Necreon

Necreon

The Division - A második esély játéka ajánló

Link másolása
Ingyen hétvége és nagy változások alkalmából ez a cikk aktuálisabb most mint eddig valaha lehetett volna. És igen: rejtett gyöngyszem, vol.3.


Ubisoft Theme Park 3.0
Nem tudom ti megfigyeltek-e a játékiparban létrejövő sémákat, de az egyikről a Division kapcsán mindenképp beszélnünk kell: ez pedig a „framework” játékok egyre terebélyesedő erdeje. A „framework” játékok, vagy ha úgy tetszik, „theme park” szoftverek, elengednek téged egy jól berendezett, relatíve szabadon bejárható díszletben, aztán csinálj amit akarsz. Nem összekeverendő a sandbox játékokkal, ugyanis a sandbox a játékmechanikák által nyújtott lehetőségeid kiélvezéséről szól a biztosítható legnagyobb fokú szabadság mellett, míg a modern theme park játékokat valóban úgy kell elképzelni mint egy vidámparkot: fizetsz egy amúgy sem olcsó belépőt, felülhetsz pár menetre ingyen, de a többi tartalomért bizony belépőt szednek. Itt azért még nem tartunk, de a jelenségre jellemző, puskaporát hamar ellövő majd ugyanabból sokat adó felépítés itt is megvan.

Gondoljatok csak bele: évekre előre figyelmeztettek minket, az EA, az Acitivision és a Ubisoft is megmondta, hogy játékaikra szeretnének a jövőben úgy tekinteni mint szolgáltatásra, nem mint egy kész termékre. Eltelt az ilyen nyilatkozatok óta lassan egy évtized, és nézzünk csak körbe, főleg a Ubisoft háza táján: The Crew. Egy nagy nyílt világ, minimalista tartalom ami viszont önismétlő módon befedi az egész térképet, aztán majd jönnek szépen a kiegészítők, a DLC-k, a Season Pass-ek, és persze ha ráunnál a monoton játékmenetre, a kiadó szigorúan a te érdekedben persze, lehetőséget biztosít rá hogy mikrotranzakciókon át vehess egy szebb járgányt, amit persze beszúrnak kettő közé a listában, amit „normál” tulajként is megvehetsz. Változnak egy kicsit erre, egy kicsit arra a dolgok, hogy mennyi az ingyenes content, milyen jó az mint teljes értékű játék, mikre vonatkoznak a mikrotranzakciók, de ilyen a The Crew, ilyen a Rainbow Six: Siege, bevallottan ilyen lesz a For Honor, ilyenné degradálták az egykor kreativitásáról és magas színvonaláról neves Assassin’s Creed-et, és pontosan ilyen a The Division is. Hívhatnánk őket Ubisoft Cargame-nek, Ubisoft FPS-nek, Ubisoft Action-Adventure-nek, és e mögé sorakozik fel az Ubisoft-TPS most.

Most hogy mindenkinek megfelelően elvettem a kedvét tőle, az ingyen hétvége apropóján születő cikk keretein belül a fairplay jegyében szeretném körbejárni a The Division-t, ugyanis van mire büszkének lennie.

Az internet hazudott, hát hogy mik vannak megáll az ész.
Ha valaki ma érdeklődik a Division iránt – vegyük úgy hogy ez a cikk már esedékes úgy 2 hete amikor híre hamva sem volt az ingyen hétvégének, én a Black Friday akciók keretein belül szereztem be akkor arcátlanul olcsón csak azért hogy szénné alázzam egy VGA csere után, mivel az előzőn 5 fps-el ment a bétája anno – akkor rákeres YouTube-on egy nem túl hosszú videó review-ra, igényesebbek esetleg egy hosszabb cikkre. A helyzet az, hogy amit találni fogtok, annak a TLDR verziója ennyi: önismétlő geargrind, nincs endgame content, az RPG rendszer szemét, a PvP-t mindenki utálja. Eddig egy tipikus MMO betegségei, ugye? Illetve, amivel leginkább a gamer hírportálok főoldalán díszelgett, hogy jött egy bizonyos Nagy Egy Pont Négyes Peccs ami lesétálván az Ubisoft pénzhegyéről kőtáblákkal a kezében, arra vésve hozza el a The Division-t megváltó patchlog-ot.

Én ennek tudatában, teljesen máshogy közelítettem meg a játékot. Nem érdekelt, mint MMO. Nem érdekelt, mint grinder, kevés olyan dolog van amit annál jobban megvetek ma a játékvilágban.

