ha valaki animékről kezd velem beszélgetni, körülbelül öt perc szokott eltelni, amíg fel nem hozom a Berserket legalább említésszinten. ez szimplán azért van, mert a Berserk a legjobb történet, ami ebben a médiumban valaha született. erről igazából nem is vagyok hajlandó vitát nyitni soha, ez egyszerűen így van, aki nem így gondolja, az egyszerűen nem látta (vagyis inkább nem olvasta, de erről majd később)

persze semmi sem tökéletes, a Berserknek is vannak hibái (például túlságosan hosszú, és egyre biztosabb vagyok benne, hogy sosem fogjuk látni a végét úgy, ahogy Miura eltervezte), de a történet, amit feldolgoz, egyszerűen annyira epikus és annyira gyaláz meg minden más szériát, hogy egy normális világban nem egy Hellsinggel hasonlítanák össze az emberek, hanem a Gyűrűk Urával, vagy a Tűz és Jég Dalával

ha már epikus hosszúság meg ilyesmi, kis történelem, hogy azok is képben legyenek a lényegtelen infókkal, akik még nem nagyon hallottak a szériáról: a Berserk (ベルセルク) 1990 vége óta fut a Hakusensha Young Animal című lapjában. a történet egy Guts nevű, árva zsoldost követ végig az életútján, ahogyan feldarabol nagyon sok mindent, először egy Band of the Hawk nevű zsoldoscsoport kötelékében, később egyedül, majd pár random társsal. ami kiemeli a szériát a többi közül az az, hogy a vérengzés alatt olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az emberek alapvető természete, ennek szélsőségei, magány, depresszió, küzdelem valami ellen, amiről tudjuk, hogy legyőzhetetlen, meg minden. igazából spoilerezni utálok, anélkül pedig egyszerűen lehetetlen leírni, hogy pontosan miért is akkora durranás, hogy összeélveztem magam már attól is hogy csak írok róla, utána kell járni

igazából most jöhetne az, hogy erre a tökéletes megoldás az, hogy az ember szépen leül a 2012 februárja óta kijött 3 egészestés movie elé és 5-6 óra alatt magába szívja a történet első harmadát, de sajnos ez nem igazán működőképes

legfőképpen azért, mert egy egyszerű néző, aki most hall először a Berserkről, valószínűleg lófaszt sem értene belőle.

mondjuk ez talán kicsit túlzás, de hogy kapkodnia kéne a fejét, az egészen biztos.

persze ez érthető, három másfél-két órás szegmensbe belesűríteni egy száz fejezeten át zajló történetet, aminek igazából nincs olyan pillanata, ami ne lenne fontos valamilyen szempontból (legyen az karakterfejlődés, a világ felépítése vagy a sztori továbblendítése) betegesen nehéz, ha nem lehetetlen, ennek ellenére lett volna jobb megoldás, ebben teljesen biztos vagyok

kicsit úgy érzem, mintha a fanservice és az epikus CGI harcjelenetek jelentették volna a fő szempontot a készítőknek, és ezzel a későbbiekben, amikor a harc még jobban előtérbe kerül a sztoriban nem is lenne gond, de a Golden Age Arc egyszerűen nem erről szól

a Golden Age Arc az, ahol a történet összes központi szereplője konkrétan megkapja a maga jellemvonásait, ahol megismerjük a háttérsztorijukat, ahol Miura bemutatta, hogy amellett, hogy valami eszméletlen, ahogy rajzol, ért olyan alapvető dolgokhoz is, mint a cselekmény felépítése, vagy vagy az árnyalt, valóban lélgező karakterek létrehozása

A Golden Age Arc miatt Berserk a Berserk, még úgy is, hogy több, mint 200 fejezettel ezelőtt lett vége

és az a gond, hogy ez a moviekból nem jön át

pedig ott van minden. megkapjuk a gyönyörű felütést, melyben Guts egy ostrom után, amelyet a segítségével nyernek meg, útra kel és megtámadják páran a Hawkból, és miután nagyobb erőfeszítés nélkül eblánik velük, nem más, mint a kis zsoldoscsapat vezetője, Griffith hívja ki őt kétszer is. a párbajok feltétel teljesen egyszerűek, ha Griffith veszít, Guts távozhat, de ha Guts marad alul, akkor be kell lépnie a zsoldosok közé

