Blog Marathon 004

haló ez sloth az internetes barátságról

A blog marathon folytatódik, mindenki
örömére, a mai blog keretében sloth nickname-re hallgató felhasználóval válthat  a tisztelt olvasóközönség virtuálisan gondolatokat. A szerző sajnálja, hogy eddig kellett várni a témával, de abban a hitben él, hogy minél tovább vár egy iromány megfogalmazásával, az annál tökéletesebb lesz. Úgy vélem a blog hűen visszatükrözi eme eszmény hamis voltát: az író tehát csak simán lusta volt elkészíteni a közösségformázásra hivatott textust határidő előtt, ezzel megnehezítve soron következő szerencsétlen sorsát, lévén kevesebb gondolkodási idő lesz számára elérhető... De elég a céltalan hablatyolásból, miért is ne térnénk rá a tárgyra... Fogadjátok sok szeretettel:


Tehát témának az internetes barátságot kaptam, igyekszem annak minden előnyét és hátrányát bemutatni. Ami kicsit vicces mert most ahogy épp írom, barátaim elől szöktem meg, olyan indokkal, hogy sietnem kell haza. Ha ez nem bizonyítja mennyire fontosak vagytok nekem, akkor azt hiszem semmi, hisz péntek estém jó részét rátok számom, hogy összekovácsoljam ezt a széthúzó, kis létszámmal bíró közösséget amennyire egy blog keretei között csak lehet, hiszen valamennyien elmondhatjuk magunkról, hogy valóban egy internetes baráti közösséget alkotunk.
És, ha már ilyen személyesre vettem a hangsúlyt, hadd mutassam be először saját élményeimet a világhálón való ismerkedés kapcsán. Szerencsésnek mondhatom magam, mivel jó helyeken kezdtem el kopogtatni, amikor egy befogadó közösségre volt szükségem, ugyanis már régóta megtalálható voltam online (saját viszonylatban), de sokáig magamban is elvoltam. Hogy érthető legyek, az első online élményem a netes MMORPG-ben merült ki (The West, Gladiatus, Travian...), de sosem kerestem mások társaságát a szerverekről, általában azért játszottam velük, mert barátaim is ezt nyomták, és legalább találtunk közös beszédtémát, és volt miben egymás ellen versengeni. Hogy miért is mesélem el ezt az egészet, arra később fény derül.
De érkezzünk el a fordulópontra, ami úgy általános 7-8. osztályában jött el, ugyanis itt ért el szociális életem eddigi mélypontjára, amit most ha nem gond, nem tárgyalnék ki... Ekkor volt akkora szerencsém, hogy két internetes közösség is szárnyai alá vett, az egyik maga a gamekapocs.hu sokszínű felhasználóbázisa, a másik pedig egy online játék, a Team Fortress 2 magyar szervereinek látogatói. Mindkettő régóta működő, jól összeszokott, szervezett "gépezet" volt, de annál inkább befogadóbb. Gamekapocs tagjai hamar karjaik közé fogadták a néhol túlságosan polgárpukkasztó és tudatlan, de annál inkább törekvő SupahUbuntu-t, és így olyan élményre tett szert, amiben élete akkori szakaszán hiányt vallott: valahová tartozott. Ami tényleg új volt neki. Nagyon tetszett neki az új közeg, a sok hasonló ízléskörű fiatal és öreg, úgy beszélget egymással minden témával kapcsolatban, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. Percről percre frissítette az oldalt, hátha van új blogbejegyzés, vagy hír, akár csak komment. Az oldal rajongója lett. Mindezt azért, mert itt, valamint a TF2-n voltak akik reagáltak megszólalásaira, voltak akik megnevettették, vagy akárcsak lekötötték figyelmét egy időre. De volt egy lényeges különbség a két username-halmaz között, mivel volt amit a TF2 még nem tudott szolgáltatni számomra, viszont a GK igen: egy barát. Egy felhasználó, akinek nem csak a kommentjeit, blogjait látod, és ezekre reagálva szűröd le róla a véleményed; nem! egy barát akivel tartod a kapcsolatot rendszeresen, és beszédtémátok is tovább terjed az oldal keretein... Nekem ezt a barátot 1geri1 (vagy addigra már X-XYX) személyében sikerült megismernem, aki ugyanis volt annyira bátor, hogy pár személyesebb hangvételű levelet küldött gk levelező protokollján keresztül, amiből aztán egyszerre egy jóízű csevej alakult ki kettőnk között. Azon a nyáron elég hihetetlen, de egyfolytában csak egymással beszéltünk, nem fogytunk ki a beszédtémákból, még azt is megbeszéltük, ha épp nem történt semmi, lévén ugyanabban a helyzetben voltunk: közelgett a középiskola ismeretlen világa, ráadásul mindketten kollégiumba készültünk beköltözni, ahol senkit se ismerünk, így jó volt, hogy ott van egy támpont, egy barát 200 km-rel arrébb, akire akkor is számíthatunk, ha minden kötél szakad. És ez így is történt; az első évben rendszeresen megbeszéltük mi történt a héten, mi az új a gk-n, hasonlók... Bár meg kell jegyezni, mindkettőnknek kezdett kialakulni saját baráti társasága, akikkel új élményeket élhetünk át. Lassacskán az üzenetek frekventáltsága kezdett visszaesnek. A "távkapcsolat" elvesztette eddigi jelentőségét. Nem azt mondom, hogy elszakadt a kettőnket összekötő fonal, de háttérbe szorult. Megtette amit kellett: (most a saját szemszögemből nézve) felbátorított, hogy tudok érdekes lenni valaki számára, szórakoztatott amikor unatkoztam és stabil pontot biztosított az akkori zavaros világ-felfogásomban. Ezáltal is köszönöm, kedves Mr.Dead, én tuti soha nem felejtelek el.