Szigorúan úgy vettem, hogy ez egy theme park játék. Mint ha belecsöppennék az I am Legend, vagy a Walking Dead korai fázisába: a civilizáció normái omladoznak, ember embernek farkasa, az erős megeszi a gyengét, a karakteres falkavezér jellem pedig nyers, azonnali és halálos hatalommal bír.

Látjuk-e ezt, egy jól megírt karakterek csoportjának kálváriáján át? Nem. Lesz-e akár egy karakter akinek a nevére emlékszünk? Hah, biztosan nem. Van-e egy bevezetés, egy konfliktus, egy megoldás szerkezete a játéknak? Aligha.

De egy fantasztikus theme park játék.

Az istenített 1.4-es patch volt, ami visszafordította a Borderlands-nél sokkal durvább RPG érzés felől (amikor is 5 fejlövés után is csak „fogyott a HP csíkjából”), és ami előtt ha balszerencsénkre összetalálkoztunk volna a Division-el, én megbánással gondolok a kiadott pénzre és elvesztegetett órákra, és vagy ízekre szedem egy cikkben, vagy csendben próbálom elfelejteni. Most ott tartunk, hogy a kezdeti ~20 óra hype alábbhagyott, a játékot mondhatni kiismertem 40-50 óra alatt bőven – pedig az endgame content-nél sem tartok - , viszont továbbra is élvezem: magasról teszek a gear grind-ra. A szintekre. Arra hol tartok máshoz képest - egyébként ha nem akarsz, egyetlen más játékossal sem kell találkoznod, és hozzám hasonlóan játszhatod abszolút singleplayer játékként, se chat, se random játékosok - vagy csak barátok.

Én szeretek bóklászni a mellékesen a játéktörténelemben szerény véleményem szerint valaha megalkotott leggyönyörűbb, leghitelesebb és részletgazdagabb Manhattan-ben, és magamba szívni a (Green Poison víruson kívül) az atmoszféráját. Mint ha megállt volna az élet – valaha forgalmas utcákon elhagyatott autók százai, tucatnyi magára hagyott baleset, itt-ott egy szerencsétlen az evakuációról lemaradt hullája, pár egymást kerülgető kutya vagy egy szál cigin összeverekedő járókelő, akik a fosztogató bandák áthaladása után maradt hullák zsebeiben maradó apróságokból próbálnak nem éhen halni. Mi magunk is több mellékküldetés vagy szabad felfedezés közben megjárunk majd kifosztott boltokat, érezhetően hirtelen elhagyott otthonokat, az ismert civilizáció összeomlása közepette leálló vonatszerelvényeket ahol az ülések között egy apró játékvasútba, két nagyobb és egy kisebb hálózsákba botolhat a játékos – itt valamikor egy kisgyermekes család aludt. Vajon kijutottak? Vajon a tisztogatók lángszórói előtt végezték, vagy itt bujkálnak még valahol?

Ilyen aprólékosan felépített világban, kimondatlan szavakból álló történetek százából áll Manhattan, a valaha működő biztonsági kamerák és mikrofonok felvételeiből összeálló ECHO-k pedig, nevükhöz hűen egy letűnt világ visszhangjait kommunikálják felénk azáltal, hogy egykori eseményeket holografikus formában körénk, a 3D világba vetít: hátramaradt, egyébként még egészséges civileket akiket az autójukban égettek halálra a szélsőséges tisztogatók, egy köhintés miatt másik sorba átállított gyereket akit a családjától szakítanak el, vagy épp egy megavállalat alkalmazottjának utolsó perceit követhetjük végig, ahogy megpróbálja kicsempészni az akkor még nagyon is működő világba annak anyagait, tudván hogy segíthet a még lappangó fertőzés terjedésének lassításában.

Azért ez a térbe vetített hologram formájában még mindig sok fokkal jobb és személyesebb, mint egy audiolog gyűjtögetés, de nem áll messze tőle. Teljesen meg tudom érteni ha valaki számára ezek a semmiből jövő és sehová sem tartó pár perces sztorik, életképek vagy épp azok lenyomatai nem tudnak lekötni, de én kizárólag ezekért indítom el a Division-t újra és újra. A karácsonyi fények, a sokszor orromig sem látok szintű hóviharok, a plázában még szóló Jingle Bells, a pár órája egy feldúlt otthon hűtőjéből kitúrt konzerv az utcán éhezőnek adományozása (aki cserébe pl. számára hasztalan lőfegyvert is adhat hálája jeléül, vagy egy skinként szolgáló ruhadarabot),az egésznek van egy olyan varázsa amiről pl. a Fear of the Walking Dead kellett volna szóljon, és eleinte próbált is. Csak épp itt nem zombik vannak, hanem anarchista civilekből összeverődött milíciák, morális iránytűt veszített lángszórós tisztogatók, vagy hataloméhes bandák.