a moviek hűen követik a sztori vonalát (kihagyásokkal persze, például Wyald a '97es anime után ide sem fért be) a főbb jelenetek közül szinte az összes bekerült (hogy hogy, arra majd egy külön bekezédst mindjárt) a fő témák, mint Guts és Griffith barátsága, Guts és Casca kapcsolata vagy a Band of the Hawk más tagjainak jellemformálása mind-mind ott vannak, csak egyszerűen nem jut rájuk elég idő, mert a történetnek haladnia kell

nem érezzük annak a súlyát, ahogy a Hawk egy sehonnai zsoldoscsapatból Midland elsőszámú hadseregévé lép elő, lógnak a levegőben a gyönyörűen megrajzolt győzelmeik, a karakterek esetleges halála pedig csak egy pár liter CGI-vér, semmi más

innentől azonban spoilereznem kell egy keveset, ha valóban szeretnék a főbb jelenetek elcseszéséről szólni, aki nem kíváncsi az ilyesmire, majd a végén jelölöm hogy vége van

-a flashbackek miért olyanok, amilyenek? álomszerű, elcseszett bevágások, néha hang nélkül, amikből igazából nem is derül ki semmi, pedig Guts gyerekkora minimum az egyik legfontosabb momentum lenne

-Guts és Casca egy gyönyörű szerelmespárnak van beállítva, pedig nem azok. a 3. movieban a szexjelenetük a szivárvánnyal és a lepkékkel (fojtogatás és sírás helyett), a tánc a 2. movieban... miért?

-Zodd miért szerepel ilyen keveset? egy ilyen fontos karaktert tényleg le lehet tudni 6 percben?

-hol van a politikai szál a királynő megölésével? tényleg annyira nehéz lett volna 10 percet rászánni arra a jelenetsorozatra, ami egyszerűen annyira lefest mindent, amit Midlandról tudni érdemes, hogy leírni sem lehet?

-biztos, hogy az öregasszony és Ubik konkrétan ráerőltette a döntést Griffithre az Eclipse alatt? szerintem sokkal finomabban közeledtek a témához

-miért kell már a történet első harmadában a néző szájába rágni konkrétan hogy a Skull Knight Gaiseric? egyrészt ez még nem lett megerősítve canon szerint (jó hogy tök egyértelmű) másrészt meg itt még alig szerepel Skully

-Judeau halálát nem lehetett volna a gondolataival együtt megcsinálni? mi akadálya volt?

-hol van a csecsemő??? de komolyan, a sztori egyik legfontosabb eleme, és egyszerűen nem jelenik meg

-stb-stb-stb

spoilerek vége

most, hogy igazából sikerült szétsavaznom az all-time favorit mangám adaptációját, megpróbálok az olyan dolgokról is írni, amikbe viszont nem tudok belekötni

ilyen például az, ahogy kinéz az egész (látszik a beszúrt képeken), főleg az 1997es adaptációhoz képest. bár felüti a fejét néha csúnya CGI munka, de alapvetően szinte minden álleejtős (főleg az Ecplise, hát úristen, az ECLIPSE), látszik, hogy mennyi munka van benne, és még úgy-ahogy Miura stílusához is hűek tudtak maradni

hasonló vonalon mozog a zene is, néhol megy a balhé, hogy a számok konkrétan a hangulat rovására mennek, nekem egy percig sem volt ilyen érzésem. persze érezhető hogy nem Susumu Hirasawa keze van a dologban (ő szerezte a '97es adaptáció zenéjét), de nem nagyon emlékszem olyan trackre, ami különösen zavart volna, az Eclipse alatt felcsendülő beteg zongorafutamot pedig be is linkelem ide most azonnal, annyira jó

a szinkronszínészek zseniálisak, nekem sokkal jobban tetszik ez a szinkron, mint a korábbi animeadaptációjé, Guts, Griffith és Void a három, akinek a hangja egyből beugrik, mert annyira jó, és legalább ennyire jók a hangeffektek is

de igazából agyon lehetne dícsérni a rendezést, a jelenetek vágását, és körülbelül mindent, ami nem a sztori, és ez az, ami nekem igazán fáj. úgy érzem, hogyha minden egyes rész meglenne toldva egy 20-30 perccel, ez lehetne az a Berserk-adaptáció, amire a rajongók azóta várnak, hogy először a kezükbe vették a mangát

így azonban egy nagyon szép, de felemás produkció, ami a földre esett áll mellett elég durva keserű szájízt hagy maga után

ha pontoznom kéne, 7/10 felé nem hiszem, hogy mennék, ha mondjuk a '97es anime egy 8/10es

zárásnak itt van még a főcím, ez Susumu Hirasawa munkája, érezhető is, repeaten szólt, amíg összehánytam ezt a bejegyzést