Ez az én tapasztalatom a virtuális barátszerzéshez. Mindenképp ajánlom, ha az ember magányos, keresse meg a korosztályát, ha máshol nem megy, az interneten, és kezdjen el hozzájuk társalogni, tényleg jó lesz. Persze lehet olyan gyorsan változik világ, hogy ez már nem így megy, de nekem ez a módszer sokat segített. Amit végül sose sikerült egyeztetnünk, a real-time találka valahol, de még erre is sor kerülhet.
Egyébként ez csak az én álláspontom a témához, viszont szemtanúja voltam egy másfajta internetes barátságnak is. Egyik legjobb barátomról lenne szó, aki eléggé hasonlít Mr.Dead-re (najó mínusz a rap szövegek, ő még nem írt olyat). Történt ugyanis, hogy általánosban ő is a The West-et nyomta, persze nem azon a casual szinten, mint amit én is képviseltem, ő elég keményen belekockult, és egyike volt a szerver nagy tekintélyű felhasználóinak. Itt ismerkedett meg egy hasonlóan nagy grinder játékossal, akivel később életre szóló barátságot kötött. Magányos volt? Nem. De mégis érdekelte a másik világa, amiről aztán kiderült, hogy nem tér el túlságosan sajátjától. A srácok hamar egymásra találtak, és 6 éve folyamatosan tartják egymással a kapcsolatot. Ez egy teljesen más felfogás, ami rajtam biztos nem tudnám elképzelni, hogy működne, egy plusz barát akivel csak neten tartanám a kapcsolatot, számomra elképzelhetetlen, mivel nem nagyon szeretek amúgy se Messengeren keresztül beszélni. De a srácok összehozták, még a találkát is megoldották, ráadásul engem is elhívott, saját szemmel láttam, hogy működik az egész.
Hihetetlen milyen sokszínű kapcsolatokat alakítunk ki olyan emberekkel, akiket nem ismerünk, nem láttunk és valószínűleg nem is fogunk látni... Utáljuk a másikat, piszkáljuk, vagy épp felnézünk rá és vakon követjük, holott azt se tudjuk hogy néz ki, mit csinál ha épp nem a neten van, mik az álmai/ vágyai. A másik elképesztő tény, hogy igazából mindezt megtudhatjuk pár kattintással, és egy kis elszántsággal mindkét oldalon. Pár katt, és a teljesen idegen felhasználónévből egy olyan ember válik, akivel akár titkaid is megoszthatod. Szerintem ez bámulatos.
Persze, a hús vér emberek szerintem még mindig jobb alapot nyújtanak, a netes barátságok ugyanis sokkal kevesebb élményt, izgalmat tartogatnak, mint a kinti világ... Egy lenyomott raid sokkal kevesebb jó-emlék-potenciált tartalmaz mint mondjuk egy vadkemping a Balatonnál. Szóval ha van internetes barátod, akkor vedd úgy, hogy megtetted az első lépést, a következő, hogy legyenek emberek akik körülvesznek, hogy teljes legyen az élmény.
Ennyit szántam igazából a témáról bemutatni, tudom hogy végül nem lett tökély, mint szerettem volna, de remélem valakinek jól esett a személyesebb hangvétel. Ha valamiről - ,ami szerinted a témához kapcsolódik - nem esett szó, jelezd kommentben. Tudom, nem mutattam be a veszélyeit, a pedofilokról, szektákról (mint az a Blue Whale cucc) nem esett szó, sajnos nincs elég tapasztalatom velük, a hangulatot se szerettem volna lerombolni és még lusta is voltam hozzá, de ha valaki úgy érzi van érdekes mondanivalója róluk, nyugodtan írja le. Ahogy várom a ti sztorijaitokat is az internetes barátságról.
Köszönöm a figyelmet

Következő blogra egy basic témát választottam: hogy képzeled el az életet 40 év múlva?