Tehát mint theme park játék, maga a város működik, és ezt még az alapból vizuális zajtól nyüzsgő, túlzsúfolt interfész sem képes elrontani. Szerencsére nagyon aprólékosan átszabható, egészen a szinte teljes megszüntetéséig (van lehetőség rá hogy csak akkor ugorjn fel valami ha pl. harc van, vagy még akkor sem), a Borderlands-t idéző felugró számokat AZONNAL tüntessétek el, és egy hathatós tisztogatás után, ekkor igazán fogsz először körülnézni, és felfogod milyen eszméletlen minőségi munka a város maga - csapj mellé max egy minimap-et, az ellenségek fölé HP bar-t kizárólag a bossok miatt, és tökéletes is.

Hát igen, boss-ok. Mert hogy vannak. Itt van az a pont, ahol az egész elcsúszhat úgy ahogy a Borderlands-ek teszik: az akció-RPG rész. Ha érzésre nem elég reszponzív, túl kisimult, már-már síkon csúszó érzete van az egésznek, ha túltolták az RPG jelleget és már a 10. tár megy egy ellenségbe, azzal orbitálisat bukhat az egész hitelessége mint alternatív valóság. És ez volt, egészen az 1.4-es patch-ig, ami rendesen gatyába rázta az egész játék egyensúlyozását: olyan, amilyennek egy „valódi” világban – értsd: nem egy rajzfilmes környezet – lennie kell, megbocsájtható határesetekkel: egy sniper fejlövés úgy öl ahogy annak illik, egy gépfegyverből pedig egy egészséges sorozat fektet, aki kényelmesen érzi magát egy átlag TPS-ben, fedezékalapú harcokkal, az itt is azonnal otthonosan fog mozogni. A boss-ok sajnos így is a Gearbox említett zabigyerekét idézik, de hajlamos vagyok lenyelni azt az 1% furcsaságot, cserébe minden másért amit a Division nyújt számomra aminek semmi köze az RPG elemekhez.

Szintek persze vannak, de a város elég jól fel van építve ahhoz hogy ha nem akarsz direkt átmenni olyan kerületbe amit még nem neked terveztek, mondjuk a játék elején a város túlsó sarkába, követed szépen az ajánlott útvonalat menedékről menedékre, kisebb nagyobb kitérőkkel, akkor mindig lesz izgalmas kihívás amit akciójátékokból hozott tudással, nem karakterlapra írt számokkal fogsz legyőzni – lv22-ként (a max 30 egyébként) tapasztaltam, hogy lv16-os tömbökbe visszamenvén bizony ugyanúgy egy pillanat alatt agyonlőnek.

 


4 az 1-ben
Attól függően ki hogy közelíti meg a Division-t, 4 játékot kap egy áráért:
Először is, van a fenti megközelítés, ami az enyém, és nagyon működik ha letisztítjuk az interfészt, és abszolút ignoráljuk az RPG részt, ami így egyfajta kellemes meglepetésként dob utánad egy-egy új képességet mint a célkövető guruló gránát vagy automata mini sentry, miközben a karaktered passzív fejlődése a fő szálon át történik: egy banda által megszállt kórházból orvosok kimentésével nyílik meg az otthonunkként szolgáló bázison az orvosi szárny, amit aztán hasonló küldetésekkel fejleszthetünk, és általa nő pl. a maximálisan magunkkal vihető medipack-ek száma - ez pedig ugyanígy működik a tech és katonai skill fákkal is.

Másodszor ott a gear treadmill-esek játéka: akik imádnak Diablo módra darálni a jobb loot-ért, övék az endgame, a sztori utáni küldizgetés és a D3-as Rift-eknek megfelelő véletlenszerűen generált Underground kiegészítő, ahol föld alatti bázisok, metróvonalak darálása hivatott érdekessé tenni a loot szerzést, illetve a bevezetett World Tier rendszer, ahol is karakterünk felszerelésétől függően más-más kihívás szintre tervezett verziójába kerül Manhattan-nek (ismerős a Torment rendszer, Diablo játékosok). A fegyverpornó, festős nagy számokban úszós rész, amiről az említett Blizzard cím is szól, build építős rész. Személy szerint engem ez a része totál hidegen hagy: kérdés te tudod-e úgy értékelni hogy az idáig eltöltött idővel megtérült-e a befektetés. Lv22-n járok, 50 óra körül szándékosan extrém lassú fejlődéssel, ha fele ennyit adott volna, már jó lenne.

