Szép napot!
Talán írtak már erről, talán nem, de már rég óta nagyon kiszerettem volna fejteni a véleményem, erről a témáról. Már az elején leszögezem, hogy realista vagyok, nem hiszek a szerencsében, mert nincs! A szerencse csak egy szó, olyan szituációknál alkalmazzuk, amik a maga jelentésében szerencsésnek bizonyulnak, de valójában okkal történő dolgokról van szó. Most mondanék néhány példát, a szerencséről, és a balszerencséről is, hogy mindenki számára érthető legyen:
SZERENCSE:
- Egy játékos a tizenegyes pontnál áll, és ha belövi a gólt, akkor csapata megnyeri a mérkőzést. Nos a labda kapufát talált, és épp egy hajszállal, de bepattant a labda. Ilyenkor egyből rávágja az ember, hogy mekkora szerencse, hogy pont bepattant a labda, miközben nem szerencse volt, hanem egyszerűen fizika, mert pont azt a részt találta el a laszti, ahonnét csak oda tudott pattanni a labda! Egy másik példát szemléltetve, a helyzet ugyanaz: - Nagy póker parti van, és az egyik játékosnak leosztanak egy pókert. Magában rögtön gondolja, hogy milyen nagy mázlija van, ami a szó szoros értelmében igaz is, csak ez nem az égből jött villámcsapás, hanem a következők: Ugye valaki keverte a paklit, a kártyák pedig a helyükön voltak, csak mi nem láthattuk őket, csak a kártyalapok tetejét. Tehát a póker leosztás csak a keverőn múlott, hogy hova teszi a lapokat, de mivel fejjel lefele voltak, így se a keverő, se mi nem láthattuk őket, pedig a négy ász az már abban a sorrendben ott csücsült a pakliban. Persze ez ugye szerencse....
- Biliárd parti van, a póker után ez szintén egy személyes tapasztalat, gyakran biliárdozom. Nos sorsdöntő lökéshez érkeztem, az utsó fekete 8-as maradt, amit ha belökök, akkor én vagyok a jani, ha nem, akkor elbújhatok a fenébe, buktam az ötöst. Nekikészülök, és épp bepattant az ívről, mekkora nagy szerencsém van nem? Miközben csak annyi történt, hogy az ív azt a részét találtam el, ahonnét csak arra, és csak így tudott gurulni a golyó! Ez hasonló volt a focis példához. - És egy negyedik példa, egy dobókockás példa. Társasozunk, és az egyik illető szinte mindig hatost dob, de úgy hogy rendesen eldobja, a csalás gyanúja még csak fel sem merülhet! Akkor kérdem én: Hogy lehet mindig hatost dobni? Látszólag ez piszok mázli, és ez így is van, ha a hétköznapi napokban a szó jelentését nézzük, viszont amikor eldobtuk a kockát, akkor a kocka leesett az asztalra az egyik felével, ahol egy szám volt, vagy esetleg az éle, ez után tovább pattant, még tovább egy másik számnál, amit szintén nem láthattunk, majd a hatosnál állt meg. Ha az asztal alá láthattunk volna, akkor láthattuk volna, hogy a kocka mikor, melyik számnál vett egy fordulatot, mikor melyik számnál hova pattant! Ha csak egy picit másképp dobja el az illető, akkor ilyen formában 100%-ra vehetjük, tehát biztosra, hogy nem hatos lett volna a vége, hanem mondjuk ötös!
BALSZERENCSE:
Ugyanez igaz a fordítottjára is, mikor azt mondjuk, én milyen szerencsétlen vagyok, milyen balfék, hogy minden helyzetben a legrosszabbul jövök ki, itt is nézzünk néhány példát:
- Emberek állnak a buszmegállóban, felettük madarak repkednek. A 10 emberből 9 megússza, az egyiket meg pont leizélte a madár. Ilyenkor mit mond az ember? Milyen egy balfék vagyok, hát pont engem talált el? A válasz igen, mert a madár akkor ejtette le, Te meg pont akkor álltál ott! A szó jelentésében ez valóban szerencsétlen cselekedett volt, és valóban mondhatja magáról az illető, hogy szerencsétlen, de a dolognak volt valós alapja, voltak tettek, és következmények. - Második példánk. Tél van, borús, hideg idő. Emberek sétálnak az utcán, az egyik ember meg megcsúszik a jégen, és hasra esik. Az esemény borzasztó, és ugye mit mond az illető? Miért pont én, hogy lehetek ilyen szerencsétlen? A lényeg pedig egyszerű, a jég azon szakaszára lépett, ami jobban csúszott a kelleténél, vagy olyan cipő volt rajta, ami ezt jobban előidézte. Tehát nem arról van szó, hogy fent az égiek direkt kiakartak volna babrálni az illetővel, csupán annyi, hogy a jégre lépett, rosszkor volt, rossz helyen.
