Csak egy játék, vagy már kicsit több annál?

Szerintem senki nem gondolta volna, hogy a játék"ipar" idáig fog jutni és főleg nem azt, hogy egy játék-trilógia ilyen mély benyomást tesz majd az emberekre. Persze ehhez kell egy bizonyos érzelmi inelligencia szint is. A BioWare- nek sikerült elérne azt, hogy a játékban szereplő társakért, karakterekért fájjon a szívünk, hogy minden döntés előtt/alatt elgondolkozzunk és feljebb menjen a pulzusunk, hogy tényleg jól döntöttünk- e.

Sokan azt mondták, köztük a BioWare is, hogy nem kell végigjátszani az első két részt ahhoz, hogy teljesen élvezhetően játsszunk a harmadik résszel. Ez egy irdatlan nagy hazugság és baromság. Ha hallgatsz rájuk akkor a Mass Effect 3 lelkét ölöd meg: Az érzelmeket és a választások alatti szorongást.

Ahhoz, hogy érezd a Mass Effect 3 nyomott, mégis poénkodó, szeretetet, megbecsülést, árulást, és irdatlan súlyú döntéseket nem mellőző egészét, ahhoz át kell élned az első találkozást azokkal az idegenekkel akik később a legmegbízhatóbb és legjobb "barátaid lesznek", az első vitákat, a kibékülést, azt amikor lojálissá válnak irántad és a halálba is követnének, azt amikor éppen összeroppani készülsz (a játék szerint) a hihetetlen döntések és ultimátumok nyomása alatt, akkor felvidítanak és ÉRZED, HOGY MELLETTED ÁLLNAK. Ilyen mélyen még egy film, egy könyv, egy játék és semmi nem tudott hatni az emberre. Hogy miért? Szerintem ez egyszerű: Hiába csak két, esetenként három irányba dönthetsz, de  a döntéseket TE azaz TE MAGAD az aktuális (játékbeli) világról alkotott képed alapján hozol meg és itt már egy kis szubjektivitás is kerül bele, mert mindenki egy kicsit máshogy éli meg  a dolgokat.

Nem véletlen a 18 -as karika a dobozon, ugyanis ezt egy fiatalabb 10-16 éves gyerek még nem érti meg. Ugyanis  a játék mély érzelmeket, következményeket közvetít. Ezt belülről, mélyről éli meg az ember. Lehet viccesen hangzik, de így van.

Vissza a döntésekhez:A Mass Effectben mindig is nagy szerepet kaptak a döntéseink, de a harmadik részben ez tovább fokozódik. Olyan döntéseket adnak egy ember kezébe amiken más esetben évekig agyalnak egész szakértői csoportok, vagy tovább megyek, olyan döntéseket amik túlmennek az eldönthető választáson és nekünk pillanatok alatt kell meghoznunk. Mint egy faj kiírtása. Kinek van joga eldönti, hogy kiírt, vagy leszabályoz egy egész fajt? És még csak nem is az a nagy szám, hogy ilyen döntéseket hozol meg, hiszen nem érdekelne, ha semmit nem tudnál arról az adott fajról, de hogy közvetlenül találkoztál, beszélgettél velük, megtudtad, hogy ők mit gondolnak az adott világról és megismerted azt a fajt majd realizálódott benned, hogy ők is annak a világnak a részei amiben te és a te fajod is élsz. (persze ez is a játék szerint értendő). Akkor azért kicsit nyom a gombóc a torkodban amikor egy mondattal kiírthatod őket.
Persze az egész játék alatt egyre jobban valahogy lefele kezd kerekedni  a szánk. -no nem azért mert olyan a játék minősége, épp ellenkezőleg: olyan jól adja át az érzelmeket, a döntések súlyát,mert látjuk ahogy folyamatosan hullanak el azok akiket megismertünk, akik mellettünk küzdöttek. Viszont  a zseniális az, hogy közben folyamatosan megy a kedves poénkodás, néha visszautalva az elöző részek történéseire, bakiaira néha az adott szituációra. Zseniális . Ezzel elérik, hogy a sok dráma mellett mégis megnevettetnek.

Lehet, hogy túlzásnak tűnik amit írtam, de egy Mass Effectel nem azárt játszik az ember, hogy most lövöldözzön egy jót, hanem a mély sztori, a döntések, a karakterek és a zseniális világ miatt amiben el akar "veszni".

További Mass Effect "agymenések": 

http://masseffect3.web4.hu