Harmadszor ott az eddig nem említett Dark Zone, ami a Manhattan durván negyedét teszi ki - olyan városrészek, ahová a törvény semmilyen formában nem ér el, és ahol az ügynökök (játékosok) a saját felelősségükre mennek be: keményebb ellenfelek, egymást hátba támadó ügynökök küzdenek itt a jobbnál jobb rangok és loot megszerzéséért: ami engem megint nem érdekel. Ami érdekelt, az az hogy egy három fős csapat részeként pattanásig feszült idegekkel méregettük a másik csapatot akikkel vállvetve védtük az értünk jövő mentőhelikopter leszállóhelyét - ami az egyetlen módja a Dark Zone-ban lévő jobbnál jobb fertőzött cuccok kivitelének - ha mi nem lövünk, ők sem? Megbízhatunk bennük? Újabb hullám milícia rontott ránk most már két irányból, és bizony vigyázni kell mert egy eltévedt golyó azonnali belharcokhoz vezethet. A törékeny szövetség, az állandó magad mögé nézés, a bizalmi alapú valóban életveszélyes kalandozás olyasmi amit sok indie project bepróbált már és maximum szezonális életű, rég eltűnt játékokat hoztak össze: de mint egy teljes értékű "játékmód" amitől egy ajtó választ el egy open world játékban? Ide vele! Ott a fenti gameplay videó. Megnézi az egyszeri játékos és izzadtságszagú, természetesnek hatni akaró szövegelést hall, némi megrendezett gameplay-el, ugye? Kisebb összegben fogadnék rá hogy 10/8 olvasó igen.

De basszus nekem szinte 1:1 ez a Dark Zone élményem 10-12 óra játékidő alatt. Bántani akarom ezért a trailerért de nem tudom. Egyszerűen, mert, hát, ezt szállította, és kész.

Negyedszer, ott van ennek a még tovább csavart, Season Pass exkluzív változata: a Survival, ahol is a város egy kissé újrakevert változatában 24 játékos bolyong, egy szál pisztollyal. Itt bizony már nem csak vígan(?) felfedezünk: éhség, szomjúság, fagyhalál és betegség fenyeget, a talált kacatokból kell magunknak a túléléshez szükséges dolgokat craftolni meleg ruházattól kezdve jobb fegyveren át egészen a kajáig. Vakító hóvihar, még veszélyesebb "városlakók", és folyamatos túlélési kényszer - 2 órád van hogy összeszedd magad, amit tudsz még aggass magadra, élj túl, és juss el az evakuációs zónába amikor vannak is ott akik felvegyenek - a véletlenszerűen elszórt játékosok egymást segítve, vagy épp most már nem csak a jobb loot-ért, de a puszta túlélésért egymást levadászva maradhatnak életben, az útjaitok pedig előbb utóbb keresztezik egymást, hiszen a cél ugyanaz: kijutni.

A The Division ezek kellemes egyvelege - egyik sem olyan mély, amit egy direkt valamelyik célra született szoftver nyújtana - láttunk már komolyabb túlélőszimulátort, jobb lootert, sokkal jobban előadott történetet, és ... hát a PvPvE az a maga saját ligájában játszik, ahhoz most hirtelen nem is tudok mit hasonlítani. A lényeg hogy a Ubisoft mindbe belemarkolt és keveset fogott, de a relase óta eltelt 9 hónap alatt szépen sorban végigmentek a játék minden aspektusán, ahol kellett nulláról írták újra, és a megjelenése után szinte azonnal temetett játékkal a legutóbbi (első nagyságrendileg számító) áreséssel Black Friday után a kihalt szervereken most annyian vannak mint a megtévesztő marketinggel elért hype vonat teljes gőzzel robogásakor: megjelenésnél. Az Ubisoft -nál végre, VÉGRE valakinek megjött az esze, és erre egy új DLC helyett rádobott egy ingyen hétvégét - valójában 4 napot - , a Division pedig ismét szárnyra kapott. Kérdés hogy innen hogyan tovább? Vérszemet kapnak-e a franciák és lesz-e még egy season pass az R6:Siege mintájára, vagy hirtelen jött fellángolásról, múló hóbortról van-e szó? Én múló hóbortnak gondoltam, egy ponton lv30 felé rá is untam, letöröltem - de másnap hiányzott. Az atmoszféra, a város, a Guild Wars 2 első napjait idéző "make a difference" érzés amin hiába látok át elég óraszám után, akkor is működik, mert én a beleélős szerepjátékos hozzáállást választottam. Ajánlanám hogy tegyetek ti is így, de a szép az benne, hogy annyiféleképpen meg lehet közelíti ezt a játékot, hogy ha hosszú távon nem is fog meg mindenkit, hetekre vagy hónapokra könnyedén el lehet veszni benne, arra pedig azt mondom: megéri az árát. 15-20 euró környékén egy nagyon jó vétel, afölött... nos, érdekel ez minket, amikor ennyiért bármikor be lehet szerezni manapság? Amellett hogy a mikrotranzakciók kimerülnek abban hogy kék télikabát, meg sárga pulcsi, és senkit sem zavar, ráadásul jól el van rejtve.