- Ugyanez igaz a kapufás példára is. Ott bepattant a labda, így milyen mázlink volt ugye, na de mi van akkor ha a labda kifele pattan, akkor balszerencsések vagyunk? A válasz röviden: IGEN! Hosszabban: NEM! XD. A labda ugyanazon okokból pattant ki, mint be, egyszerűen fizika, pont azt a részt találtuk el, ahonnét, máshová nem tudott pattanni, ez ilyen egyszerű! - És végül Tippmix: Én elég sűrűn játszom, és magam is sokszor úgy fogalmazok, hogy sosincs szerencsém, de persze csak nekem, mert más szokott nyerni, de én hülye sosem! Nos ez nem igaz, nézzünk a dolgok mögé: A tippmix egy fogadás, egy szerencsejáték, és most nézzünk egy érzékelhető példát. Fogadtunk 5 meccsre 200 ft-al, és a max nyeremény 10.000. ft. 4 meccs bejött, és csak az utolsó ment el. Ilyenkor mondhatunk bármit, de mivel a focit csapatok játsszák, a csapatokat meg játékosok alkotják, így ezen múlt a mérkőzés, tetszett volna jobban focizni!
SZERENCSE, IGAZSÁGOSSÁG, BALSZERENCSE, IGAZSÁGTALANSÁG:
Az emberek gyakran összetévesztik a szerencsét az igazságossággal, és a szerencsétlenséget, az igazságtalansággal, ami sok esetben nem helyes, de úgy érezzük, hogy összefügg! Mondjuk két ember versenyez bicajjal, hogy ki ér hamarabb a sarokig. Az egyik 20 méterrel megnyeri a versenyt. Aki veszít az mondhatja, hogy igazságtalan volt, fújt a szél, esett az eső, előttem volt egy csiga, és milyen szerencsétlen vagyok, a másik meg mondhatja, hogy ez igazságos, mert jobb voltam, és a szerencse is nekem kedvezett! Mindenben lehet a jót, és a rosszat látni, ez csak jó, és rosszindulat kérdése! A bicajos esetnél az egyik jobb volt, mint a másik ez ilyen egyszerű, ha ott is volt a csiga, akkor is max pár másodpercet veszített az illető, az eső mind a két versenyzőnek esett, a szél, meg mindkettőjüknek fújt, nem csak a vesztesnek! Néha tudni kell elismerni mások erényeit, és illik gratulálni is! Természetesen ha én veszítek nem örülök neki, ha meg sorozatban veszítek, akkor pláne, de ilyenkor el kell számolnunk 10-ig, gondolkodnunk, hogy miért is veszítettünk, és ráfogunk jönni, hogy nagyrészt saját hibánk miatt, ha csak valami orbitálisan extra tényező, nem szólt bele a dolgokba!
Otthon kilehet dolgokat próbálni, leteszteli, és a dolgok mögé nézni! Az sosem tévesszen meg senkit, hogy azért mert valamit mi nem látunk, attól még az nem létezik, dehogynem!
Vannak- e véletlenek?
Ha kívülállóként nézzük, akkor mondhatjuk, hogy igen, de ha jobban belemerülünk, akkor rájöhetünk, hogy nincsenek! Mindennek meg van az oka, minden ember saját maga dönti el, hogy jobbra megy e, vagy balra!
Személyes példa. A párommal 5 éve egy áruházban ismerkedtem meg, ugye épp akkor mentem be, amikor ő, és utólag azt mondjuk, hogy milyen véletlen hogy pont akkor ment be, amikor én, és pont akkor volt azon a helyen, amikor én. Ezt hívhatjuk szerencsének is a szerencse szó értelmében, de itt most a véletlenen van a hangsúly! Véletlen volt, vagy sem? Megmondom!
A szó igazi értelmében ez állatira nagy véletlen, de ha a dolgok mögé nézünk, akkor rájöhetünk, hogy ezek döntések voltak! Én eldöntöttem, hogy pont akkor megyek be az üzletbe, és ő is akkor döntötte el, hogy pont akkor megy be az üzletbe, mert akkor akart, vagy éppen akkor volt ott valami dolga. Ha másképp döntünk, csak egy picivel, és ő balra megy, én meg jobbra, akkor most nem élünk együtt, és nincs itt velem, tehát az életünkben minden döntés számíthat! Apropó erről több szót nem ejtenék, Yanez kolléga, már megtette ezt tegnapi blogjában, de kénytelen voltam kitérni rá, másképp nem tudtam volna érzékeltetni a témát!
A kommentekben tessék rám cáfolni, várom a példákat, ami bebizonyítja ennek a logikának az ellenkezőjét! Várom a történeteket, és a véleményeket!
