunkra, emberek számára azonos és az eredetitől megkülönböztethetetlen eredményt produkál, a működésük épp eléggé eltérő ahhoz, hogy bizonyos csalószűrőkön (pl. Easy Anti-Cheat és BattleEye) fennakadjon. Így, hogy egy adott multis cím megy-e mindenképp előzetes utánaolvaásást igányel. Vagyis nem fogtok egyhamar Linuxon PUBG-zni, Apex Legendsezni vagy Fortnite-ozni.

Na de mi a helyzet, a nem Steames játékokkal. Itt kicsit korlátozottabbak a személyes tapasztalataim és azok is leginkább a GoG-ra érvényesek. Mivel a Steamen kívül más játékszolgáltatónak natív kliense sincs, ezeket én Lutrison keresztül telepítettem, majd a Lutris install scriptek által előre konfigurált Wine session-ben induló launcherben telepítettem és futtattam a játékokat. Általában a Steamhez hasonlóan jó eredménnyel. A Lutris lehetőséget ad arra is, hogy az install scriptjei segítségével a launcheren kívül* telepítsük a játékokat. A kis csillag persze azt jelzi, hogy az Install script megoldja nekünk a Launcher kérdést, vagyis nem ússzuk meg magának a Launchernek a használatát. Ugyanez érvényes a nem launcheres játékokra is, például régebbi dobozos játékok esetében.

 

Embrace, Extend, Extiguish

És akkor most ez azt jelenti, hogy menthetetlenül el fog terjedni a Linux? Igen... sajnos nem. A Linux, mint márkanév, igen komoly hátrányból indul. Rengeteg tévképzet lengi körbe, és a piac formálói vagy ellenérdekeltek, vagy közömbösek a platform megerősödésével kapcsolatban. Sokan a Linux, mint játékos platform megerősödésétől várták, hogy egy komolyab adaptációs hullám elinduljon, de ez nem történt meg. És ha az asztali operációs rendszerek piacát magabiztosan uraló Microsofton múlik, nem is fog. Nem véletlen ennek a bekezdésnek a címválasztása.

Valahol Redmondban is érzik, hogy a Linux, mint asztali operációs rendszer, kezd komolyan beérni, és funkcióban és használhatóságban is egyenrangúvá válni vagy túlnőni az általuk kínált terméken. Ennek megfelelően megelőző csapásként meg is kezdték a címben is hivatkozott taktikájuk első lépésének alkalmazását. Az sem segít, hogy miután az előző Xbox-szal - legalábbis marketing szempontból - irgalmatlanul felsültek, elkezdték hajkurászni a bejáratott játékfejlesztőket, hogy növeljék az exkluzív kínálatukat. Köztük olyan áldozatokkal, mint Proton egyik alapjául is szolgáló Vulkan API-t elsők közt adaptáló és a Bethesda Softworks birtokában lévő id Software, akiknek a játékai egyébként tradicionálisan remekül futottak Linuxon. Azt hiszem nem alaptalan a feltételezés, hogy a DirectX-et is fejlesztő Microsoft nem fogja erőltetni egy konkurens API használatát. Nem is beszélve egy esetleges MS Store exkluzivitásról.

 

Összefoglaló

Na de akkor megérett-e Linux arra, hogy kizárólagos, mindennaposah használt igásló legyen? Igen. A PC felhasználók döntő többsége számára az operációs rendszer nem egyéb, mint egy bootloader a böngésző számára. Erre már 10 éve is tökéletes volt. Gyakorlatilag teljesen mindegy, mi van a motorház alatt, biztonsági szempontból nem hozzáértő felhasználók számára pedig talán jobb is, ha az nem Windows. Nem, komolyan. Attól, hogy te évek, évtizedek alatt a Windowst szoktad meg, és neked az a "könnyű", a nagyanyádnak, aki sosem ült még számítógép előtt, totál mindegy.

 Alapvető produktivitás szempontjából megint hozza, sőt, túlteljesíti, amire szükség lehet. Ami pedig a profi szoftvereket és natív játékportokat illeti, ahhoz legalább egy MacOS mértékű, de inkább azt meghaladó adaptációra volna szükség.

11.
11.
Stranger
#9: Nem tudni hogy 90+ százaléknak megfelelő-e amíg el nem kezdik használni. Ez a mostani tömeges felhasználói bázis mindenféle egyedi igénnyel vajon ugyan úgy meglenne elégedve a Linuxxal?

Amikor a win megmakacsolja magát akkor érinti mondjuk az user base 1%-t. Ez jelenthet 1 millió embert is. De egy Linuxos rendszernél ugyan ilyen hiba kb. ki sem derülne, mert nincs elég user rá. Nem derül ki, nincs report, nincs telemetria.