Aki pedig idáig eljutott a Dark Zone 6 emelet magas falával vetekvő wall of text-en át, gondoljon vissza egy kicsit a theme park dologra, majd a 4 az 1-ben részre: utóbbinál ugye nem az járt senki fejében, hogy ez márpedig azért is egy üres világ? A sokat markol keveset fog húzása az Ubisoft-nak majdnem a Division feledésbe merülésével végződött kevesebb mint egy év alatt ami egy hosszú távra tervezett játéknál erősen hatalmas bukásra utal, még is kitartó munkával a fejlesztők életet leheltek abba s jobb mint új korában, amit a kiadó majd hogy nem halálra ítélt a fals marketing eredményezte elvárások miatt. Ez a világ pedig olyan audiovizuális minőségben van tálalva, amiért valóban hatalmas kár lett volna ha méltatlanul elveszejtik. A Division ugyanis kiérdemelte nálam a rejtett gyöngyszem listára felkerülést amit mainstream AAA játék nem hittem hogy valaha meglép, de az internet archív jellegéből adódóan unfair, aránytalan módon brutálisan sok negatív vélemény temeti alá egy ma már csak nyomokban létező játék rossz hírnevével azt, ami ma a Division, és ami mindenképp megérdemel még egy esélyt.


Óvatosan írom hogy ne legyen marketing bullshit szaga: igen, a fenti trailerek hitelesek.

22.
22.
Spiderling
Nagyon jól megirt cikk, grat. hozzá!
Hát a pvp olyan, amilyen, lvl 30 alatti dz-ben elég sok pvp toltunk, de én ebből kiszálltam, a trash talk végett, elegem lett belőle, viszont maga a Dark Zone brutális a maga nevében, az egész dz terület, szeretek bejárni, de pvp, csak ha meg kell védeni magam, vagy a csapatagokat.
Akinek esetleg segitség kellene, tudok segiteni, nem gond, privátba irhat! :)
1050 órám van eddig benne, 4 karakterrel, ebből 2 aktivan használok. :P
21.
21.
Drazhar
#12: Az a baj, hogy a sztorin én már túlvagyok, így SP hiányában nekem tényleg nem maradna más hátra csak tök ugyanazok a missziók újra és újra.
Benne van kb 40-50 órám, és bár maximalista vagyok de itt pl a gyűjthető cuccok teljesen hidegen hagytak, hogy elmenjek egy távoli városrészbe pl egy drónért, és társai. Az mmo-s grindnál meg kevesebb dolgot utálok jobban, a Dio3 is meghalt nálam nagyon hamar.
20.
20.
TBO0
Tegnap próbáltam ki a játékot egyik ismerősömmel, nagyjából 3 óra után teljes unalomba fulladt az egész. A side quest-ek ugyan azok, a sztori érdektelen, a párbeszédek nevetségesek, a játékmechanika meg egyszerűen bosszantó. Nem merem elképzelni, milyen volt ez a játék a kiadás pillanatában, de csak sajnálni tudom azokat, akik egy centet is költöttek erre a játékra.
A blog ezzel szemben igényes, grat hozzá. :)
19.
19.
Necreon
#18: A 12 elírás, uram bocsásd meg hogy az ujjam elcsúszott a numpadon. Ezen lehet segíteni. Ha valaki paraszt, azon nehéz, de sok sikert kívánok. A Surival pedig instance alapú, ami 2 órát marad fent. További okoskodás előtt javaslom a hivatalos patchnote átolvasását.
18.
18.
anarchoid
"Negyedszer, ott van ennek a még tovább csavart, Season Pass exkluzív változata: a Survival, ahol is a város egy kissé újrakevert változatában 12 játékos bolyong"