Köszönöm a figyelmet, további szép napot!
A szerencse a tudatlanság szinonimája. Ha valamit nem tudunk, azt hajlamosak vagyunk a szerencsének betudni. De ez nem is róható fel senkinek, hiszen nem ideális világban élünk, mindig lesz valami mérési pontatlanság, ami miatt lehetetlen lesz megjósolni a következményeket. A szerencse Isten modern megfelelője.
A blog hasonló az enyémhez, sokan nem is fogják felfogni, mert a gyakorlatból indulnak ki. Csak ugye minden gyakorlat mögött ott az elmélet, amit még lehet idealizálni is.
Raptor+30: Köszönöm! :)
De jégkorongra sose szabad fogadni, az fix.
"A szerencse nem létezik, csak az odafigyeléstől függ, hogy milyen módon bánsz el magaddal. Ha rendesen körbejársz egy adott dolgot és aszerint döntesz, akkor nem érhet baj."
Ebben sok igazság van, és kösz a komit!
Jól megfogalmaztad, mert én is mondom a való életben, hogy szerencsém van, vagy nincs szerencsém, tehát mint szóhasználat, de ha mögéjük nézek, akkor tudom, hogy van rájuk magyarázat.
Köszi. :)
A TippMix sose volt szerencsejáték, vagyis a maga módján de. Attól függ melyik oldalon bundázzák a meccset. Pl. a Crystal "Motherfucking" Palace döntetlent játszik az első helyezett Liver"bitch"pool-tól és elmegy a mix, na az tuti, hogy bunda.
Nos részemről, szerencséről akkor beszélünk, amikor egy esemény végkifejlete jól alakul számunkra. Az hogy megtudjuk magyarázni, hogy hogyan is történt a dolog, attól még az szerencse marad, hiszen ha más, szerencsétlen eset történne, akkor azt ugyanazzal magyarázhatnánk. Nem véletlenül találták ki a valószinűség számitást és a kombinatorikát.
Ha nem értesz velem ezek után sem egyet, annyi baj legyen, ahány ember, annyi vélemény. Írd le, és megbeszéljük! :)
Én csak annak, és csak abban hiszek, amit látok, kivéve Isten!
Frank: Köszi, egyetértek, mindenre van magyarázat, max nem tudunk róla, erről szólt a blogom, ezt tökéletesen észrevetted! Ha a pókernél kiosztanak neked négy ászt, akkor huuu mekkora mázli, miközben az ászok már ott vannak, csak mi nem látjuk őket! :)
Szerintem Shannaro hsz-ban van igazság, azonban én sem hiszek a szerencsében, és a véletlenekben. Én abban hiszek, hogy mindennek oka van, mindenre van magyarázat, csak legfeljebb mi nem tudjuk, nem értjük. Ugyanis vannak dolgok, amikre nincs racionális magyarázat. Én úgy vélem, hogy ezeket hajlamosak az emberek szerencsének, és véletlennek nevezni.
A szerencse, és a szerencsétlenség kérdésben szerintem nagyban közrejátszik a hozzáállás. Ha úgy állsz hozzá, hogy "úgy sem fog sikerülni", akkor nagyobb az esélye annak, hogy tényleg nem. Vagy ha pl. valamin sokáig görcsöl az ember, tétovázik, bizonytalan, akkor a siker esélyét csökkenti ezzel a hozzáállással. Ezeket a nézetet már kr.e. is vallotta, és leírta pl. Publilius Syrus is:
"A merészség növeli a bátorságot, a tétovázás a félelmet."
"Hamarabb eljön az, amitől félsz, mint az, amit remélsz."
"A szerencse üvegből van; mikor legszebben ragyog, akkor törik el."
Persze sok különböző bölcstől lehetne még, különféle nézeteket valló idézeteket írni. Hiszen rengeteg nézet, és elmélet van ebben a témában is. A tetteinket, és döntéseinket pl. nagyban befolyásolja a tudatalatti is, és egyéb olyan dolgok, amik már a pszichológia körébe tartoznak. De ott van a káosz elmélet, és a pillangó effektus is. Szóval ennek a blognak is a témája örök, és mindig aktuális, mert ezek is olyan dolgok, amikre nincs egyértelmű, minden kétséget kizáróan bizonyított tényként elfogadható magyarázat. Csak a különböző elméletek :)
dannyka 16: Köszi.
A véletlen pedig az, amikor egy eseményre lehetne számítani, de nem ismerjük a bekövetkezésének a valószínűségét, és az következik be amelyikre az ember nem számít. Tehát véletlenek vannak, legalábbis szerintem, mert egyetemen diszkrét matekból és sztochasztikából is elég rendesen kínoztak vele.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.