Yanez

Yanez

41/F
Moderátor
üzenetet írok neki

Hollow Knight, te kis piszok!

Link másolása
Egy újabb bepótolandó játékot húzhatok ki a listámról, de nem úgy...

    Jó estét, jó kockulást!

 Ha valami élménybeszámolóra vagy tesztre számíttok, akkor rossz cikkben matattok, mert ez inkább amolyan csalódás félének a beszámolója lesz, amit ugyan hívhatunk akár élménybeszámolónak is, de szerintem a kettő nem teljesen ugyanaz. No de mindegy is, csapjunk a lecsóba meg a lovak közé is, ha már csapkodunk. Nyárfakó ajánlására befizettem egy oldalnézetes ”souls” játékra, amivel már amúgy is szemezgettem egy ideje, csak mivel szégyenlős vagyok, eddig várattam a drágát a második lépésre. Egy irigységre méltó akció keretében söpörtem be a digitális polcról a kicsikét. A fifának és a pókembernek hála sokáig porosodott a ps4 vinyóján, de miután mindkettővel végeztem, jöhetett a kisördög. Én alapból imádom az oldalnézetes stuffokat, hisz ezeken nőttem fel. Noha a klasszikusok közül számomra egyre ritkább az örökzöld alkotások listája (DKC, Aladdin, Mickey, Contra, stb), addig a maiak közül sem mindegyik nyűgöz le. Viszont én is behódoltam az olyan gyöngyszemeknek, mint a Rayman Origins és Legends, Unravel, Limbo, Inside, Deadlight vagy Leos Fortune meg még egy pár. Tehát ebből is látszik, imádom még a műfajt, de akadnak kívételek itt is, mint pl FEZ vagy Shadow of the Beast.

 Egyes ilyen játékoknak vannak olyan sajátosságai, amelyeket nem bírok. Azt szeretem a 2D-s produktumokban, ha haladsz előre és nem kell összevissza járkálni, mint egy labirintusban keresgélni a kiutat. Igen, ez az egyik dolog, amiben nálam elvérzett a Hollow Knight, de mégsem ez hozta meg a végzetes döntést, de erre mindjárt visszatérünk. Szóval, a FEZ-ben például ez ölte meg nálam a játékot, így hát bármennyire is imádtam a kis aranyost, a rengeteg járkálástól herótot kaptam és nem ajándékba. Ugyanez történt a címben szereplő alannyal is. Rengeteg járat, gyakorlatilag egy bazi nagy labirintus az egész game és már az elején érted, hogy sok helyre be sem tudsz jutni, hála az akkor még hiányos képességeknek. Ám ha a későbbiekben már felfejlődnék odáig, ha lefizetnének sem mondanám meg hol a francban vannak azok a helyek. Örülök, ha tudom épp merre kell visszatévedni, hogy ”tovább” jussak. A térkép pedig egy vicc. Mintha rajzolnék egy nagy kört, bele az Eiffel tornyot és azt mondanám, tessék barátom, franciaország térképe, hogy el ne tévedj!

 Most pedig jöjjön az a dolog, ami rátette a pontot az i-re! Az ide-oda császkálós mizériának újabb és újabb esélyeket adtam, de őszintén szólva nem tudom meddig tartott volna, mivelhogy rühellem a dolgot. Szerencsére más is akadt, amit még jobban utálok, s nálam ez vitte el a pálmát. Amiről lököm a rizsát az nem más, mint a szegényes, illetve még annál is szegényesebb checkpoint rendszer. Már korábban is emiatt akartam máglyára küldeni a játékot, de én szeretek esélyt adni a dolgoknak. Ám legutóbb egy órán át csoszogtam és verekedtem át szerénységem a franc tudja milyen szakaszokon és jó messzire ástam be magam a labirintus pályákon, azt sem tudva hol vagyok, amikor megöltek és a legutóbbi mentés visszerepített szinte a kezdetekhez. Minimum egy óra ment a levesbe és akkor álljak neki újból keresgélni hol is voltam, vagy válasszak más útszakaszokat, ami ki tudja merre visz és ki tudja nem-e kerülök vissza az adott checkpointra újabb kb 60 perc múlva. Ez a labirintus meg a ritka mentés, a legrosszabb kombináció, amit eltudok képzelni. Különösen egy oldalnézetes játékban! Nem értem, hogy a mai időkben minek kell ilyen hülye mentési rendszer.