A még hátralévő résztvevők:
Yanez, Norbiii, MérgesMegapicsa, Barackostej, RangerFox, maktub, Chrysh, "Drake"

(persze jelentkezni még mindig szabad)

A sorozatban eddig megjelent:
Blog Marathon 001

Blog Marathon 002

Blog Marathon 003

 

 

 

fin

 

12 komment - szólj hozzá!

E3 2018: Divinity: Original Sin II - a definitív dátum

Végre napra pontos dátumot kapott a Divinity: Original Sin II - Definitive Edition, amely már konzolokra is ellátogat. A Larian Studios rengeteg változtatást és hibajavítást hajtott végre az RPG-monstrumon.

E3 2018: The Division 2 - a harc elérte Washingtont

Ahogy azt vártuk, a The Divison 2 filmes előzetessel tette le a névjegyét a Ubisoft konferenciáján. A fertőzés már a fővárost, Washington D.C.-t is elérte, életképeket láthatunk a karanténzónán belül. A gameplayt sem kell nélkülöznünk.
Modern Android-fejlesztői képzés indul - végre Kotlin-alapokon
A Java múlté, az Android elsődleges nyelve immár hivatalosan is a Kotlin. A HWSW új online képzésével egyszerre ismerheted meg a Kotlin nyelvet és az androidos mobilfejlesztést.

E3 2018: Bemutatkozott a Bravery Network Online

A PC Gaming Show egyik legfurcsább új címe lehet a Gloam Collective körökre osztott online harcjátéka, a Bravery Network Online. Eszement karakterek, végtelenül elborult kombókkal csapnak össze az online arénában.

E3 2018: Days Gone - tíz perc fegyverropogás

A Bend Studios illetékesei nem jöttek üres kézzel a Sony E3-as műsorába a múlt éjjel. Egy komplett küldetést nézhetünk végig a Days Gone-ból, a módszerekkel nem finomkodtak a srácok, végiglövöldözik az egész missziót.

Launch traileren a LEGO The Incredibles

Megjelent a TT Games legújabb építőkockás játéka. A hihetetlen család LEGO-adaptációja egy részben élőszereplős, de jó pár gameplay-jelenettel is megfűszerezett előzetessel startolt el.

E3 2018: My Friend Pedro - lassított fegyverbalett

A Devolver Digital konferenciáján bemutatott My Friend Pedróról elmondható, hogy tökéletesen beleillik a kiadó filozófiájába. Indie játék, kellően elvont és beteg, mégis szórakoztató. Ezt a hajtás utáni nyolc percnyi játékmenet is igazolja.

E3 2018: Hét PlayLink-játék érkezik idén

Második évébe lépett a Sony PlayLink-szolgáltatása, és az év második felében sem kell nélkülöznünk a mobillal irányítható partijátékokat. Az E3 apropóján hét új címet jelentett be a vállalat. Jön az UNO, a Chimparty és az új Knowledge is Power.

Brit toplista: Kratos visszatért az élre

A brit toplista rendkívüli mértékben átalakult múlt hét óta; a God of War ismét képes volt megszerezni az első helyet, illetve jócskán akadtak olyan címek is, melyek tíznél is több helyet léptek felfele a listán.

E3 2018: Érkezik a Wolfenstein: Youngblood

A Bethesda Los Angeles-i konferenciáján mutatkozott be a Wolfenstein legújabb része, amely a kooperatív mókára épül. A Youngblood az alternatív '80-as években játszódik, főszerepben B.J. Blazkowicz ikerlányaival. Jön egy VR-mellékág is.

E3 2018: Jövőre jön az Ori and the Will of the Wisps

A Microsoft a nagyszínpadon is megmutatta az Ori and the Blind Forest folytatását - 2019-ben érkezik az Ori and the Will of the Wisps. A metroidvaniák szerelmesei ismét egy gyönyörű, kézzel rajzolt mesevilágban veszhetnek el.