Kicsit megkésve, de folytatom a blogsorozatot a következő játékkal, ami nem más mint......

The Elder Scrolls V: Skyrim

Nos azt hiszem, hogy nem nagyon kell bemutatnom ezt a játékot senkinek, hiszen aki kicsit is fogékony az rpg-k iránt az biztos, hogy kipróbálta már.  De hogy miért is lett az egyik örök kedvenc játékom ? A válasz nagyon egyszerű. A Skyrim gyakorlatilag az a játék, amit gyerekkoromba képzeltem még el, hogy bárcsak lenne egy olyan játék, ami fantasy lenne, lehetne benne sárkányokat meg mindenféle fantasy lényeket vadászni, küldetéseket elvégezni, lovagolni lehessen benne házad és arra mehess a világban amerre akarsz,mert teljesen nyílt és szabadon bejárható stb. És ekkor 2011-ben jött is a válasz imáimra:

Nekem személyszerint nem tetszett a morrowind az oblivionhoz mikor még kijött nagyon gyenge gépem volt,amin nem futott, így amikor végre egy viszonylag jó gépem lett, akkor be is szereztem utóbbit, bár kb 5 óra játék után meguntam.

Na de a Skyrim.

Nos magát a sztoriját már nem hiszem, hogy kikéne vesézni, hiszen az elmúlt 3 év alatt már mindenki kijátszhatta akit érdekelt.  Viszont ez az a játék amibe eddigi játékos pályafutásom alatt a legtöbb órát töltöttem el. Kb 3-400 körül modokkal együtt, és több karakter indításával.  Én hatalmas sárkányfannak tartom magam, így amikor egy játék trailerében már látom, hogy sárkányok vannak akkor már kikerekedett szemmel figyelem azt a játékot. És a Skyrim bizony kőkeményen adagolja őket, így egy igazi édenkert egy ilyen fantasy-sárkányrajongónak mint nekem.  Mint már fentebb említettem, ez az a játék amiben a gyerekkori képzeletem testet öltött. Egyszerűen imádom az egészet, a hatalmas terület ahova odamész és azt csinálsz amit akarsz. Küldetésezel, barlangokat pucolsz ki, craftolsz, házat építesz, megházasodsz,kereskedsz próbálod tényleg a saját kis virtuális életed élni egy hatalmas kidolgozott és veszélyes mennyiségű tartalommal ellátott virtuális világban.  A grafika még mindig gyönyörű, egyszerűen látszik a játékon hogy kézzel csinálták az egészet! Az északi vikinges hangulat és azok a zenék a játék alatt tökéletesen beleillenek a játékba, megteremtve ezzel a fantasztikus hangulatot a csatákhoz, vagy csak a felfedezéshez, mászkáláshoz.

Akárhányszor a menübe lépek és meghallom a dübörgő zenét és a felszólaló férfi kórust már akkor libabőrös leszek,és türelmetlenül várom, hogy véget érjen a loading képernyő.

Sose felejtem az első random sárkányharcomat hiszen az volt az első olyan pillanat ahol kisgyerekként sikítottam fel a székből és anyámék teljesen hülyének néztek.

Bandukoltam egy hegy melletti úton majd hirtelen egy üvöltés, nagy robaj, és  a nagy dög hirtelen leszáll elém és beindul ez a zene:

Elkap az adrenalin és uccu neki. Igaz nem volt hosszú harc,mert gyenge kis szinten voltam,és gyakorlatilag szarrá alázott a dög, de az a pillanat az nagyon beleégett a "hú de fasza volt ez" játéksarokba a fejemben.

ÉS még megannyi hasonló élményben lehetett részem miközben játszottam vele,és nincs olyan perc amit megbántam volna amit a játékkal töltöttem.  Nos nagyon többet nem tudok írni a Skyrimról, hiszen az, hogy miért is szeretem ennyire,már a blog elején kifejtettem, tényleg jobban nem tudom kifejezeni, hogy miért is szeretem ezt a játékot. 

Lehet, hogy ideje lenne újból nekiindulni,mert a blog írása közben igencsak ráhangolódtam megint. És ezt tanácsolom neked is kedves olvasó, hiszen úgyis itt a tél és az idei játékdömping is elszállt, adj egy esélyt a Skyrimnek, és játszd és élvezd. Mert ez az a játék, ahol tényleg a saját történeted és a saját kalandodat élheted át ! Plusz a kismillió modnak hála szinte a végtelenségig lehet variálni és játszani ;) .