Tehát akkor a Coldplayről!

Ennek a zenekarnak 2011 óta követem minden mozzanatát. Imádom az szinte az összes dalukat. Egyet leszámítva, de ezt hagyjuk a végére. Ki is fogom bővebben fejteni, hogy miért.

Kis ismertető a zenekarról.
A Tagjai Chris Martin front ember Jonny Buckland, Guy Berryman és Will Champion.
Eddig 5 nagylemezt adtak ki amelynek mindegyike egy mestermű.
Nevesítve ezek az albumok megjelenés szerint:

Parachutes (2000)
A Rush of Blood to the Head (2002)
X&Y (2005)
Viva la Vida or Death and All His Friends. (2008)
Mylo Xyloto (2011)

Vannak ki nem adott dalaik amik szintén megatalálhatóak a Youtubon és vannak úgy nevezett B-sideok és EP-k amiket ki adtak több a nagy albumon fel lelhető dalokkal együtt. Amit ők csinálnak az már modern költészet.

Parachutes-ról bővebben:
Ez volt az első albumuk és ezzel már is berobbantak a köztudatba. Rögtön ezzel az albummal világhírnevet értek el. Erről az albumról az ismertebb dalok a
Shiver,

Yellow, Trouble

Ezen az albumon érződik a 90-es alter és college rock száj íze. Leginkább ezt az albumot  angol pubok háttérzenéjeként tudom elképzelni. Nagyon meg tudja ragadni az ember lelkét és a mélybe húzni. Eléggé komoly hangulatú album. Könnyen érthető szövegeik vannak, és inkább kötődik a hétköznapokhoz mintsem elmélkedések alapja. Az emberfiának néha olyan érzése lehet, mintha csak nekik írták volna a fiúk a dalokat. (Megjegyzem ez a dalok többségére igaz)

A Rush of Blood to the Headről bővebben:
Ez az album már inkább gondolatébresztő, mint sem nyugtató. Inkább intellektuális viszont sokkal rockosabb hangzású, mint a debütáló album. Erről az albumról az ismertebb nóták:
The Scientist,

Clocks,

és a Grammy díjjas In My Place

Erről az albumról a személyes kedvencem, amit még meg említenék az a Politik és a God Put a Smile Upon Your Face is a többi mellett.

Az X&Yról bővebben: Ezen az albumon az érződik, hogy az együttes kicsit más irányba húz, de továbbra is alternatív rock csak kicsit már megközelítésben. Lássuk is akkor a híresebb dalokat erről az albumokról:
Speed of Sound,
Talk, Fix You,

Ennél az albumnál kicsit már nagyvilágibb érzésem van és kicsit olyan kozmikus hangzású az egész köszönhetően, annak hogy Chris még előrébb lépett a szintetizátórjaival az arányban de azért még mindig jutott szerep rendesen Jonnynak is.

A Viva la Vidaról bővebben:
Itt az együttes már azon gondolkozott, hogy feloszlik de, ekkor jött Brian Eno a társproducer és ki húzta őket a mélyből.(Meg jegyezném hogy szerintem ez csak kacsa, hanem Martin szívatta médiát, mert nem ez volt az első eset. Zseniális egy figura). Ez már egy teljesen más stílusú album ebben már jóval kevesebb a rockos elem. Ez az album inkább szól már a háborúról és békéről. Ez sokkalta művésziesebb és koncepció szerintibb album volt, mint az előző három. Híresebb dalok a:
Viva la Vida Lost, Lovers in Japan, és a Life in Technicolor II

Ezt az albumot igazán annyira nem kedvelem, mint a többit de azért ez is széthallgatható. :) Viszont számomra nincs rajta annyi jó dal, mint a többin. Egy elég ellentmondásos albumra sikerült mivel a szövegek komolysága/szomorúsága ellentétes arányban erősödik, vagy gyengül, ahogy képest hogy a dallam épp milyen stádiumban van.

A Mylo Xylotoról bővebben:
Ez egy koncepció album, amihez egy 6 részes képregény is készült ugyan ezen a címen. Ez már egy teljesen pozitív hangvételű és vidám dalokkal teli album, amiből eléggé ki szorultak a rockos elmek. Nagyon sok szinti van benne és néha-néha már egy pirinyót a 80-as évek szinti popja, jut eszembe. Ezt az albumot leginkább utazáshoz ajánlanám
Az ismertebb dalok pedig a:
Hurts Like Heaven,

Paradise,

Charlie Brown,

Every Teardrop is a Waterfall

Ezek mindegyike tökéletes melódia, ha jó az ember hangulata. Sőt szerintem az egyész album tökéletes lenne, ha nem lenne rajta a Rhianna féle kollaborációs dal. Helyette fel rakhatták volt az Every Teardrop is a Waterfall cimű EP-ről a Moving to Mars cimű dalt. Hogy a médiaimádó férgeknek is dobjanak egy kis csontot, azért csak fel rakták inkább ezt a dalt.

Az ingyenceknek még ajánlanám a
Brothers and Sister EP-t
Safety EP-t
Blue Room EP-t
Prospekt March EP-t
Every Teardrop is a Waterfall EP-t.

Ezeken csomó olyan dal van, ami nem jelent meg az albumon és a média nem játszotta szét. Ezeken kívül még nagyon-nagyon sok olyan daluk van fent a You Tubon amit nem nagyon lehetett vagy lehet hallani a mai napig. Az a Coldplay igazi arca. Azokban a dalokban lelhetők fel. A felkapott dalok is jók szó se róla csak az a probléma hogy ezekben, a dalokban a média felé mutatott arcukat lehet látni. Minden hangulatomhoz találok tőlük zenei aláfestést. Számomra ők a tökéletes banda. Ahogyan észrevettem igazából ennek a zenekarnak 2 oldala van. Az egyik egy kicsit depresszívebb, keserűbb, komorabb, addig a másik vidámabb, felszabadultabb és bár a srácok képesek rockosabbra fogni a figurát, ezt a részt inkább az első arculathoz sorolnám. Sokan azt mondják, hogy el "pop”-osodtak az évek alatt, de szerintem ez egyáltalán nem igaz. Maximum sokkal több embert szólított meg a zenéjük. Attól még, hogy nem lepukkant bárokban játszanak még mindig az alternatív rock egyik zászlóvivői számomra.

Ui.: Szeretnétek, hogy folytassam a blogolást vagy inkább azt, mondjátok hogy kár a billentyűzet koptatásáért?
Illetve kíváncsi vagyok a véleményetekre a Coldplay-ről.

Köszönöm hogy végig olvastad. :)