Te jozsi ezt a 12 embert honnan vetted ? :) meg a 2 orat ;) valami sajto brossuraban olvastad ?:) mert nem igy van vagy ez vmi konzolos portrol keszult ?
17.
17.
szinkron
Szuper jó lett a cikk! Tud írni a szerző. Köszi
12.
12.
Necreon
#8: Hát... valószínűleg egy véleményen lennénk, viszont ez esetben én jöttem később, és ugye relatív a dolog.

Te pont úgy vagy vele ahogy én az Elite: Dangerous-el, már az utolsó apró kis hülyeségét is ismerem és utálom hogy olyan sebességgel fejlődik ahogy, de teljesen őszintén tudom ajánlani mindenkinek mert az első 100-150 óra egy fantasztikus élmény, amit bár átélhetnék újra az újdonság varázsával együtt. És akkor én 2 éve játszottam, amikor még sehol se volt a mostani állapotához képest. Csak közben nekem belekerült ~450 órám, és már nem tudom ugyanúgy látni... sajnos. Bár tudnám.

Totál "együtt tudok érezni" veled e téren, de a Division attól még jó, csak nem mindenkinek. Loot-ra én sem vagyok hajlandó egy percet sem pazarolni az életemből többet, de nem is azért játszok, és igen csak ajánl mást is, ha hajlandó az ember látni.
9.
9.
Necreon
#5: Survival-ba épp csak belenéztem, Underground-hoz hozzá sem nyúltam még (az endgame content, akár a riftek a D3-ban ahogy mondtam), a 3. része a season pass-nek nincs még kint, de ha minden igaz valamilyen pvp mód lesz az is.

Én a játékidőm 99%-át az alapjátékkal töltöttem eddig és most is nagyon élvezem. Megvan a season pass, de nem érzem hogy bármit hozzáadna pár plusz skin-en kívül, szépen el vannak különítve a plusz tartalmak. Illetve ha pl. nem érdekel a SP egy része, külön is kaphatóak a DLC-k.
8.
8.
Drazhar
Nem mondom, eddig a gamer sajtó nagy hangzatos "rendbejött a Division" címeire magasról tettem, de a te cikked alaposan körbejárta a témát.
Igazából ha nem lenne az év legnagyobb csalódása számomra akkor lehet vissza is térnék, de SP nélkül nem látom értelmét, hogy visszamenjek grindolni az újabb loot-ért. DE! a cikk ettől függetlenül szuper lett, a te hatásodra pl megnéztem videón, hogy mik lettek a nagyobb változások az 1.4-ben. Bárcsak hamarabb jött volna.
7.
7.
zozo76hun
nalam is az elso volt hogy a talalat kozbeni szamokat kapasbol letiltottam.
5.
5.
csongor1996
Seasonn pass meg dlc-k nélkül is érdemes megvenni ugye?
4.
4.
Angelwing
most vettem meg Media Markt ingyen kipostázta és 4500ft volt, ennyiért a hülyének is megéri! fasza a játék!!! el lehet benne szöszölni és szórakozni sokáig. most meg ingyen hétvége ráadásnak! próbáljátok ki és ha tetszik olcsón megveszitek.
3.
3.
Necreon
Köszi szépen a highlight-ot barack! Ezek és a feedback segít a mindenkori következő cikk megszületésében :).
2.
2.
maktub
Több helyen olvastam, hogy jól összekapták a játékot. Talán adok neki egy újabb esélyt, bár ahhoz nem ártana, ha (PS4-en) lejjebb vinnék a season pass árát.
1.
1.
Stranger
A megrendezett videoknál az a baj, hogy szinkronszínészekkel veszik fel és hát elég cringe... Amúgy szerintem az MMO műfaj sajátossága, hogy történnek ilyen érdekes dolgok, minden ilyen játékban van valamilyen érdekes rendszer ami érdekes helyzeteket szül... Én most az Archeage-t nyomom, ezt a marketing elnevezte sandpark MMO-nak... Nekem ez a lineáris fejlődéses, előre megtervezett, theme park része nem tetszik egyáltalán, de szerencsére majd kibontakozik később a sandbox is. Én nem tudnék olyan játékban elmerülni már, ami csak theme park, az kevés hogy TPS shooter...
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...