 Nem vagyok én időmilliomos, hogy ilyesmikkel kínozzam magam. Netán ha 10 életem lenne, talán még meggondolnám. Pont a hasonló dolgok miatt nem jöttek be soha az olyan játékok, mint a Bloodborne meg az emlegetett FEZ. Ha nem csalnak emlékeim már a Doomban és azt hiszem Turokban is utáltam a színes kártyák keresgélését. Ez időígényes és számomra fölösleges kitolása a szavatosságnak. Aki viszont imádja, az élvezi is, azok számára ez inkább élmény, úgyhogy az ilyen embereket is megértem.

 Illene jót is mondani a cuccosról. A grafika szép művészi és a hangeffektek is pozitívan érdekesek. A legjobb pedig a harc benne. Valódi ügyesség és betanulás szükséges, hogy jók legyünk. Nekem ez a szakasz kb egy-másfél óráig tartott, utána már az erősebb ellenfeleket is könnyedén egyből gyűrtem le, még az olyanokat is, akikkel azelőtt nem találkoztam, így nem tudhattam milyen taktikával kellesz ellenük küzdeni. Azért én sem voltam hallhatatlan. Továbbá amolyan érdekes kis egyedi törénete is van neki, de nem kell semmi magasztosra gondolni. Ellehet vele lenni, de nem nekem. Azt kell mondjam, megbántam a ráköltött összeget (még ha akciósan is vettem) és a belefektetett időt. Ugyanakkor egy újabb olyan címet húzhatok ki a listámról, amelyre majd nem kellesz úgy tekintenem vissza, hogy lehet, hogy egy durva jó játékot hagytam ki az életemből. A Gears of War és a Mass Effect játékok sajnos a listán vannak és lehet soha nem fogok tudni játszani velük.

Ajánlom-e a Hollow Knight című alkotást nektek? Ha a fentebb említett dolgok keserűsége rátok nem vonatkozik, akkor mindenképp tegyetek vele egy próbát, mert amúgy nagyon be tud szippantani!

12.
12.
Razielhu
#10: Attól függ ki mit szeret. Ez egy metroidvania játék (utálom így mondani, de) dark soulssal keverve, azok közül is az egyik legjobb.
Viszont a műfaj sajátossága a labirintus pálya, viszonylag ritkásan elszórt checkpointok, progressel megnyitott új útvonalak és magas tanulási görbe.
Amit a játék csinál azt 90%ban tökéletesen csinálja, ha szereted a műfajt akkor szeretni fogod.
Nem a játék, de még csak nem is Yanez "hibája" h ennyire negatív élmény lett belőle, simán csak ízlés/preferencia kérdése volt.
11.
11.
Yanez
#10: A nehézsége minél tovább annál szopatósabb, de az ember is annál jobban rázódik bele és közben a karaktert is fejleszti.
10.
10.
Duken
Pont gondolkodtam hogy megveszem! Jó kis írás, jól elvetted a kedvem tőle!:D Tehát nem is a nehézsége zavart hanem az hogy körülményes a játék?
7.
7.
Yanez
Nyárilakk: Azt nem mondtam, hogy nehéz. Írtam is, hogy hamar belerázódtam. Számomra 5-6 óra után frusztrálóvá vált, a fenti okok miatt. De tudod, kinek a pap, kinek a papi.

The Evil Within 2-re kíváncsi leszek, mert van egy sanda gyanúm, hogy nagyon nem egy az ízlésünk. :) Emlékszem az első részt majdnem töröltem, de az 5-ik pályától kezdve, úgy beszippantott, mint porszívó a szart!
4.
4.
Yanez
#1: Engem ez a kis indie szintén beszippantott, de egyszerűen nem tudok szemet hunyni a fenti dolgokra. Inkább játszok a The Evil Within 2, TR vagy Battlefield WW1 játékokkal. Én azt szeretem, ha mezei szinten lehet haladni egy játékban (level 1, level 2 vagy mission complete és jön a next mission, stb) és a gamer barátabb checkpoint/save rendszert is jobban preferálom.

Nem ezzel a cikkel akartam visszatérni 1 év után, de ez van. :(
1.
1.
godach
"Nem vagyok én időmilliomos, hogy ilyesmikkel kínozzam magam"
Annyira ismerős ez az egy mondat. Én, végig ezt mondtam a soulsborne játékokra, aztán most hogy beszippantott meg már nem érdekel mennyi időt visz el bár most a blasphemous alaposan felidegesített. :D
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...