Szerintem lenne itt hőbörgés interneten ha hirtelen egy vágással mindenki Linuxos lenne és sokan visszasírnák ezt a "szörnyű" windows-t is.
5.
5.
RangerFox
#4: Az baj, mert napi szinten használok Pythont win10 alatt, eddig minden libraryt hiba nélkül használtam. De nem kell ilyen advanced dolgokra gondolni, nekem Linux alatt bluetooth-os eszközeim nem működtek megfelelően, az OBS baszakodott, naptár szinkronizációs gondok stb. És ezek olyan dolgok, amik Win alatt meg se fordult volna a fejemben, hogy nem működnének. Nyilván ezek egyéni gondok, meg mindenkinek mások a tapasztalataik. Jelenleg dual bootban használok Ubuntut meg Wint, de eszem ágában sincsen Linuxra bootolni, hacsak nem muszáj.
4.
4.
sloth
#1: hát nem tudom, nekem windowson már a 6. böngészőm megy tönkre, mert valami médiacsomag meghibásodik, amit telepíteni se képes, pythont se tudtam felrakni rá, és ott se kaptam egyértelmű választ miért... amíg linux alapú gépen ez 2 perc se volt. Nem vagyok egy technikai guru, de tapasztalat alapján szerintépp épphogy ezért kellemesebb rajta troubleshoot, mert ha működnie kell, működik, ha nem nem. Egyedül azért használok windows-t mert a laptopom BIOS-ában valami el lett cseszve (vagy direkt ilyen) és nem enged más op. rendszerben bootolni, ami kicseszés.
Én is most kezdem megérteni, nálunk is nagyon tolják a "Linux propagandát", de szerintem nagyon helyesen teszik, mert ha a felhasználó érti mit csinál, szerintem sokkal kézenfekvőbb a Linux alapú rendszer.
3.
3.
RangerFox
#2: Azért azt meg kell jegyezni, hogy nagyon sok alternatíva van Win10-re is, amikkel habár kompromisszumokkal, de a legtöbb dolgot el lehet végezni (szoftverfejlesztés területén). Sőt, van olyan terület, ahol kb. lényegtelen, milyen platformot használ az ember. Abban egyetértek, hogy középiskolában mindenhol tanítani kellene basic Linux ismereteket. Illetve mindenkinek, aki PC mellett dolgozik, érdemes lenne tudnia ezeket.
2.
2.
Heldengeist
#1: A Windows 10 esetében egyet értek, hogy professzionális célokra alkalmatlan. Melóban szívok is vele rnendesen, az IT osztálynak meg mindenre az a megoldása, hogy image-ből újrahúzza a legfrissebbel.

Ami a Linux hétköznapi felhasználókat érintő problémáit illeti, épp ellenkezőképp látom. Több amatór felhasználónak tartom rendben a gépét, és bármilyen Windowst teszek fel nekik, 2 hét, maximum 1 hónap és teljesen taccsra teszik, Linux-szal viszont évekig elvannak gond nélkül. Itt amatőr felhasználók alatt 60-as mamákat és 40-es szakmunkásokat kell érteni, akik szó szerint (és bizonyos esetekben komolyan túlzás nélkül!) azt se tudják, hogy a jobb vagy bal egérgombbal kattintsanak a Chrome ikonjára, hogy az elinduljon.

Én mint az átlagnál komolyabb felhasználó pedig Windows (főleg 10) esetében sokkal komolyabb és a rendszer zártsága miatt nehezebben elhárítható gondokkal találkoztam, amelyek egy részénél az egyetlen megoldás az volt, hogy "élj együtt vele".

Szerintem elsősorban a Linux egy 22-es csapdájában van. Senki nem használja, mert senki nem ismeri és senki nem ismeri, mert senki nem használja. A közoktatás is szolgalelkű Microsoft fehlasználókat képez, és tesz is érte bőven a MS, hogy ez így maradjon.
1.
1.
RangerFox
Egyetemen szó szerint ezt tanították: "A Windows professzionális célokra alkalmatlan". Ami persze ebben a formában nem igaz, de van valamennyi igazság mögötte. Nagyon sokszor megkönnyítette a dolgomat munka közben, és olyankor tényleg megmutatkozott, miért is jó a Linux. De legalább féltucat distrot kipróbáltam már, de mindegyiknek volt valami nyűgje, ami hétköznapi felhasználás során zavaró volt. És a valódi probléma az, hogy minél többet használtam őket, annál több ilyen problémába futottam. És nyilván nem akarom a szabadidőm egy részét troubleshootolással tölteni, erre elég a munkaidő is. És az átlag felhasználó meg hatványozottan több problémával fog szembesülni, és ő még megoldani se tudja őket. Véleményem szerint pont emiatt nem terjedt el nagyobb körben a rendszer.

Amúgy a legjobb user élményt MacOS alatt tapasztaltam, az tényleg jó mindenre. Csak egy Apple ökoszisztéma felépítésének árából már autót lehet venni....
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...